Fabók Mariann: „Szeretném, ha meséim minden korosztályt megszólítanának”

Fabók Mariann 2008-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakán. Diploma után a Miskolci Nemzeti Színházhoz szerződött, de vendégként fellép a miskolci Csodamalom Bábszínház előadásaiban, a Fabók Mancsi Bábszínházában pedig önálló produkciókat hoz létre, amelyek közül a legújabbnak, A székely menyecske meg az ördög címűnek, az ESZME Fesztiválon lesz a premierje.

- Bábszínészként diplomáztál, mégsem bábszínházhoz szerződtél. Miért?

- Az egyetem évei alatt is úgy képzeltem a jövőt, hogy színészet és bábszínészet egyaránt az életem része marad. Úgy gondoltam, hogy az előbbiből könnyebb az átjárás, ezért fogadtam el Halasi Imre igazgató úr szerzőzési ajánlatát. Nagyon boldog vagyok, mert a Miskolci Nemzeti Színházban csodás színészi feladatokat kapok, már ezek megformálása is teljes boldogságot adhatna, de az élet ajándékaként, az ESZME (Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete - a szerk.) segítségével pedig már a második önálló bábjátékomat hozhatom létre.

- Első önálló előadásodhoz, A halhatatlanság országához hogyan találtál az alapanyagra? Már a kezdetektől biztos voltál-e a vásári bábjátékos formában, és abban, hogy a zene ennyire integráns része lesz?

- Népmesekincsünk nagyon régi időkből öröklődött ránk. Szerintem mindegyik darabjában rengeteg tudás rejlik. A kiválasztott mesét őseink igen fontosnak találhatták, még az Érdy-kódexbe is lejegyezték. Talán a körülötte lengő sok "titok" az, ami megragadott benne. Előadásommal megpróbáltam a mesemondás, a népi éneklés és a bábozás művészetét valamiképpen ötvözni, ez pedig egyenes utat jelentett a vásári bábjáték műfajához. A megjelenés formai módjához az alkotótársak nagyon sokat tettek hozzá: Mátravölgyi Ákos tervezte a díszletet, a bábok Lellei Pál és Opra Szabó Zsófia munkái, a játékban pedig egy kiváló népzenész, Orbán Dénes a társam.

- Ezeket a monoprodukciókat te írod, játszod, rendezed. Hogyan zajlanak a próbák?

- Általában a bábok, a díszlet, a szövegkönyv és az előadásról szőtt álmok együtt születnek, képesek egymást formálni. Ezt szerencsésnek találom. Nehézséget néha a külső szem hiánya okoz. Ekkor kerül elő a kamera, amivel rögzítem a próbálkozásaimat, és a nap végén elemzem, mi működik belőlük, mi nem.

- A függetlenségnek milyen előnyeit élvezted?

- Szinte minden előnyét. Nagyon szerencsés helyzet, hogy független is vagyok meg nem is. Van egy anyaszínházam, és ez teljes biztonságot nyújt. Ezért nincs bennem „előadás-létrehozási kényszer", csak akkor dolgozom, ha valami nagyon dübörög bennem. Szeretem ezt a szabadságot. Vándorbábosként járhatom az országot, alaposabban megismerhetem egyes részeit és az ott élőket.

- A székely menyecske meg az ördög ötletét mióta dédelgeted?

- 2010-ben a Bábszínházak X. Országos Találkozóján A halhatatlanság országa című előadásunk díjat nyert. Talán ez volt a fő indítómotor. Megerősítve éreztem azt az utat, amit választottam, emellett a Nemzeti Kulturális Alap meghívásos pályázati lehetőségével megteremtődött az új produkció anyagi háttere is, amihez az ESZME ismét nélkülözhetetlen segítséget nyújtott. Ekkor találtam rá a menyecske történetére.

- Mennyire lesz más ez az előadás az előzőhöz képest?

- A halhatatlanság országa című előadás könnyedsége mellett, azt hiszem, mélyebb húrokat is megpendít, fellelhető benne némi édes szomorúság. Ezzel ellentétben a készülő előadásomat szeretném az önfeledt nevetésnek, a groteszk népi humor kiáradásának szentelni. Lellei Pali bácsi egyedi technikájú bábjai és Mátravölgyi Ákos gyönyörű díszlete teljes mértékben segítik ezt az elképzelést.

- Milyen korosztálynak ajánlod?

- Ötévesnél kisebbeknek nem nagyon, de felső korhatár egyáltalán nincs. Szeretném, ha meséim minden korosztályt megszólítanának. Sokszor elgondolkodom azon, a régi kor emberei milyen sokat játszottak, s ez mennyi mindenben segíthette az életüket. Nem voltak olyan komoly felnőttek, mint mi. Remélem, sikerül ezt a fajta életérzést előadásaimmal visszacsempészni közénk.

- Mindkét saját előadásod népmesei ihletésű. A mai mesék, a kortárs gyerekirodalom nem kerülhet a Fabók Mancsi Bábszínháza repertoárjára?

- Dehogynem! (Nevet.) Semmilyen műfajt vagy stílust nem zárok ki, csak az az igazság, hogy nagyobb távlatokban még nem gondolkodom. Bízom abban, hogy minden a maga idejében megtalál, amivel foglalkoznom kell.