Repülni Mazdán és ágyhajón

A Túl a Maszat-hegyen című verses meseregény 2003-ban Az év gyerekkönyve lett. 2005-re a szerző, Varró Dániel Dobák Lívia dramaturg segítségével színpadi változatot készített a műből a Budapest Bábszínház számára. Egy évaddal később a bábok Kolozsváron életre keltek.

A zenés kalandjáték nem azonos a könyvvel, ám köszönőviszonynál azért több van közöttük. Az alkotók remek arányérzékkel válogattak. Maradt a gazdag és fordulatos történeti szál, eltűnt néhány szereplő, az irodalmi illúziókkal teli költői tudatosság és a gyerekeknek szóló "fecsegő" tanítás. A végeredmény variáció a Maszat-témára, amely más műfajú, de az eredetivel egyenrangú és ugyanúgy szerethető.

Nincs lány, aki ne cserélne Maszat Jankával. Egyrészt azért, mert maszatosnak lenni jó. Van benne valami kellemes, elégedett, szabad érzés. Másrészt viszont ki ne vágyna arra, hogy egy fiú száz, sőt ezer veszéllyel dacolva igazi hőstettet hajtson érte végre? Pethő Anikó a pocsolyában kajánul tapicskoló, bájosan komisz kislány. Amikor énekel, széles mozdulatokat tesz, úgy kitárja a karját, mintha át akarná ölelni a nézőteret. Kapott szeplőket, két copfot és egy olyan feladatot, amellyel többé-kevésbé megbirkózott. (A gyerekelőadásokban gyakran vonják be a nézőket, itt ez a daltanítással kissé sutára, kényszeresre és elnyújtottra sikerül.)

Empirikus tapasztalatok szerint sok fiú cserélne Muhi Andrissal is. Bátor, leleményes, a csodálatos fogmosópoharat megszerezve kedve szerint képes átváltozni Zidane-ná vagy épp Supermanné, a gonoszt legyőzve pedig övé lesz szíve hölgye. A száz, sőt ezer veszéllyel dacoló kalandor szerepébe Galló Ernő bújt. Fiús – később lányos – anyák álma ő, aki bár igazi hős, elalvás előtt azért akkurátusan visszateszi a polcra a könyvet, és megigazítja az ágy előtt a kutyás mamuszt.

Hogy bit tegyen egy angol bárd, a Náthás Angol Költő, Hatházi András megmondja. Mindezt természetesen roppant távolságtartóan, udvariasan, segítőkészen teszi. Nem is tehetné másképp, hiszen a ködös Albionból érkezett. Rendkívüli eleganciával lép ki selyem házikabátban és cilinderben (cilindere alatt teáscsésze) a szekrényből. Vezessen rollert vagy ússzon úszógumival a tengeren, karján mindig ott az esernyő. Egyetlen helyzetben, Szeplőtlen Szilvia, Vindis Andrea jelenlétében jön zavarba. Hiába, a sármőr is csak férfi. Improvizatívnak ható, szarkasztikus-önironikus humorát az angolul tudó felnőttek fogják értékelni.

Presser Gábor mindegyik dala remek stílusgyakorlat vagy épp stílusparódia. Kinek melyik a kedvence, igencsak szubjektív - és ehhez persze nagyban hozzájárul az előadó személye. Elfogultságot bejelentve nálam a Bús Piros Vödör (Bogdán Zsolt) dala, a Babaarcú Démon (Péter Hilda) tangója és a kalózcsapat rapje került dobogóra. Míg Budapesten a bábfiguráknak neves színészek és popzenészek kölcsönözték hangjukat, Kolozsváron fél-playbacket használnak. Nem azzal van a probléma, hogy a zene felvételről szól vagy a kórusok kis erősítést kapnak, a gond az, hogy elnyomják az élőhangot.

Az álom-keretjáték helyszíne, a gyerekszoba egy faldöntéssel változik láppá, a Paca cár birodalmává, tengerré, Badarországgá vagy épp a csillagos éggé. A díszlet- és jelmeztervező, Bianca Imelda Jeremias ügyel a részletekre. A fiúpizsama autó- és játékkocka-mintás. A Nagy Zsiráfmadárnak négy ujja van és zsiráfsárga az arca. A vakító fehérbe öltöztetett tisztító hadsereget az alacsony, rövidlátó, túlmozgásos Morzsányi Géza (Laczkó Vass Róbert) és a nyúlánk, málé-méla Partvis Attila (Szűcs Ervin) irányítja. Súrolókefe váll-lapjukkal olyanok, mint két tábornok. A Jó Pali Kalóz (Buzási András) valahol a Győzike-Kozsó-50 Cent tengely mentén vezeti kartellét. Hogy mennyire törvénytisztelőek, mi sem mutatja jobban, mint egy, az igazira felragasztott, rokkantmatricás műláb. A fiúszobából egyetlen plüssállat, az inkább lányok kedvence Csőrike viszont kissé kilóg. De ennyi maszat meg direkt jól áll, sőt kell.

(2007. január 14. 11:00 Kolozsvári Állami Magyar Színház - Varró Dániel – Presser Gábor: Túl a Maszat-hegyen; Muhi Andris: Galló Ernő, Maszat Janka: Pethő Anikó f.h., Náthás Angol Költő: Hatházi András, Makula bácsi: Orbán Attila, Babaarcú Démon: Péter Hilda, Bús Piros Vödör: Bogdán Zsolt, Paca cár: Bíró József, Pacakikiáltó: Fogarasi Alpár, Nagy Zsiráfmadár: Balla Szabolcs, Malacfejű Balerina: Albert Csilla, Veréblábú Elefánt: M. Kántor Melinda, Jó Pali Kalóz: Buzási András, Szeplőtlen Szilvia: Vindis Andrea, Partvis Attila: Szűcs Ervin, Morzsányi Gáza: Laczkó Vass Róbert, dramaturg: Bodó A. Ottó; díszlet- és jelmeztervező: Bianca Imelda Jeremias; koreográfus: Sinkó Ferenc; zenei vezető: Incze G. Katalin; maszkok: Venczel Attila; rendező: Keresztes Attila)