Már a pólyában is

Az esti koncertekre érkező vendégek valószínűleg nem szoktak azon gondolkodni, hogy a színes fényekkel kivilágított épületben mi történt napközben, és akik nem szokták tüzetesen átlapozni a programfüzetet, talán nem is sejtik, hogy az épület nappal nem ürességtől kong, hanem gyerekek zsivajától hangos. A gyermek- és ifjúsági programok szervezői szorgosan munkálkodnak, hogy a legfiatalabb korosztályok képviselőinek minél több alkalmuk legyen az önfeledt zsibongásra.

Eckhardt Gábor és Thész Gabriella

Körmendy Zsolt, a Müpa családi és ifjúsági programjainak koordinátora szerint a zenei nevelés célja a befogadói kompetenciák komplex fejlesztése, ami többek között magában foglalja az érzelmi intelligencia, a koncentráció, az analitikus hallás, a zenei fantázia fejlesztését is. Az ismeretterjesztő funkció tehát a zenei nevelésnek csupán egyik aspektusa, az igazán jó program pedig élményközpontú és interaktív. A szervezők e szellemiség mentén igyekeznek továbbfejleszteni és átstrukturálni a Müpa szegényesnek és egysíkúnak eddig sem mondható gyermekeknek szóló programkínálatát. Kifejezetten hangsúlyos szerepet szánnak annak, hogy a legfiatalabb korosztályok is zenei élményekhez juthassanak, hiszen a zenei nevelés nem (csak) az óvodákban vagy iskolákban kezdődik. Szándék az is, hogy a műfajok palettája minél szélesebb legyen, így a programkínálatban a komolyzene mellett a jazz, a népzene és a világzene is szerepel.

Az élő zenével való első találkozást nem érdemes sokáig halogatni, mert néhány héttel a gyermek megszületését követően már lehet is koncertre, azaz Babakoncertre menni. Az Üvegteremben sűrű széksorok helyett ilyenkor játszószőnyegek várják az érdeklődőket, akiknek a csúszás-mászás ilyenkor nem csupán megengedett, hanem szinte kívánatos. A Babakoncertek segítik szülő és gyermek mélyebb egymásra hangolódását, és ennek köszönhetően a kicsik észlelési képességei fejlődhetnek, finomodhatnak. A zenéről a Zeneakadémia hallgatói gondoskodnak, akik ezekre a koncertekre rövidebb tételekkel, műrészletekkel készülnek, melyeket lágy és kellemes hangú hangszereken adnak elő; az eddigi három koncerten szerepelt már hárfa, marimba és vonósnégyes. A szervezők a harmincperces előadások alkalmával a jövőben két hangszert szeretnének majd szerepeltetni. Körmendy Zsolt beszámolója szerint az eddigi koncertek a szervezőknek is kínáltak meglepetéseket: örömmel nyugtázták, hogy a százötven férőhelyes teremben csupán a vendégek egyharmada foglalt helyet székeken, mindenki más a szőnyeget választotta. A picik képesek voltak körülbelül tizenöt percig – a szülőéhez hasonló intenzív figyelemmel – koncentráltan figyelni a hangokra.

Valószínűleg a tipegő csemetékre is jellemző az összpontosítási készség tizenöt perces átlaga, őket azonban nem a Babakoncertekre várják, hanem a korábbról már ismerős Ringató programjaira. A gyerekek és szülők ezeken a foglalkozásokon dr. Gállné Gróh Ilona énektanár-zenepedagógus közreműködésével tanulhatnak mondókákat és dalokat, januártól szerdánként már nem három, hanem négy alkalommal.

Az óvodás és kisiskolás korosztály eddig a Kicsinyek zenés délelőttjei elnevezésű sorozat keretében különböző hangszerekkel és hangszercsoportokkal ismerkedhetett meg. Mostantól ez a sorozat új néven és új tematikával fut: a Minimatiné előadásai a színház eszközeivel vezetik be a gyerekeket a zene varázslatos világába. A következő félévben lesz például cirkusz és bábjáték, a programban a hazai alkotók mellett egy német és egy belga társulat is szerepel majd.

Szintén új program a Zenebona, mely szándéka szerint öttől tizennyolc éves korig mindenkinek élményt kínál, az eddigi tapasztalatok alapján mégis elsősorban az óvodások és általános iskolások körében vált népszerűvé. A másfél órás foglalkozások első részében Sáry László módszere alapján improvizációkra épülő játékok zajlanak. A módszer nem meglévő ismeretekre épít, nincs szükség zenei előképzettségre, így mindenféle korosztálynak kreatív feladatokat kínál, és mivel szöveges improvizációs gyakorlatokat is vannak, a játék nem csupán a zenei készségek fejlesztése szempontjából lehet hasznos. A második részben a résztvevők a hangszerek általános jellemzőiről beszélgetnek, megismerkednek a hangszerek működési elveivel, a foglalkozás harmadik részében pedig elkészítenek és megszólaltatnak egy-egy hangszert. Nem csak hagyományos értelemben vett hangszerekről van szó, hétköznapi tárgyak is e zenei kísérletek eszközei lehetnek. A foglalkozások persze feltételezik a szülők nagyfokú türelmét, mert előfordulhat, hogy a lelkes és buzgó csemeték otthon is kamatoztatják majd az új ismereteket, például a konyhában, hiszen fakanál, tányér és habverő kiváló hangszerek lehetnek különféle zenekari művek előadásához.

A Hangversenyek fiataloknak sorozatcím sem szerepel többet a programfüzetben, ugyanis a sorozat Matinékoncertek címmel folytatódik. A hangversenyek közös témája ebben a félévben a zenei humor. A meghívott előadók és karmesterek olyan műveket mutatnak be, amelyekben a humor a váratlanságban, a meglepetésben, zenei gegekben és paródiában jelenik meg. A 8–14 éves korosztály minden bizonnyal örömmel fogja nyugtázni, hogy noha itt egy helyben és aránylag csendben kell ülni, de lehet majd mosolyogni, netalán nevetni is. Fontos, hogy e koncerteken fiatalok is fellépnek, januárban neves hazai karmesterek irányításával a váci Bartók Béla Zeneiskola növendékei és a Tóth Aladár Zeneiskola Ifjúsági Zenekara is részt vesznek a művek megszólaltatásában, így nem csak a nézőtéren helyet foglaló fiatalok számára lehetnek emlékezetesek a hangversenyek.

Akik "hagyományos" koncerteken nőttek fel, talán sajnálhatják, hogy régebben másképp gondolkodtak a zenei nevelésről. De talán lehet remélni, hogy a fiatal, felnövekvő generáció tagjai amikor majd néhány év múlva megérkeznek az esti koncertekre, saját emlékeik alapján biztosan tudni fogják, hogy az épület napközben sem kong az ürességtől, hanem gyakran gyerekzsivajtól hangos.