Nagyszerű volt a kis Devich tegnap a MüPában! Jó látni ilyen ilyen tiszta arcokat, hallani ilyen tiszta játékot!

tényleg nagy bach-játékos lesz, ha lehet, a Dohnányinál még jobb volt a ráadás. nagy leakalap!! :-)

Bizony, a nagypapa vére nem vált vízzé!

A műismertetés szövegét javítottuk, az észrevételt köszönjük.

A Dohnányi-mű címét illetően azonban a kifogást nem érezzük jogosnak: a(z eredeti) mű értelmezése, de a szerző életútja szempontjából is nagyon fontos adalék, hogy milyen nyelven "gondolta el" az alkotó. A cím jelentése és annak nyelvi beágyazottsága (azaz hogy a németajkú közönség számára olyan a hatása, mintha magyarul Koncertdarab volna a címe) más kérdés. Ennek érzékeltetésére a zárójelben közölt magyar fordítás a megfelelő megoldás - ezzel utólag ki is egészítjük a cikket.

" Az egyetlen tételből álló nagyszabású kompozícióban könnyű felismerni a klasszikus versenyművek háromtételes szerkezetét, első szakaszában pedig egy rafinált és nagy várakozást keltő szonátaformát."

A javítás jogos. Megpróbálok intézkedni.

Köszönettel

Természetesen aranyos ez a remekül játszó kis srác! (a www.szentistvan.hu nyitólapján egy korábbi képe jelenik meg). Sok sikert!

Gratulálok a felmenőknek és a tanároknak is! 

A Dohnányi mű címe természetesen: Koncertdarab, csakhát a megírásakor Bécsben élt szerző németül írta a címet az osztrák kiadó részére. Ha hivatásom lenne a zene, minden olyan műnek a címét magyarul írnám le, amelyben a szerző semmi különösebbet nem akart megnevezni. Tehát: a kicsi az legyen kicsi, a zene pedig zene, a tenger az tenger, a keringő keringő stb. Feltéve, ha magyar olvasóknak, hallgatóknak említünk egy művet. Furcsa hallani a műsorvezetőktől, kritikusoktól ezen egyszerű szóhasználati mód keverését, mert egyfelől nem azt mondják pl., hogy Eine kleine Nachtmusik, hanem azt, amit Mozart is akart, amikor csupán egy kis éji zenét írt, vagyis semmi mást, így Egy kis éji zene a neve, helyesen. Vagy az ismert Britten-mű, a Simple symphony vagy szimfónia, holott az is csak egy Egyszerű szimfónia. Liszt Ferenc műveinél aztán számtalan példa van arra, mikor kell Sposalizio címmel említeni a művet, és mikor  kell A Villa d'Este szökőkútjai címen bemondani vagy leírni az eredeti Les jeux d'eaux à Villa d'Este helyett.

Molnár Szabolcsnak a Dohnányi op. 12-es Koncertdarabjáról írt ismertetéséből kimaradt két szó, amit beleferdítettem, hogy érthető legyen:

" Az egyetlen tételből álló nagyszabású kompozícióban könnyű felismerni a klasszikus versenyművek háromtételes szerkezetét, első szakaszában pedig egy rafinált és nagy várakozást keltő szonátaformát." 

Devich Gergő előadása a BFZ-vel. A videón jól szerepelnek az adatok, de a megjelenő cím hibás (Chr. Bach, gordonakverseny kétszer is :-( Mindenesetre: a versenyműnek időben kb. a felét kitevő lassú tételt nagyon szépen játssza DG, vagyis molto espressivo!