Román Balázs: "Egy művész ne legyen marketinges!"

A tavaszi félévben ismét indul Arts&Business menedzser szakirányú továbbképzés a BKF-en, ahol a művészet üzleti oldalát, és az üzlet művészetét is el lehet sajátítani. A gyakorlati szemléletű képzésről a kommunikációs és PR alapismereteket oktató Román Balázst, a kreativ.hu főszerkesztőjét kérdeztük.

- Mely művészeti területen érzed leginkább hiányát a jó marketingnek, PR-nak?

- Minden művészeti ágban megvan a lehetőség, hogy a piacról finanszírozzák magukat. Vannak persze, akiknek ez könnyebben megy, és vannak, akiknek nehezebben, de meggyőződésem, hogy minden produkció képes megtalálni saját közönségét.

- Mindkét csoportnak hasznos lehet. Általánosságban jellemző, hogy a művészettel foglalkozók között sokan vannak, akik a marketinget a gonosz tudományának tartják, de jó esetben is valami kötelező kipipálandó feladatnak érzik. Nem gondolom, hogy például egy zenésznek annyira kell érteni a marketinghez és PR-hoz, mint annak, akiknek ez a szakmája. Egy művész ne legyen marketinges, de ha nem érti, hogy a rendszer hogyan működik, akkor csak a siránkozás marad neki, hogy a világ milyen gonosz, és hagyja elpusztulni az értékeket. Ha csak a kommunikáció logikáját megérti, már az is sokat segíthet.

- Tippeket is adtok a nem titkoltan gyakorlat-orientált képzés során, hogy miként tudja egy művész (vagy menedzsere) - képzavarral élve - a reklámpiac zavarosában az aranyhalat kifogni?

- A reklám és médiapiac azért nem olyan zavaros, viszonylag egyszerű elvek mentén működik. Van olyan tantárgy a képzésen (A kereskedelmi média működése és helye a kulturális picon), amely pont azért került bele a tantervbe, hogy segítsen eligazodni ebben a világban.

- A képzés ismertetője azt ígéri, hogy körüljárja „a művészet üzleti oldalát és az üzlet művészetét" is. Lesz szó a reklámozás művészetéről, a művészet reklámozásáról, vagy művészi reklámokról is?

- A reklámnak a felsorolt módokon mind van köze a művészethez, sok a metszéspont. Nem véletlenül, hiszen a reklámok mögött grafikusok, filmrendezők, szövegírók dolgoznak, akik elvileg akár művészként is használhatják tudásukat. A reklám viszont nem az egyéni művészeti ambíciók kiélésére való, hanem nagyon konkrét üzleti célokat támogat mindenféle eszközzel. Éppen ezért a reklámszakemberek napi munkája során viszonylag kis szerepet kap a művészkedés és sokat az üzlet.

- Internetes portál főszerkesztőjeként te miben hiszel, mi segít többet egy művészen ill. egy kulturális terméken/produkción: a hagyományos média, mondjuk egy jó honlap és a hozzá kapcsolódó kampányok, vagy az újmédia és a „lájkvadászat"?

- A like-vadászat semmiképpen. A közösségi médiát arra kell használni, amire való, beszélgetni kell a leendő és a meglévő közönségünkkel, szórakoztatni kell őket, nem pedig céltalanul tömeget toborozni. Nem árt, ha van honlap, ha vannak egyéb csatornák, de akkor jön a közönség, ha jó a produkció, és van mondanivalója.  

- Említenél az utóbbi időből egy olyan művészettel kapcsolatos kampányt, amire csettintettél?

- A Csibor zenekar Taxi című albumának bemutatására kitalált blogkampányhoz például nem kellett nagy költségvetés, és jól működött. A lényege annyi volt, hogy az album egyes dalait hét kiválasztott blogon lehetett meghallgatni először. Jól választották ki a blogokat, olyan felületekre kerültek ki a dalok, amelyeknek jelentős a közönségük. Ráadásul egy blogot könnyebb rávenni az ilyesmire, mint egy klasszikus médiacéget.

Az Arts & Business menedzser szakirányú továbbképzésre a jelentkezési határidő 2012. február 20., addig is január 25-én nyílt napon lehet ismerkedni az oktatással. További információk, GYIK, jelentkezés a BKF honlapján, illetve a képzést szervező Arts&Business Kft. weboldalán.