1979-ben született Budapesten. Koraszülöttként, inkubátor-kezelési hiba következtében elvesztette a látását. Tizenöt évesen a Budapesti Tavaszi Fesztiválon Vásáry Tamás vezényletével eljátszotta Mozart A-dúr zongoraversenyét. 1995-ben első helyezést ért el Moszkvában a Louis Braille Nemzetközi Zongoraversenyen. 1994-től a Bécsi Zeneakadémia növendéke volt. 2002-ben a torontói Royal Conservatory of Music ösztöndíjasaként szerzett művészdiplomát. Szólóesteket adott Bejrútban, Kuvaitban, Bangkokban, Buffalóban, New Yorkban, Chicagóban, Torontóban. Fellépett az Izraeli Szimfonikusokkal – Rico Saccani dirigálásával –, a Budapesti Filharmonikusokkal, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, valamint Manuel Hernandez Silva vezényletével a Vienna Mozart Orchestrával, akikkel nagy sikert aratott Floridában és a New York-i Lincoln Centerben. Nagy tetszéssel fogadta a közönség a Torontói Szimfonikusokkal készített Mozart-felvételeit. Schubert-műveket tartalmazó szólólemeze 2003-ban jelent meg, 2004-ben pedig Chopin CD-je látott napvilágot. 2006-ban Bartók és Liszt legkedvesebb műveivel jelentkezett új szólólemezén, majd harmadik kiadásban mindkét Mozart CD-je napvilágot látott. Szólólemezei a Hungaroton gondozásában jelentnek meg.
Itthon szinte minden szimfonikus zenekarral játszott már, 2007-ben Kocsis Zoltán felkérésére Pécsett a Pannon Filharmonikusokkal Chopin, Budapesten a Nemzeti Filharmonikusokkal Mozart d-moll zongoraversenyét játszotta. 2008-ban megkapta a 30 év alatti tehetséges fiataloknak járó Junior Príma díjat, ami hazánkban az egyik legnagyobb elismerésnek számít. 2008 decemberében a New York-i ENSZ Palotában ő adott koncertet a Fogyatékosok Nemzetközi Világnapján. 2010-ben megkapta a Prima Primissima díjat. Eddig 23 országban koncertezett. Szabó Magda így jellemezte Érdi Tamást: "Én csak írni tudok, de Tamás ujjaival az Isten üzen." Kocsis Zoltán a Parlando 2010 januári számában így írt róla: "Sokkal érzékenyebben nyúl a billentyűkhöz, mint a látó emberek. Úgy hiszem, hogy az ő játékában bizonyos dinamikai tartományokban olyan érzékenység van jelen, ami nálunk természetszerűleg nem lehetséges. Azt merném mondani, hogy talán chopini mértékkel lehetne ezt a képességet mérni. Nem véletlen, hogy Chopin igen közel áll hozzá, hiszen a lengyel zeneszerző a pianissimo-piano-mezzoforte közötti dinamikai tartomány minden kétséget kizáróan legérzékenyebb mestere. Nem mintha adott esetben nem lenne jelen drámaiság is az ő zenéjében, de mindenképpen egy olyan új világot, dimenziót nyit meg, amit más nem. Tamás pedig eme sajátosságra hihetetlenül érzékenyen rá tud mutatni."
