Pergolesi: L'Olimpiade és más operai események februárban Bécsben

Cleofide elemzésével.
A bécsi operaélet bővelkedett régizenei eseményekben 2011 januárjában. Rameau Castor et Pollux című művének premierje és többszöri előadása mellett szerepelt a programban Lully Bellerophonja és Händel Berenice, Regina d'Egitto című operája. Nem lesz eseménytelen a február sem, míg a Volks Oper Rossini La Cenerentolájával darabjával örvendezeti meg a nagyérdeműt, a Theater an der Wien olyan csemegével várja a régizene kedvelőit, hogy aznap csak akkor maradnak itthon, ha alapos okból muszáj. Pergolesi L’Olimpiadéjának előadásával páratlan élményt kínál. Mint Cleofide írta a fórumon, "Pergolesi egyszerűen felülmúlhatatlan. […] A L'Olimpiade és az Adriano in Siria olyan zsigeri indulatokat kavar órákon keresztül, mint Vivaldi a legjobb pillanataiban." Aznap délelőtt példás módon az teátrum Pergolesi Szumpóziumot is rendez az esemény kapcsán.

THEATER AN DER WIEN Pergolesi: L'Olimpiade (1735) Előadásnap: 2011. február 24. csütörtök 19 h Theater an der Wien, Linke Wienzeile 6, 1060 Bécs Dráma per musica (1735) három felvonásban Zene Giovanni Battista Pergolesi Libretto: Pietro Metastasio Konzertante Aufführung in italienischer Sprache Vezényel: Alessandro de Marchi Accademia Montis regalis További részletek a műből Honlap és jegyvétel itt és itt

Cleofide elemzése pedig alább olvasható:

Pergolesi életművének koronája, bár bizton állíthatjuk töretlen fejlődése alapján, hogy nem ez lett volna a csúcspont. A 25 évesen írott mű, csodálatos dallaminvencióról árulkodik, és bővelkedik fajsúlyos és meglepően időtálló zenei gondolatokban. Nálam benne van az operai top 10-ben, olyan művek mellett, mint Handel: Giulio Cesare, Hasse: Cleofide, Rameau: Dardanus, JC Bach: La clemenza di Scipione, Myslivecek: Bellerofonte, Vivaldi: L'Olimpiade, Graun: Cleopatra et Cesare, Jommelli: Armida, Mozart: Mitridate.

A mű első néhány előadása Rómában bukás volt, mivel a nápolyi Pergolesivel szemben a helyiek Dunit támogatták. Azonban repertoáron maradt, és később a barokk-klasszicista éra leghosszabb ideig műsoron maradt operája lett. Partitúráját is a legnagyobb pédányszámban sokszorosították. A "Se cerca se dice", pedig a legtöbbet másolt ária volt a fenti korszakból, és a korabeli ítészek a tragikus klasszicista ária tipuspéldájaként elemezték. Ritornello nélküli indítása sokkolta a közönséget, és a későbbi végigkomponált áriaforma számára tört utat.

A "Piu non si trovano", a második leggyakrabban másolt ária pedig a legcsodásabb rondó, amit hallottam.

A többi ária is fenséges a kor legjobb énekeseire írott gyöngyszem:

Összességében csak Jommelli Armidájának áriáit másolták nagyobb példányszámban a korszak 2 évszázadnyi terméséből. A mű megszólaltatása (csakúgy, mint az Adriano in Siria esetén) félelmetes kihívás, nem tudom a bécsi előadók képesek lesznek-e rá maradéktalanul. Mindenesetre nagyon sajnálom, hogy lemaradok róla. Remélem vörösbegy és lorien (vagy Nocsa) elmegy és beszámol.

Micsoda csapás. Még az kell, hogy az első Sacchini opera seria bemutatóról is lemaradjak. Bár arra szerintem 2030-ig kell várnom.

VOLKS OPER
Rossini: La Cenerentola
Előadásnapok 2011. február 1., 7., 14., 17., 20. 22.

Volksoper
Währingerstrasse 78, 1090 Wien

Rendező: Achim Freyer
Díszlet: Maria Elena-Amos
Jelmez: Maria Elena-Amos
Dramaturgia: Klaus-Peter Kehr
Fény: Kurt-Rüdiger Wogatzke
Karigazgató: Thomas Böttcher
Teljes idő: 3 óra, szünetek: 1

További részletek az operából

Honlap, jegyvétel itt és itt