A Magyar Telekom, a Művészetek Palotája stratégiai partnere ajánlásával

GyerekTeremtés

Fischer Ádám úgy tervezte, hogy az állatok teremtéséből hangzanak fel részletek, ha a nézőtéren nagyobb létszámban ülnek nyolc év alattiak, ha pedig többnyire 12 év felettiek lesznek, Ádámról és Éváról mesél majd a zene nyelvén. Végül a (harsona)oroszlán üvöltésének milyenségéről kellett szavaznunk.

Csupa szín a Müpa - hiába, gyerekkorban még szerencsére nem dívik a felnőttek sötétruhás (komor) eleganciája, és az sem kelt feltűnést, ha fennmarad a királylányi tiara, vagy a cumi ott lóg a nyakban. És csupa érdeklődés meg nyitottság: a hallgatóság nagyobbik részének - a felnőttnél ugyanis jóval több a gyerek, s közülük van, akit ölben kell vinni, mert nekik a lépcsők megmászása bizony még komoly problémát okoz - semmiféle prekoncepciója nincs. Csodálják az orgonát, meglepődnek a barokk fagott méretein, örülnek és büszkék, amikor Fischer Ádám felállítja a Freiburgi Barokk Zenekar és az Arnold Schönberg Kórus magyar tagjait. A zenekari hangolásnál a mögöttem ülő ötévesforma kisfiú teljes öntudattal jelenti ki az anyukájának, hogy ha nagy lesz, ő is úgy fog hegedülni, mint a bácsi, majd azt kérdezi, mi az az oratórium. (Na, ezt hogyan magyarázzák el neki?) Aztán elfelejtve előbbi hegedűsi ambícióit végigvezényli az előadást.

A teremtés - Újévi ifjúsági koncertek (fotó: Müpa)

Mert még ha mocorognak is a nézőtéren, figyelnek: csak hallgatják, hogyan fogalmazta meg Haydn a káoszt, hogyan morajlik a tenger, milyen a Nap, a Hold és a csillagok, hogyan szól a sas, a pacsirta, a galambpár, és honnan szólal meg meglepetésszerűen a csalogány. Aztán lehet választani, hogy nem nagyon ordító, ám mégis félelmetes, amolyan brit birodalmi legyen-e az oroszlán, fiatal, dühös, energikus, netán halkan morgóból fogcsikorgatóvá váljon az állat. A harsonák illusztrálnak - az első sorokban ülő legkisebbeket az apukák bőszen emelgetik, hogy ellássanak a hátsó pultokig, s miközben Fischer Ádám komoly arccal, szemüvegét feltéve számol, a délután szólistái, Wierdl Eszter, Cser Krisztián és Megyesi Zoltán hatalmasakat vigyorognak (és szavaznak is persze).

Aztán jön a többi állat, és megteremtődik az ember - közben van, aki már nem bírja tovább, és a szülők inkább távoznak, de megértő a színpadon mindenki, gondolom, hasonló tapasztalataik nekik is voltak már saját gyerkőceikkel -, Ádám és Éva pedig arról énekelnek (a kórus kivételével az érthetőség kedvéért mindent magyarul), hogy csak akkor szép a világ, ha együtt vagyunk. És a karmester szerint, aki titkos szövetségre kéri hallgatóit, ezért kell meghallgatni újra és újra A teremtést: hogy szebb legyen a világ. A szövetség egyébként abban áll, hogy megígérteti, a következő Haydn-jubileumi év kezdetén, 2032. január 1-jén ott leszünk a Müpában (ahol Fischer vagy vezényli a művet, vagy pedig - mondja némi öniróniával - már a nézőtéren fog ülni). Nagy tétben mernék rá fogadni, hogy 22 év múlva az ígéret számonkérhető lesz.

 

2010. január 1. 16:30 - Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Haydn: A teremtés - részletek

Km.: Freiburgi Barokk Zenekar, Arnold Schönberg Kórus, Cser Krisztián, Megyesi Zoltán, Wierdl Eszter, vez.: Fischer Ádám

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 6 14:36 2010.01.26
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Péter!
    Nagyon köszönöm! Azt tapasztaltam, hogy nem minden barokk vonó egyforma, de nem gondoltam, hogy ennyire... Azért kérdeztem meg, mert az általam eddig ismertek közötti átmenetnek tűnt, ilyet még sosem láttam.
    Azt még megkérdezhetem, hogy hol lehet bővebben utánanézni ezeknek a vonófajtáknak?
    Köszönettel,
    Noémi

  2. 5 18:47 2010.01.06
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves generálpauza!
    A zenekar tagjai - magamat is beleértve, hiszen én is játszottam a koncerten - klasszikus vonóval játszottak.
    A barokk zenéhez barokk-vonót, a klasszikus zenéhez pedig klasszikus vonót használunk.
    Ezen belül is sok különböző vonófajta létezik: korabarokk, későbarokk, koraklasszikus, későklasszikus, francia barokk, korai romantikus stb. Vagyis mindegyik korszaknak és nemzetnek  megvan a megfelelő vonója
    Üdvözlettel,
    Péter

  3. 4 20:33 2010.01.03
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    úgy értem, vonóval

  4. 3 20:33 2010.01.03
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Tudja valaki, hogy a Freiburgi Barokk Zenekar hegedűsei milyen vonón játszottak és miért?

  5. 2 15:13 2010.01.03
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    KITŰNŐ, ÉLVEZETES BESZÁMOLÓ VOLT, KÖSZÖNJÜK!

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.