Szentivánéji álom

Elvarázsolt éjszaka

A shakespeare-i tündérvilág Mendelssohn káprázatosan hangszerelt művén keresztül elevenedik meg a Szentivánéji álom kísérőzenéjében. A vidám történet igazi gyerektéma, amit hallgatni és játszani is valódi élvezet.

Antal Mátyás

Oberon és Titánia, Hippolyta és Theseus, Lysander és Hermia, Demetrius és Heléna, Vackor és társai, továbbá a tréfamester Puck, a tündérek és természetesen a mesteremberek mulatságos esete az októberi előadáson asztali bábjátékkal gazdagodik a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház öttagú bábcsoportjának jóvoltából. A mesélő Tóth József, a rendező Novák János, az előadás dirigense pedig Antal Mátyás lesz.

 

- Ön mint világot járt karmester, a Nemzeti Énekkar karigazgatója bábművészekkel is dolgozott már együtt. Mennyiben más egy bábelőadást kézben tartani, mint egy énekes produkciót vezényelni?

- A bábelőadás működtetése nem a karmester feladata. Míg egy opera vagy akárcsak egy zenekari, énekkari est esetében a zenei történés a dirigens kezében van, addig a bábelőadás során a bábosoké a főszerep, akik egy meghatározott koreográfiát adnak elő a karmester által irányított zenére. Mindez leginkább a balettelőadások mechanizmusához hasonlít. Az ilyen produkciók zenei nehézsége abban áll, hogy az előadásnak van egy szigorúan egyeztetett tempója, sebessége, egy előre megbeszélt üteme, amit a karmester nem boríthat fel az előadás hevében: másfajta zenei fegyelemre van tehát szükség.

 

- Hogyan zajlik egy ilyen volumenű előadás előkészítése?

- A munkánkat három-négy színpadtechnikus is segíti, akik felmérik a színpad méreteit, azt, hogy mennyi helyet foglal el a zenekar, mennyi tere van a bábművészeknek, hogy tudunk elhelyezkedni úgy, hogy a közönség is megfelelően tudja appercipiálni a látottakat. Fábri Péter dramaturg feladata az, hogy frissítse, korszerűsítse a szövegeket és megpróbálja a helyenként túlzottan romantikus textust közérthetőbbé tenni. A próbák egyrészt a zenei előkészítést jelentik, amit úgy oldunk meg, mint ha egy hangversenyre készülnénk, és van a koreográfiai előkészítés, amely egy létező hanganyagon, vagy ismert felvételen alapszik. Egy idő után a két csapat találkozik egy próbateremben, majd az előadás helyszínén is kipróbáljuk magunkat.

 

- Ha visszatekintünk a múltra, akkor milyen hagyományai vannak Magyarországon a Mendelssohn-mű előadásának?

- Amikor a II. világháború után Otto Klemperer volt a Magyar Állami Operaház vezető karmestere, többször is dirigálta Shakespeare vígjátékához ezt a darabot a Nemzeti Színházban. Az akkori, felnőtteknek szóló előadás nagy sikert aratott, és komoly zenei eseménynek számított Magyarországon. A mű tehát már akkor is megragadta a közönséget, egy megfelelő, színes, mesés előkészítéssel pedig a gyerekekhez is közelebb hozhatja azt. Ezt a muzsikát egyébként dirigálni is nagyon élvezetes, hiszen a zenekari hangszerelés a romantika korához képest is rendkívül pompázatos, rendkívül sok színben tündököl.

 

- Ön számos gyerekelőadást, ifjúsági sorozatot dirigált már. Mennyiben más gyerekközönségnek játszani?

- Ezt a kérdést nem szabad túlmisztifikálni. Ha az előadás igényes, kidolgozott, művészileg színvonalas, akkor az a gyerekekre ugyanúgy hatni fog. Arra azonban nagyon kell vigyázni, hogy ne terheljük túl őket: nincs értelme megalomániás, önmegvalósító dolgokat produkálni. Az viszont tény, hogy a gyerekek jobban szeretik az effektusokban gazdag zenét, amiben a történés a hangszerelés által jobban tetten érhető. Muszorgszkij Egy kiállítás képei, Prokofjev Péter és a Farkas vagy Saint-Saëns Állatok farsangja című műve a legjobb példa erre. Az olyasfajta ifjúsági koncertek igen közel állnak a szívemhez, ahol két különböző művészeti ág találkozik. Nagyon hasznos, amikor bábok, tánc, irodalom vagy homokfestészet kapcsolódik össze a zenével, mert a sok különböző élmény az egyes benyomásokat is gazdagítja, de igaz ez fordítva is, a gyerekek különös empátiával rendelkeznek, így képesek a különbözőségek közt saját fantáziájuk szerint egészen különös, élő kapcsolatot teremteni.

 

- A gyerekek rendkívül őszinték és azonnal reagálnak az előadás történéseire. Hogyan lehet ezt kezelni?

- Sokat jártam különböző zenekarokkal koncertezni az ország számos városában, ifjúsági sorozatokon vettem részt kultúrházakban, iskolákban. Az a tapasztalatom, hogy nagyon sok múlik a szervezésen. Azokon a helyeken, ahol az ifjúsági hangverseny csak egy kipipálandó esemény, ott azonnal megérzem a hátamon is, hogy a gyerekek sokszor nem figyelnek eléggé. Ahol viszont már a tanítási folyamat során információkat kapnak a hangversenyről, ahol felöltöznek ünneplőbe - mint ha egy hangversenyterembe jönnének -, abban a pillanatban ünnepnek, fontos eseménynek tekintik a koncertet. Ha a gyerekek kilépnek a saját közegükből és eljönnek a színházba, eljönnek egy-egy koncertre, akkor eleve más hozzáállással ülnek be a nézőtérre.

 

- Miért tartja fontosnak a gyerekkoncerteket?

- Leginkább azért, hogy felneveljük a jövő közönségét - aminek lehetőségeivel szemben sokszor szkeptikusak az emberek. Tele vagyunk aggodalommal, hogy a komolyabb műfajoknak, a magasabb művészeteknek lesznek-e nézői a jövőben. Véleményem szerint nem szabad pesszimistának lennünk, erőfeszítéseket kell tenni, az igényeket állandóan magas színvonalon kell tartani és akkor nem lesz kérdés a folyamatosság sem.

 


 

Érték születik

A báb, az élő zene és az énekesek dimenzióiból próbálunk egy újfajta játékot "összeszűrni" a Szentivánéji álom előadásakor - nyilatkozta Novák János rendező. Asztali bábszínházat játszunk majd kórus és szólisták közreműködésével, ahol egy terepasztal lesz a díszlet, amelyen kisebb babák mozognak majd a látható bábszínészek kezében. Fábri Péter dramaturg és Horváth Péter fordító gondoskodik a szövegek frissítéséről. Hasonlóan élményszerű előadás létrehozása a célunk, mint Haydn marionett-operája, az Aki hűtlen, pórul jár esetében, amelyet a Művészetek Palotája felkérésére hívtunk életre. A Haydn-opera kisebb térre adaptáltva, nagyzenekar nélkül, de felkerül a Kolibri Színház repertoárjára, és az idei első premierünk, a Kippkopp és Tipptopp is az egykori Müpa-előadás továbbgondolásaként születik meg. „Értéket hozhatunk létre és értéket tarthatunk meg - ez a legfontosabb eredménye a két intézmény együttműködésének - tette hozzá.

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

 

 

 

 

 

Bóbita címmel gyerekprogram-magazint indított a Fidelio Média

Az új kiadvány elsősorban a gyerekes családoknak segít ajánlataival a szabadidő hasznosabb eltöltésében.

 

Kiemelt cikkeink

Komlós Péter: "A legfontosabb a műismeret volt"

Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ

Köteles Géza: "Puccini tökéletes zeneszerző”

Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ

Papíron már össze is olvadt?

Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.

És mégis megszólal a pálca

Ugrin Gábor

Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.

Rába Roland: "Ez egy nagyon mai történet"

Június 26-tól látható a Belvárosi Színházban az Orlai Produkció következő bemutatója, a világpremiernek számító Kramer kontra Kramer. INTERJÚ

Kerényi Miklós Gábor: "Halálosan szerelmes vagyok a Bohém Castingba!"

A Budapesti Operettszínház egy jól futó szekérhez hasonlítható – vélekedik Kerényi Miklós Gábor, az intézmény igazgatója. INTERJÚ

A nőiség áll a MÁNE új bemutatójának középpontjában

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

A Mihályi Gábor által rendezett Hajnali Hold című új előadás premierje június 7-én lesz a Hagyományok Házában.

Új keretek között folytatja a Fidelio

könyv

A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG