Kocsis Rozi: "A gyerekbarátságra törekszünk"

Idén július 1. és 3 között, negyedik alkalommal rendezik meg a Győrkőcfesztivált, amelynek főszervezője a Vaskakas Bábszínház. Az intézmény igazgatójával, Kocsis Rozival beszélgettünk.

- A győri gyerekeknek milyen lehetőségeik vannak a szabadidő eltöltésére?

- Úgy érzem, viszonylag jó a győri kulturális kínálat, és ebből a Vaskakas Bábszínház tevékenyen kiveszi a részét: minden szombaton két előadást játszunk, vasárnaponként matinét tartunk ráhangoló foglalkozással, játszóházzal, vagyis van választék a családok számára. Ezen kívül több mint négyezer bérletes nézőnk van, a győri és a környéki óvodák és iskolák is fontosnak tartják, hogy eljöjjenek hozzánk. A legnagyobb nyári attrakció pedig a Győrkőcfesztivál, amelyet az idén negyedik alkalommal rendezünk meg.

- Hogyan jött a Győrkőcfesztivál ötlete?

- Egyrészt egy gyerekkori álom megvalósítása volt a cél: kiskoromban sokszor elképzeltem, milyen lehet azokon a tereken, utcákon labdázni, csúszdázni, szaladgálni, azokra a szobrokra felmászni, amelyekre amúgy, a hétköznapokban nem lehet; milyen lenne, ha egy hétvégére kitiltanák az autókat a belvárosból, és a gyerekek vehetnék birtokba a területet. Másrészt - bábszínházi alkotóként - folyamatosan megtapasztalja az ember, hogy bár a gyerekek nagyon szeretnek jó előadásokon passzívan figyelni, ennél csak egyet élveznek jobban: ha ők maguk is játszhatnak. Így hát álmodtunk egy nagyot és életre hívtuk a Győrkőcfesztivált, amelynek keretében három napra valóban a gyerekek fennhatósága kerül Győr egy jelentős része.

- A Vaskakas Bábszínház hogyan közreműködik a fesztivál szervezésében és lebonyolításában?

- Úgy kerültünk ebbe az ügybe, mint Pilátus a credóba: a Vaskakasban senki sem fesztiválszervező szakember. Korábban rendeztünk ugyan évadnyitó és évadzáró eseményeket, fergetegnapokat bábliget vagy bábsziget címmel, illetve egy Vaskakas Fesztivál nevű rendezvénysorozatot, de ilyen léptékűt, mint a Győrkőc, soha. Ezért nem is tudtuk, hogyan kell szakszerűen hozzálátni a feladatokhoz. Azt tudtuk, mitől változik egy közönséges tér játszótérré, egy hétköznapi park meseszigetté - de fogalmunk sem volt róla, hogyan kell biztosítani egy helyszínt, engedélyekkel, mentőkkel, menekülési útvonalakkal, katasztrófavédelemmel, satöbbivel. Sokan azt állítják, éppen azért lett ennyire sikeres a fesztivál, mert a színház felől indultunk el: a minőségre, a szépségre, a gyerekbarátságra, a kreativitásra törekedtünk, nem a professzionalizmusra, a profitra, a trendiségre. És megható volt az a fogadtatás, amit kaptunk, szülőktől, gyerekektől, szponzoroktól és nem utolsósorban Győr városának vezetésétől, amely a Győrkőcfesztivál legfőbb támogatója. A célunk az volt, hogy ez a gigaméretű fesztivál is azt az intimitást tudja nyújtani, amit a Vaskakas. Hogy - például - személyesen írjuk rá minden kisgyerek karszalagjára a nevét, a szülei vagy a nagyszülei mobilszámát, arra az esetre, ha elkóborolna-elveszne.

- Az elmúlt évek alatt változott-e az arculat és a súlypontok, terjedt-e a fesztivál hatóköre?

- A tavalyi, harmadik fesztivál után készült egy szociológiai felmérés, hatástanulmány, amely sok tanulsággal szolgált. Egyfelől nagyon nagy volt a válaszadási hajlandóság, ami talán azt jelzi, hogy bíznak bennünk az ide látogatók. Másfelől kiderült, hogy főleg a Nyugat-Dunántúlról és Budapestről érkeznek hozzánk, de sok az osztrák és a szlovák vendég is. A kezdetekhez képest hatalmasat nőtt a látogatószám: tavaly negyvenezren fordultak meg a Győrkőcön, teltház volt minden győri szálláshelyen a legkisebb panziótól a legdrágább hotelig. Tavalyhoz képest a legfontosabb változás talán az, hogy az eddigi, kaleidoszkópszerű szerkezet helyett az idén tematikusan szervezzük a fesztivál helyszíneit: eddig mindenhol látható volt mindenféle program, most - a rengeteg esemény miatt is - egy-egy téma köré szervezünk egy-egy helyszínt. A Bécsi kapu tér mesevárossá változik, lesz minden, ami mese: meseházak, mesejárgányok, mesecirkusz, mesebútorok, meseerdő, mackószínház, mesecukrászda, óriás napraforgók földje, és mesehősök szórakoztatják a gyerekeket. A Győrkőcfaluban a Lippentő Együttes vezetői, Fitos Dezső és Kocsis Enikő táncművészek elevenítik fel a vidék folklórját, a szentendrei skanzen szakemberei az aratástól a kenyérsütésig kalauzolnak a hagyományokban. Lesz kalandpark, ahol a gyerekek átrepülhetnek akár a Rába fölött, az Aranyparton ökohelyszínt rendezünk be, a megnyitóra pedig mesekastéllyá változik a győri városháza, s szeretnénk felállítani az egyszerre a legtöbb szappanbuborékot fújó kisgyerek világrekordját.