Regényes Rembrandt

Hogyan lehet összepárosítani a kiállítást és a felolvasóestet? Nem nehéz a megoldás: a kiállítótérben az épp aktuális kiállításhoz kapcsolódó felolvasást hallgatva.

Ezt az alapképletet dobta föl Szegeden Balog József újságíró, aki a csodálatos, szecessziós Reök-palotában megrendezett Rembrandt rézkarcai című kiállításhoz kapcsolta Regényes Rembrandt című sorozatát. Minden kiállított rézkarc előtt egy-egy kényelmes szék állt, körbe a teremben, míg az est főszereplője mozdulatlanul ült, arcát eltakarva. Csak hosszú percek után pattant fel, üdvözölte a résztvevőket, és lendülesen belecsapott az Éjjeli őrjáratba, mely nem más, mint egy regényes életrajz a nagy alkotóról, Barabás Tibor tollából.

„1642 tavaszára, több mint egy esztendei szakadatlan munka árán, Rembrandt befejezte az Éjjeli őrjáratot. ...

Frans Banning Cocq nagy zajjal csapta ki az ajtót, és a hadnagyot karon fogva, a kép elé lépett. Kíváncsiak is csapódtak a polgárőrökhöz, magából a gárdaházból jöttek, mindenki a képre meredt, és várták, hogy a kapitány törje meg a csendet. Frans Banning Cocqot a szélütés kerülgette... Levegő után kapkodott, s elvesztette minden méltóságát.

- Mi ez? Kik ezek? - kiáltott a festőre. Rembrandt tudta, hogy minden elveszett, de azt még inkább tudta, hogy a képe jó."

A felolvasott történetek arra figyelmeztettek minket, hogy a festőművész is ember volt, aki ugyanúgy küzdött a hétköznapok problémáival, mint mi, mégis képes volt töretlen erővel alkotni. Vagy épp ezért születhettek mesterművek a keze alatt?

Balog József a felolvasást követően több kiállított alkotásról is beszélt, beavatva Rembrandt rézkarcainak titkaiba is. Miközben szabadon csellenghettünk a képeket bogarászva, az est felolvasója felhívta a figyelmünket arra, hogy az egyik rézkarc aláírásából kimaradt a d-betű, míg egy másik aláírásánál elfelejtett az aláírás tükrözésére gondolni a művész. Összehasonlított két képet a fény szempontjából: mennyire rejtélyes a félhomály, hisz nem tudjuk, pontosan mit rejt. Külön elemzett egy keresztre feszítés témájú rézkarcot, melynek sajátossága, hogy a latrok keresztjei Jézus felé vannak fordítva. Ahogy ott álltam hatalmas nagyítóval a kezemben, szinte tapintható volt Balog József Rembrandt-művek iránti lelkesedése és tisztelete.

Regényes Rembrandt: a kalandos életút megjelenése a képeken, s azok lenyomata a regényes életrajzban. Pontosan ilyen, a kiállításhoz ezer szállal kapcsolódó program illik egy múzeum programjába. Nem vitás, hogy érdemes ellátogatni a harmadik, október 27-én tartandó felolvasóestre is...