Győriványi Ráth György
Győriványi.fidelio.hu
3 HozzászólásTöbb szempontból is lenyűgöző útról tértem haza: Erdélyben jártam. A város szülötte, Selmeczi György vitt városnézésre Kolozsváron, ami külön öröm volt számomra, hiszen nemcsak a szokásos, turisták által ismert nevezetességet mutatta meg, hanem számos, neki kedves helyszínt is. A szállásom a hegytetőn volt, alattunk verőfényes napsütésben fürdött a város. Kiutazásomnak egyébiránt szakmai célja volt: énekeseket hallgattam meg.
Az előző bejegyzésemben részletezett Simándy Énekverseny irányította rá a figyelmemet az erdélyi énekes oktatásra és énekléskultúrára; onnan való fiatalok nyerték el az első és második helyezést. Kíváncsi lettem, milyen a felhozatal, hiszen nyitott vagyok a fiatal tehetségek felé, de olyan befutott művészek felé is, akik a hagyományos, régi éneklési stílust képviselik. Következő évadunkban két nagyszerű román énekes is színpadra lép: a Bohémélet Rodolfját Teodor Ilincai, a Stabat Mater tenor szólóját Stefan Pop énekli nálunk.
Alexandru Agache javaslatára hallgattam meg a Román Nemzeti Színház Tosca-előadásában egy tenoristát. Marius Vlad Budoiu hangja és előadásmódja valóban meggyőző és figyelemreméltó, ezért szándékomban áll hozzánk is meghívni. A címszereplő, Dragana Radakovič alakítása és hangja is tetszett, őt leginkább a Don Giovanni Donna Anna szerepében látnám szívesen Budapesten.
Kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Színház eredetileg magyar színháznak épült. Ma ott működik a román operatagozat. Az előadáson részt vett a most nyolcvanöt éves román világsztár, Virginia Zeani, aki szemmel láthatóan rendkívüli megbecsültségnek örvend - az előadás előtt filmet vetítettek róla, utána pedig saját könyvét dedikálta.
Másnap a Kolozsvári Magyar Színház operatársulatának szinte minden tagját meghallgattam. Az előéneklésen több olyan énekessel találkoztam, akinek az elkövetkező évadokban számítok budapesti fellépésére, sőt a színházzal az együttműködés egyéb módjait is szívesen venném. Selmeczi György Burloni című operájának bemutatása már biztos: a 2012/2013-as évadban közösen visszük színre a művet, Szép Gyula igazgató úrral pedig további terveink is vannak - például Dohnányi A vajda tornya című operájának felújítása. A budapesti bemutató után a kolozsváriak kivinnék a darabot, hogy az ottani közönség is láthassa. Remélem, gyümölcsöző kapcsolat indult köztünk.
Elküldöm
Tisztelt Igazgató Úr!
Kolozsvárnak hála Istennek van Magyar Operája és Állami Magyar Szinháza is. Két teljesen külön intézmény, azonos épületben. Szó sincs arról hogy bármelyik a másik társulata lenne... Nem ártana kijavitani, valaki nagyon félretájékoztathatta, ez igy nagyon helytelen!
Donatella Gyuri
Tisztelt Győriványi Úr!
Nem értem, miért kell külföldi énekeseket meghallgatnia és Magyarországon szerepeltetnie, amikor itthon számos tehetséges fiatal énekes áll rendelkezésre az említett darabokhoz. Áttekintve a jövő évi műsorfüzetet, ezek a fiatal tehetségek nem kaptak előadást, vagy csak nagyon keveset. Arról már nem is beszélek, hogy neves művészeink közül többeket csak nagyon kevés előadásban, vagy egyáltalán nem láthatunk. Nem értem, miért nem énekel jövőre Kossuth-díjas művészünk, a remek Wagner-tenor Molnár András, vagy Pánczél Éva, aki egyébként jövőre lesz 25. éve tagja az Operának, és jubileumi előadással ünnepelhetné az évfordulót.
Hogyan lehetséges az, hogy Tokody Ilona mindössze 4 előadásban énekel, s legjobb szerepeiben - Mimi, Liu - nem látható? Hogyan lehet, Bándi János - akit Ön többször méltatott a sajtóban, s e blogban is -, mindössze 9 előadást kapott, s például nem énekli egyik legjobb szerepét, Radamest? Ezt a szerepet Kiss B. Atilla sem kapta meg jövőre, aki szintén jeles interpretálója a szólamnak.
Önt a Fidesz-kormány nevezte ki fő-zeneigazgatónak, s a kormányprogram a MAGYAR kultúra ápolását, a nemzeti értékeink megőrzését tűzte zászlajára. Említett művészek már nemzeti kincsnek számítanak, akiket szeret a magyar közönség, s akiknek a nevére bármikor bejön az Operába. A jövő évad tervei alapján nem látom a megbecsülésüket.
No name külföldiekre nem fognak bejönni! Megjegyzem, az idei Májusünnepen egyik előadás sem volt telt házas - pedig azokon ismert külföldi művészek is énekeltek -, s pl. a Manont igen langyos taps fogadta. Pár nap múlva, MAGYAR művészekkel nagy sikerű Manon-előadás zajlott le. De említhetném az Otellót is, ami sokkal nagyobb sikert aratott MAGYAR (én már Fokanovot is magyarnak tartom) művészeinkkel, mint a külföldiekkel.
Ön szerint a magyar művészek 90%-osan vannak foglalkoztatva a jövő évadban. Biztosan, ha a kis szerepeket is beleveszem. De ha a főszerepek sorában végeznénk matematikai számításokat, már biztos nem ez az eredmény jönne ki.
Ha külföldit hív meg, az valóban világsztár legyen! Én nem külföldi közepes énekeseket akarok hallgatni, amikor sok remek magyar énekest is hallgathatnék. És nem kezdő külföldiekre vagyok kíváncsi, amikor itt a sok fiatal magyar énekes, munka nélkül. A MAGYAR fiatal tehetségeket szeretném megismerni!!!!
Csak remélni mertem, hogy - ígéretéhez híven - változtat régi módszerein, de eddigi munkája alapján úgy tűnik, ez nem sikerült. Példa erre a nyomtatott sajtóban és a neten mostanában megjelent cikkek sokasága.
Nagyon szomorú vagyok, s azt hiszem, jövőre kevesebbet fogok Operába járni - több operakedvelő ismerősömmel egyetemben.