Kétszázadik születésnapja alkalmából feltettünk minden olyan kérdést Liszt Ferencnek, amire még az idei emlékévben sem kaptunk mástól választ. Tabuk nélkül! tovább...

Alapinformációk és érdekességek Lisztről, művészek vallomásai, mai csodagyerekek bemutatása, friss kiadványok, és persze az emlékév hátralévő hónapjainak összes programja: ezt kínálja a Fidelio iskolakezdésre időzített Liszt200 különszáma. tovább...

A közelmúlt napokban sokat találkozhatott az olvasó Liszt nevével a hírlapok hasábjain. De ezúttal nem az elismerés, nem a kegyelet, de a szemrehányás, vád, sőt még a gúny hangja is követé. tovább...

Liszt-év ide vagy oda: úgy múlt el a július 31., hogy nem emlékeztünk meg a mester halálának évfordulójáról. Pedig az is épp elég kerek, hiszen 125 évvel ezelőtt, 1886-ban távozott az élők sorából Liszt Ferenc. tovább...

Liszt és a zongora címmel nyílt kiállítás Weimarban az emlékév alkalmából. A tárlaton a mester egykori hangszerei mellett megtekinthető szeretett Boisselot-zongorájának replikája is, melyet július végén Londonban mutatnak be. Ha (legalábbis egyelőre) nem is vehetjük szemügyre közelebbről, keresve sem találhatnánk jobb alkalmat, hogy ejtsünk néhány szót Liszt hangszereiről. tovább...

Don Sanche, avagy a szerelem kastélya – Liszt Ferenc 14 évesen írt ezzel a címmel operát, melyet a Miskolci Operafesztiválon részben modernizált változatban állított színpadra egy fiatal német csapat. A figyelemreméltó előadás számos érdekes kérdést felvetett, ám néhányat nyitva is hagyott, amelyekre a válaszokat a mű történetéből merítve érdemes keresni. Gondolatok az előadás kapcsán. tovább...

Liszt Ferenc életének fő színterei között kitüntetett helyet érdemel Róma. Párizs, Weimar és Pest mellett itt időzött legtöbbet, és számos kései remekműve született "az örök városban". tovább...

Június 11-én délután emlékestet rendeznek a Velencei-tó melletti Vereben Liszt Ferenc és egykori zeneakadémiai kollégája, a jogász-muzsikus Végh János barátsága tiszteletére. tovább...

Liszt Remix címmel különleges estet rendeznek május 26-án a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban: a rendezvényen négy népszerű könnyűzenei formáció tiszteleg a 200 évvel ezelőtt született zeneszerző emléke előtt. tovább...

A Csárdás macabre-ot halála előtt néhány évvel, 1882-ben írta Liszt, de csak 1951-ben jelent meg nyomtatásban Szelényi István weimari kutatómunkájának eredményeként. Nem csoda, hisz Liszt maga is kételkedett a mű előadhatóságában. tovább...

Liszt egyházzenéjének és kései stílusának kiemelkedő alkotása a Via Crucis. A katolikus egyház hagyományos Nagypénteki szertartásának megzenésítését 1879-ben fejezte be a szerző, ám első előadására csak 50 év elteltével került sor. tovább...

Liszt Ferencet elsősorban mint zeneszerzőt és a zongora poétáját szokás emlegetni, ritkán jön szóba pedagógusként, pedig élete során több mint négyszáz tanítvánnyal büszkélkedhetett. tovább...

A Bécsi Magyar Nagykövetségen, az egykor magyar kancelláriaként szolgáló, a Burgtheater mögött elhelyezkedő barokk palotában április 6-án másodszor rendeztek Liszt születésének 200. évfordulója alkalmából Szalont. tovább...

Kupper András április 4-én napirend előtt tartott beszédet Liszt Ferenc magyarságáról, melyet az alábbiakban változtatás nélkül közlünk. tovább...

Március 18-án a Néprajzi Múzeumban nyitották meg ünnepélyesen az idei Budapesti Tavaszi Fesztivált, amelynek keretében egyúttal a „Liszt Ferenc és a czigány zene” című kiállítás is megnyitotta kapuit. tovább...

Március 18-án ünnepélyes keretek között új időszaki kiállítás nyílt a Liszt Ferenc emlékmúzeumban, mely Liszt budapesti tartózkodásait mutatja be. tovább...

A festői szépségű Burgenlandban számos kiállítás, koncert, mitöbb gasztronómiai érdekesség és egy Liszt-ösvény is várja a látogatókat. tovább...

Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér lesz a ferihegyi légikikötő neve az Országgyűlés szerdán hozott döntése értelmében. tovább...

Március 18-án számos budapesti kiállítóhelyen nyílt Liszt Ferenc életével kapcsolatos, vagy Liszt művészete által ihletett kortárs képzőművészeti alkotásokat bemutató kiállítás. tovább...

A következő sorokban arra teszünk kísérletet, hogy felvázoljuk, milyen kapcsolat fűzte Lisztet az 1848/49-es forradalomhoz és szabadságharchoz. tovább...

Állítólag maga Liszt dúdolta a fenti szavakat, amikor megkérdezték, mit fejez ki első, Esz-dúr zongoraversenyének főtémája. tovább...

Liszt Ferenc koncertjeinek állandó sikerszámát Cziffra György játssza. tovább...