Rába Roland: "Ez egy nagyon mai történet"
Június 26-tól látható a Belvárosi Színházban az Orlai Produkció következő bemutatója, a világpremiernek számító Kramer kontra Kramer. INTERJÚ
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
Június 26-tól látható a Belvárosi Színházban az Orlai Produkció következő bemutatója, a világpremiernek számító Kramer kontra Kramer. INTERJÚ
Borisz Berezovszkij távollétében is jeles rendű, bár kissé matt koncerttel zárta bérletsorozatát a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. KRITIKA
Közel húsz magyar designer termékét felvonultató ideiglenes butik várja a nagyközönséget május 18-26. között.
Két évvel első albumuk után új koronggal jelentkezik az énekesnő. Az Our Places lemezbemutató koncertje május 26-án lesz a BJC-ben. INTERJÚ
Az idén 80. évfordulóját ünneplő amerikai Jacob's Pillow Táncfesztiválon forgatott dokomentumfilm lenyűgöző táncelőadásokat mutat be. VIDEÓ
A Budapesti Operettszínház egy jól futó szekérhez hasonlítható – vélekedik Kerényi Miklós Gábor, az intézmény igazgatója. INTERJÚ
Az új igazgató május 23-án sajtótájékoztatón hirdet társulatot és évadprogramot.
A pályázat benyújtásának határideje: 2012. május 24.
Bukarestben rendezik 2013 májusában meg a 20 éves hagyományokra visszatekintő, 10 000 euró összdíjazású megmérettetést.
Az augusztus végi kurzusra, melyen Luis Fernando Pérez spanyol művész asszisztenskedik majd, június 30-ig lehet jelentkezni.
A galéria a pályázatra beérkezett műalkotásokból kiállítást rendez, a beadási határidő június 15.
A galéria a pályázatra beérkezett műalkotásokból kiállítást rendez, a beadási határidő június 15.
A drámapedagógia speciális eszköz a nevelés kezében, nem azonos a színjátszással.
Csakhogy valamit elfelejt: nem feltétlenül azért kell a művészeti szakkör, hogy mindenki, aki oda jár, művész legyen. Hanem azért, hogy a gyermekeket sokoldalúan képezzék, finomodjanak, energiáikat értelmesen kössék le, fejlődjön a kreativitásuk, és kifejezhessék, amit egyébként nem tudnának kifejezi.
A drámapedagógia lényege sem az, hogy színészeket képezzen.
Egy kis ellenpólus:
Demján Sándor a Miskolci Egyetem diplomaosztó ünnepségén tartott beszédében úgy fogalmazott: jelenleg nem még több művészre van szüksége ennek az országnak, hanem dolgozó, termelő emberekre. Ő maga betiltaná a művészeti szakköröket azokban az iskolákban, ahol nincs legalább kétszer annyi technikai szakkör.
Lehet rá gombot varrni...
Egyetértek.
"ilyenképpeni" a helyes (?) szó--->
Kedves Solaris, így van, nagyon jó lenne a komoly zene ilyenkénti "becsempészése" a fülekbe.
A kommentátorok szubjektivitásával úgy vagyok, hogy nekem azért kell egy-két pillantást rávetnem, hogy megállapíthassam, szubjektívek voltak-e, és akkor kész a baj, máris elfogott az undor.
Amúgy én a Véleményeket Tisztelők Világszövetségét is támogatnám kívülről, ha lenne, azzal a megszorítással, ha a "preambulumukban" benne lenne: ha tény tűnik fel a láthatáron, a vélemény diszkréten visszavonul.
Kedves Zsölény, valóban külső pártolója vagyok a Tényeket Tisztelők Társaságának és az újságok között is a tényanyag szerint teszek különbséget, a kommentárok - pláne a kirohanások - nemigen befolyásolnak. Valójában egy újság elfogultságát nem is ezeken lehet lemérni, hanem azon, hogy híreit, tényanyagát bizonyos körből meríti, bizonyos témákat pedig messze elkerül. Ez nekem sokkal bántóbb, mint egy-egy publicista szubjektivitása.
Egy esetleges Orbán-Chávez párhuzam még hasznára is válhatna az országnak, ha kizárólag a komolyzene támogatásában nyilvánulna meg. Sajnálatos azonban, hogy Chávez személyiségjegyei miatt megint felmerülhet "a komolyzene-hallgatók pszichopaták?" -topic relevanciája, habár nem kell, hogy hallgassa, elég ha pénzt ad rá.
Azért az 1 dollár ráfordításból 1,68 dollár bevétel elképesztő, főleg, hogy pénzügyeseknek jött ki. Zenészek ennél nagyobbat is mondanának, csak nem ügyelne rájuk senki.
Lehetne valami finom trükköket is bevetni, hogy a népek ráérezzenek a komolyzene ízére. Eleinte elég lehetne egy néhány bevásárlóközpont zenei munkatársát (meg a főnökeit) becserkészni, hogy komolyzenét játsszanak. Belopni a komolyzenét a járókelők fülébe. Többször hallottam már zeneileg iskolázatlanoktól, hogy "mi volt ez a gyönyörű?". Egyszer csak rájönnének, hogy ez kell nekik, mindjárt könnyebb lenne.
Való igaz, kedves Solaris, hogy a Népszava stílusvilága sokunkat visszadöbbent a rendszeres olvasásától, de valamennyiünknek nagy hasznára válik, ha a Népszava olvasói mintegy kicsemegéznek a lapból megszívlelendő, tanulságos TÉNYEKET, melyek például nincsenek átitatva az "Orbán = Chávez" konjektúrával.
(Egy cikk-részlet Venezueláról:)
A mélyszegénységéről és diktatúrájáról híres országban több, mint háromszázezer gyerek tanul klasszikus zenét napi rendszerességgel. A nagy létszámú zenei képzést 1975 óta a tíz szélsőjobbtól szélsőbalig terjedő kormány egyaránt támogatta.
Három éve pedig a venezuelai Inter-American Development Bank 150 millió dollárt ajánlott fel hét regionális zenei központ megépítésére. Szakemberei ugyanis kimutatták, hogy minden ilyen célra fordított zöldhasú pontosan 1,68 dollárt ér az országnak, hiszen a zenei képzésben résztvevő fiatalok sokkal nagyobb arányban járják ki az iskolákat, körükben jelentősen csökken a bűnözés.
Vagyis egy miénkénél sok tekintetben elmaradottabb ország a kultúrára tesz. Nem szűklátókörűen spórolni akar rajta, hanem felméréssel alátámasztott, kézzel fogható gazdasági hasznot remél tőle. Én meg azt remélem, hogy egyszer végre valahára a mi politikusaink is megértik, ami a venezuelaiak számára régóta evidencia.
---
A fenti részletet a Népszava honlapján találtam. Ennek az újságnak itt nincs nagy tábora, de nem hiszem, hogy lenne, aki a fentiekkel nem ért egyet.
A zeneoktatás pozitív hozadéka közismert. A zenetanulás előfeltételeit már a nyolcvanas évek végén kezdték elsorvasztani azzal, hogy egyre kevesebb ifjúsági és gyermekhangversent tartottak.
Mint egykori zenekari muzsikus, szép emlékeket örzök az ifjúsági koncertekről, ahol Pándi Mariann, és a felejthetetlen pedagógus Lukin lászló műsorismertetője, még számomra is érdekes volt. Nem lehet ráerőszakolni manapság a gyerekekre a hangszertanulást. Először biztosítani kell a zenei élményt. Erre az egykori Országos Filharmónia megtalálta a hatékony módszert. Nem lehet a lecsökkentett énekórák zenehallgatásával pótolni az élő zenét. A hangszeresképzés zsákutcába jutott. Természetes, nem kötelező minden hangszert tanuló gyereket a pályára irányítani, ahhoz kicsi ez az ország, hogy annyi hangszeret el tudjon helyezni. Egy hangszerestudás elsajátítása rengeteg időt vesz igénybe. Ezalatt az idő alatt két idegen nyelvet el lehet sajátítani. Azonban a zeneiskolai, ill. alapfokú művészetoktatási intézményeknek a hangszeren keresztül a komolyzene megszerettetése lenne elsődleges feladata. A legjobbakat viszont célszerű a pálya felé irányítani.
Komoly problémát jelent majd pár év múlva, hogy a Bolognai Rendszerrel elsorvasztott tanárképzésünk eredményeképpen nem lesz kellőszámú alapfokú hangszeres tanár. Ezt az illetékeseknek fel kellett volna ismerni és a hároméves alapfokú képzés utáni időre ki kellett volna dolgozni egy kiegészítő képzést (pedagógia, módszertan, didaktika), amivel biztosították volna a jövő alapfokú oktatás személyi feltételeit. Fejtegetésem nem elméleti, hiszen a zenekari munka mellett 45 év zenepedagógusi múlt áll mögöttem. (alapfok, középfok és 20 év tanárképző)
Teljesen egyetértünk. A zeneoktatásról 10 éve ezt mondom, és törtem is magam a dologban. Javaslok egy cikk- vagy interjúsorozatot, amely különböző tudósok szemével bemutatja a zenei kultúra emelésének társadalmi és gazdasági haznosságát. Lehetőleg külföldieket is megkérdezve! Minél több számmal, számítással, kutatási adattal, ténnyel. Ugyanis ez az egyetlen igazán meggyőző megközelítés, racionális érv. És nem csak zeneoktatásról, zenészképzésről van szó, hanem a zene szerepéről a munkaképesség javításában, és kedvező hatásairól a betegek, pszichés betegek, fogyatékkal élők, idősek körében. Meglepő dolgok fognak kiderülni.