Rameau: Castor et Pollux - a Theater an der Wienben

Előadásnapok: 2011. január 20., 22., 24., 26.,28.,30.

Opera (tragédie en musique) öt felvonásban prológussal
Libretto: Pierre Joseph Justin Bernard

 

 

Castor - Maxim Mironov)
Pollux - Dietrich Hanschel
Télaire - Christiane Karg
Phébée - Anna Sofie von Otter
Jupiter - Nicolas Testé
Főpap -Pavel Kudinov
Atléta/Mercure- Enea Scala
Cléone - Sophie Marilley
Les Talens Lyriques
Arnold Schönberg Chor

Christophe Rousset

 

 

 

 

Jean-Phillippe Rameau (Dijon, 1683. szeptember 25. - Párizs, 1764. szeptember 12.) a késő barokk és az operairodalom egyik legnagyobb alakja, Szabolcsi Bence zenetörténész szerint „minden idők legnagyobb francia zeneszerzője", zeneelméleti író. Művei a hazai közönség előtt ennek ellenére szinte teljesen ismeretlenek, míg egyre-másra készülnek belőlük lemezfelvételek, hangzanak el a világ operaszínpadain és hangversenypódiumain.

A Castor et Pollux egyike Rameau legjobb operáinak. 1737. október 24-én mutatták be a párizsi Académie Royale de Musique-ben. A bécsi előadás - a program szerint - az 1754-ben bemutatott átdolgozott változatot viszi színre, az 1737-ben elhangzott prológgal.

Nyitány. A történet a mondai időkben játszódik Spártában. Castor és Pollux ikertestvérek. Mindketten Thélaire-t szeretik. A háborúban Lyncée megöli Castort, aki az alvilágba jut. Ikertestvére, a halhatatlan Pollux bosszút áll, ám vívódik, hogy testvére megmentésére induljon, vagy annak szerelmét, Thélaire-t válassza. Thélaire azonban Castort szereti és gyászolja. (Ária -Tristes apprêts). A lány felszólítására és Jupiter engedelmével Pollux alászáll az alvilágba, hogy kiszabadítsa Castort. Legyőzi a Hadest őrző szörnyeket, megtalálja testvérét, aki azonban nem akarja elfogadni tőle azt az áldozatot, hogy halhatatlanságát elveszítve helyette ott maradjon. Mercur azonban magával ragadja Castort, és visszaviszi Spártába. Thélaire boldog, Castor azonban kétségbeesésében Jupiterhez fohászkodik, aki visszaadja neki testvérét, és Castort is halhatatlanná teszi. Mindketten elfogalják helyüket az Olymposon.

A mű előadásaiból több CD, illetve DVD-felvétel készült az régezene legjobbjai előadásában, így a bécsi színrevitel zenei együttesével és karmesterével, Rousset-val is.


Az eredeti nyelvű librettó  

 

Részletek a DVD-felvételből, amelyen a bécsi előadás karmesterének, Christophe Rousset dirigálásában hangzik fel a mű:

 

 

 

 

 

Olvasson tovább!

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 1 12:12 2011.03.10
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    A Theater an der Wien youtube csatornájáról:

    a próbákról http://www.youtube.com/watch?v=pbR0SbLQHgs

    az előadásról: http://www.youtube.com/watch?v=pI1mcpw4zVw

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.

régizene.fidelio.hu

 

Ajánlás

A Régizenei blog célja, hogy a témával kapcsolatos információk tárháza legyen, megkönnyítve a rajongók, rendszeres és alkalmi érdeklődők dolgát, hogy azoknak a blog kezdeményezőivel ellentétben ne kelljen éveket tölteniük a témában szükséges elmélyüléshez vezető út buktatóinak kerülgetésével. Tovább

 

TARTALOMJEGYZÉK

 

  

  

Mit értünk régizenén?

1. A régizene alapvetően szolgáltató műfajú műzene volt, céhekbe szerveződött mesteremberek, majd kvalifikált alkalmazottak hozták létre, korlátozott művészi szabadsággal, de nagy műgonddal kialakított minőségbiztosítási rendszer keretein belül.

2. A régizene ideáljai akár a reneszánsz, akár a barokk, akár a klasszicista zenét nézzük, főként elvont, allegorikus antik jelképekben manifesztálódnak, s igen kötött, mai szemmel abszurd, néha groteszk formát öltenek.

3. Természetesen sajátos előadási tényezők is együtt járnak a régizene felélesztésével, hiszen ezeket a műveket speciális hangszereken (natúr rézfúvósok, bélhúros vonósok), illetve különleges énekesekkel (kasztráltak, kontratenorok stb.) adták elő. Ezért is adódik önként a korszak határvonalaként az 1824, mely az utolsó kasztrált főszereplős opera (Meyerbeer: Il crociato in Egitto) bemutatójának éve. Nota bene ez majdnem egybeesik a klasszicizmus és a romantika határmezsgyéje két óriásának elhunytával (Beethoven: 1827, Schubert: 1828). A korszak vezető operaszerzője, Rossini elkötelezett híve volt a kasztráltaknak visszaemlékezései alapján. A barbár szokás kihalása miatt azonban ritkán volt alkalma ilyen énekesek számára írni. Az Aureliano in Palmira (1814, főszerepét a fenti Meyerbeer opera főszereplője, Velluti énekelte) után opera seriáinak férfi főszerepét kénytelen-kelletlen mezzoszopránokra írta át.

  

Ajánlott linkek

baroque.hu

Szerzők életrajzai

Régizenei témák a Fidelión

Tanulmányok, fontos cikkek a Régizenei blogon

Régizenei előadók honlapjai

Régizenét játszó intézmények honlapjai

Operone

Oxford Music Online

Grove Music Online

Medieval.org

IMSLP / Petrucci Music Library

ChoralWiki, home of the Choral Public Domain Library

  

  

Régizenei fórumok

  

Alte Musik