Akármelyik áriát hallgatom, a következő a felépítés:

(a-előjáték) - A - B - (a-előjáték/néha variálva)

Ez vajon egy sajátos formakísérlet volt Caldara mestertől, vagy az előadók megspórolják a dacapót?

Félek, hogy utóbbi...

köszi domsusi! én is leszlopáltam... :)

Örök hála!  Az áriák valóban ilyen hosszúak, Caldara nagyon tömören "fogalmaz", talán tömörebben, mint szokott, nyilván oka volt rá. Viszonyt az elejétől a végéig érdekfeszítő. Azt  nem tudom megítélni, hogy az életművön belül milyen a súlya, jelentősége, de mindenképp figyelemre méltó.

https://rapidshare.com/files/2617551545/caldara_istvan_magyarorszag_elso_kiralya.zip

Köszi, ezt nem is tudtam....

gyanús...

A cd Tracklist alapján a leghosszabb ária 3 perc 15 másodperces, de jellemzően 2 perc körüliek.

(ja, merthogy a CD-t még nem hallottam)

Az lenne csak az igazán szép, ha a CD-n is levágnák... brr.

Eleg durva ha levagtak a da capo-t, tok kiakadtam.

A CD-n is?

Én azt hiszem, a recitativokat is vághatták, bár az oratóriumokban általában rövidebbek, mint az operákban. Egyébként igen: Bécsben is igyekeztek igényes recitativókat írni, Itáliában talán A. Scarlatti írt hasonlóan kidolgozott recitativókat.

Gyanúsan rövidek is voltak az áriák. Engem a korai Handel operákra (pl. Rodelinda) emlékeztetett egy kicsit, azzal a különbséggel, hogy rövidebbek voltak az áriák, és nem volt da capo, de ezek szerint ez "műtermék". Én annak tudtam be, hogy az opera korábbi fejlődési stádiumát reprezentálja. A recitativo-k még régiesebbnek tűntek (és szintén nagyon rövidnek) Monteverdire emlékeztetett.  (biztos vannak olyan zeneszerzők, akikre jobban hasonlít, de azokat nem ismerem).

Összességében kellemes volt, ebből a korszakból nem nagyon hallottam korábban túl sokat, de érdemes pótolni ezt a hiányosságomat (is)

A Hungaroton kiadta, láttam a honlapjukon:

http://www.hungarotonmusic.com/classical/oratorio-de-santo-p4894.html

Én úgy tudom császári megrendelésre született (a Steffanoról van szó, nem?).

Néztem a Dunán az előadást és mérhetetlenül bosszantott, hogy levagdossták a dacapókat. Lehet, hogy az 50es években ez még divat volt, de azért ma már más időket élünk. Nem kéne ilyet.

Még egy apró megjegyzés: cleo! Azért a velencei stílus és az osztrák udvari stlus közt van némi különbség szerintem: az osztrák stílus valamivel konzervatívabb és jobban hajlik a kontrapunktika felé, de valóban van rokonság, hiszen Bécsben főképpp velenceiek szolgáltak. :)

Engem is érdekelne!

HELP!

Vidéken voltam, valahonnét levadászható a mű?

Augusztus 20. 13.38-kor  a Bartók Rádióban lemezbemutató

                           21.45-kor a Duna Televizióban a május 15.-i hangverseny felvétele

Most teljesen felzaklattatok, nem fogok tudni dolgozni........

Sajna a feleségemnek máshova volt koncertjegye. Persze, feltétlenül meg kell hallgatni Csajkovszlij 5.-iket 43-szor egy évben.........főleg, he nem egy "überkoncert"...

Semmi gond nem volt a zenekarral és magával az előadással sem. Egyszerűen fantasztikus és rendkívüli színvonalra emelték fel, méltón Kardalához!  Már a nyitány után. Maszatolás? Nos akkor ebben sem maradéktalanul értünk egyet. Itt most az összes szereplő nevét ki lehetne írni, de pl Stefano súlyos basszusából kitűntek a csodálatos koloratúrák. Irgalmatlan nehéz énekelnivalója van. Akár csak Gisellának, Anastasionak és a szolgának is.

Oratóriumként jelölik, de az operai hangvételnek magyarázatául szolgál, hogy valójában "opera proibita",

ugyanis római megrendelésre született, az opera (egyik) betiltásának idején.

Caldara már az szint, aki soha nem írt gyengét. Nem véletlenül volt Bach tucatnyi kedvence között. Ebben a viszonylag szűk minőségi sávban, valahol középtájon van a mű. A részek zárása azonban nem oratórikus (polifón kórus), lehet, hogy átmeneti műforma (azione sacra, rapresentazione sacra), mindjárt megnézem.