A magyar mozikba Életrevalók címmel került film a francia filmgyártás tavalyi legsikeresebb exportja. A civilizált világ franciáktól különböző része el van alélva tőle, és a filmet megjelenése óta valamiféle kultfilmgyanús, beavatott összekacsintás övezi. tovább...

Aki figyel, mindig hallhat zeneszót a Nagymező utcában, hiszen itt gyakorolnak nap, mint nap – a tavasznak köszönhetően immár nyitott ablakoknál – a „konzisok”. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fúvószenekara és kórusa április 26-án, csütörtökön este szomszédolni indult. Pár lépéssel arrébb az Avilai Nagy Szent Teréz templomban adtak koncertet családjuk, a környékbeliek és a véletlenül arra járó zenekedvelők legnagyobb örömére. tovább...

Amióta megnéztem az Édith Piaf életéről szóló filmet, egyszerűen nem hagy nyugodni. Valószínűleg egyébként sem könnyen emészthető alkotásnak szánták, engem viszont vizuálisan, intellektuálisan és érzelmileg is elsodort.Egészen közhelyszerű volna az elmúlt évek egyik legfelkapottabb drámájáról szuperlatívuszokban fogalmazni. Azt azért érdemes leszögezni, hogy amikor vége lett a filmnek, és azt hittem, szabadulhatok a mélysötét hangulattól, fellélegeztem. Természetesen tévedtem a film végét illetően: azóta végtelenítve szalad a fejemben a történet és állandóan újra- és újrafogalmazza magát. tovább...

A kilencvenes évek karácsonyi- és tavaszi szüneteiben mintha aranyszabály lett volna, hogy a Terence Hill-Bud Spencer filmek mellett a Sylvester Stallone-féle Oscart is legalább háromnaponta leadja valamelyik tévécsatorna. Még ha a blőd poénokat kívülről is fújja valaki, az MCC Drama Group színpadi Oscar-változatában biztos nem fog csalódni. tovább...

A Budapest 100 idén is kivételes eseménynek bizonyult: nem csak az érdeklődők, hanem a centenáriumukat ünneplő budapesti házak lakói is nem mindennapi élményekkel gazdagodtak az április 14-15-ei hétvége során. Most nem a csőtörés vagy az omló cserepek, hanem a „mi születésnapos házunk” került a beszélgetések középpontjába. Élmények gasztropiknikről és zenedélutánról a IX. kerületi Ipar utca 13. alatt. tovább...

Havasi Balázs „Munkácsy – Ecset és zongora” című műsorának ismét az volt a célja, hogy a nézők monumentális, lenyűgöző élményben részesülhessenek. Az Müpában tartott ősbemutatón volt még pár korrigálandó részlet, de az összhatás valóban fenomenálisra sikeredett. tovább...

A Budapest Bár utoljára játszotta a Budapest Bár című darabját a Katona József Színházban, március 13-án. A zenekar és a Karzat Alapítvány által először 2009-ben színpadra vitt, közel két órás produkció feledhetetlen örömzenéléssel megtöltött duplaelőadással búcsúzott a közönségtől. tovább...

Bámulatos virtuozitás, gyors futamok, pergő ritmusok, lágy dallamok és persze nagyszerű hangulat- talán így jellemezhetném pár szóban Al di Meola- World Sinfonia november 3-án a Kongresszusi Központban tartott koncertjét. tovább...

Palya Bea írt egy könyvet nemrég. Azóta még jobban szeret muzsikálni – állítja. Amint fellép a színpadra, egyszerű piros ruhában, meg se kell szólalnia, tudjuk, hogy pillanatokon belül varázslatos dolgok fognak velünk történni. Vele is, akiből árad a zene, a zaj, a hang, a muzsika, egyszóval az energia minden létező formája, és velünk is, akik mindezt befogadjuk. tovább...

Az Éjfélkor Párizsban című film tanulsága pár mondatban összefoglalható. Egy: fölösleges az örökös elvágyódás, önmagadat úgyis csak a jelenben tudod megtalálni. Kettő: ne zúgj bele olyan lányba, aki nem szeret veled az esőben sétálni. Három: egy már-már idegesítően kiszámítható történetből is kerekedhet élvezetes romkom, ha Woody Allen keze van a dologban. tovább...

A Meyer-féle vámpírbirodalom a végéhez közeledik, jól elnyújtva, két részben, vérrel, érzelmekkel, könnyekkel, változatlanul giccsesen. tovább...

Rövidek, palotaiak, mosolyok, premier, alkotás, lelkesedés, öröm. Röviden : Filmünnep. tovább...

„Az emberek a végletekig logikátlanok.” - A film végére megértjük, hogyan írhatja ezt egy 8 éves ausztrál kislány 46 éves autista barátjának, aki a Föld másik felén él, és feltalálta a csokis hotdogot. Hogyan képes valaki romba dőlt életeken diadalmasan talpra állni? Hogyan mentheti meg valakinek az életét egy autista több ezer kilométer távolságból? És hogyan taníthat minket egy valószínűtlen páros legalább egy kicsit mélyebben élni... tovább...

A Műszaki Egyetem nehezen kimondható nevű kollégiuma, és az elmúlt másfél évtized egyik legsikeresebb filmtrilógiája. Gólyaként csak ennyi jutott eszembe szeptemberben, amikor megláttam az eseményértesítést a Facebookon. De úgy voltam vele miért is ne mennék el, úgysem volt semmi különös programom október 4-ére. tovább...

Az Experidance olyan, mintha Michael Flatley-t összegyúrnánk némi magyar történelemmel és hazai táncosokkal. Szélsebesen mozgó lábak, eszméletlen koreográfia, történetek táncban elmondva. Röviden így jellemezném őket. Az Esszencia című produkció pedig eddigi munkásságuk minden elemét magába foglalja. tovább...

Kuckós könyvesbolt, teázó, irodalmi estek, felolvasások színhelye. Ahol az író és az olvasó találkozhat. Huszadik esztendeje kitartóan gondozzák a magyar irodalom örökifjú veteránjait, a remegő tollú első kötetesektől kezdve a nagynevű szerzőkig mindenkitől akad itt egy-egy könyv. A kortárs irodalom igazi fellegvára ez, hangulatos, barátságos hely, ahol akár a könyvesboltban is olvasgathatunk egy-egy tea mellett. tovább...

A holland színház: kígyózó sorok még válság közepén is, fergeteges parti az előadások alatt. Rocking Theatre. tovább...

Folytatódik a holland kultúrsokk, avagy lakótársat keresünk. Filmbeillő kalandok. tovább...

Lehet-e javítani egy család becsületén esett csorbán egy gyilkossággal? Miért fontos a diszkriminációmentesség? Hol a helyem a családban és a társadalomban? Mit jelent a szeretet? Sok kérdés, sok válasz. Megéri elgondolkodni "a világ dolgain"... tovább...

2011 tavaszát volt szerencsém Hollandiában, Amszterdamban a Vrije (Szabadság) Egyetemen tölteni. Amikor kiértem, és próbáltam összerakni a semmiből a kinti életet, szinte mindenhonnan egy holland mondást kaptam buzdításul: „Moet kunnen.” Vagyis bármi megtörténhet. Ez Amszterdam jelmondata, mely a sokszínűségre és a lehetőség végtelenségére utal, valamint arra, hogy soha, SOHA ne csüggedjünk. Én is így álltam hát mindenhez és figyeltem, mi minden történik. Meg kell állapítanom, hogy a bármi az nem erős túlzás. 5 rövid bejegyzéssel szeretnék kedvet csinálni mindenkinek Hollandiához, kicsit megkarcolni mivel is találkozhat az ember. Ajánlom a bejegyzéseket tanáromnak Sipos Attilának, akinek teljesen igaza van abban, hogy az utazás, a nyitott szemmel utazás, a legjobb tanító. tovább...

A szegedi Dóm tér minden évben nyár elején átalakul egy szabadtéri színházzá. A téren állnak a lelátók, míg ezzel szemben a dóm épületével keretezett színpad. Aki már volt a Szegedi Szabadtéri Játékok egyik előadásán tudja, hogy mekkora élmény a csillagos ég leple alatt figyelni az érdekesebbnél érdekesebb történetek kibontakozását. tovább...

Megnyitotta kapuit a magyar mini-Hollywood, az etyeki Korda Filmpark látogatóközpontja. A honlapon kulisszák-mögé-bepillantást, interaktív kiállítást és két látványos kültéri díszletet ígérnek (ezt majdnem mind meg is kaptuk). Na és persze láthattuk a saját szemünkkel azt is, mire is költötték az EU-tól nyert 590 milliós támogatást. tovább...

Április 28-án, csütörtökön este mutatták be a Bárka Színház legújabb darabját: az Éjféli meséket. A darab megszületése sajátos nyelvek közötti együttműködést követelt, hiszen rendezője az ukrán Vladislav Troickij volt. Szövegét E.T.A. Hoffmann műveiből maguk a színészek ollózták össze. Különleges látványvilága és sötét hangulata kifejezetten felnőtteknek szól. tovább...

A Mathias Corvinus Collegium projektje keretében április 19-én „a világot jelentő deszkákra lépett" Agatha Christie Mousetrap című darabjának feldolgozásával nyolc hallgató. A projekt célja egy angol nyelvű darab előadása volt. A projekt beváltotta a hozzá fűzött reményeket. tovább...

A borítón szürke sziluett imbolyog, alakját két súlyos tömb keretezi. Vélhetően férfi alak, aki épp egy útpadkánál ringó pocsolyában nézi saját tükörképét. Precízen komponált fotó ez, ahol a múlt és a jövő nyomasztóan nagy háztömbjei között ott áll valahol a jelen embere, és a vizet kémleli. A múlt és a jövő azonban nem több egy-egy érinthetetlen fekete foltnál, a jelen pedig másodpercenként tovább fodrozódik a pocsolya felületén. tovább...

Van az úgy, hogy egy kicsit csúnya az ember foga (ocsmány). Van az úgy, hogy az ember nem túl okos (debil). Van az úgy, hogy az embert nem sokan szeretik (senki). És egyébként ő is utálatos sündisznóként gubózik össze, nem is tehet mást - mert hát ilyen az ő természete. Pintér Béláék keserű komédiájában Rózsika, alias Szutyok az árvaháztól a falusi biopékségen keresztül sodródik a zsidócigányozásig. Lehet-e Rózsikának (szebb) jövője? tovább...

Jézus Krisztus Szupersztár. Egy generáció rajongott a modern hippi stílusba öntött vallási témáért és a lehengerlő rockzenéért. Tavaly ősszel Magyarországon is bemutatták a Madách Színház színpadán Andrew Lloyd Webber darabját. A hétvégén volt szerencsém ellátogatni egy előadásra. tovább...

Mit tudunk a Pokolról? Létezik? Ha igen, kik kerülnek oda? Tényleg vannak bugyrai? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi a választ a Maladype Társulat Pokol című debütáló darabjában. Másfél órás utazás Dante és társai kíséretében. tovább...

Ha Sławomir Mrożek Tangójáról beszélünk, mindjárt megjegyzik a szakavatottak, hogy az abszurd dráma egy mintapéldányáról van szó, s ezzel le is söpörhetjük az asztalról. Mondván, abszurd, nincs is értelme az értelemkeresésnek. Ez esetben azonban, úgy hiszem, meglehetősen könnyelmű lépés lenne ez. tovább...

‘...Lehetőleg ne érjen hozzám és használjon rövid mondatokat' áll Raymond Bebitt, a hangsúlyozottan nem fogyatékos idősebb testvér bemutatkozókártyáján jól olvasható, nagy, narancssárga betűkkel. tovább...