Pauk György

Pauk „magabiztos és következetesen lényeglátó Bartókiánus” - írja a Gramophone folyóirat a Naxos kiadásában megjelent Bartók hegedűszonáták kapcsán. A korunk egyik legnagyobb hegedűművészeként számon tartott Pauk György hazánk szülötte, zenei tanulmányait a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémián fejezte be. 1961-ben Londonban telepedett le, ezt megelőzően azonban a genovai Nemzetközi Paganini Hegedűversenyen első helyezést ért el, elnyerte a párizsi Nemzetközi Marguerite Long–Jaques Thibaud Hegedűverseny fődíját – a Premier Grand Prix-t –, valamint a müncheni ARD Televízió Nemzetközi Zenei versenyének első díját. A következő évben debütált Londonban: a Londoni Szimfonikusok élén Lorin Maazel dirigálta – többek közt – Bartók hegedűszonátáját. A hegedűművész elsősorban Bartók interpretációi révén vált ismertté. Kiemelkedő és széleskörű nemzetközi pályája során Pauk György a világ valamennyi neves zenekarával dolgozott együtt – olyan dirigensek alatt, mint Pierre Boulez, Sir Simon Rattle, Bernard Haitink, Christoph von Dohnányi, Gennagyij Rozsgyesztvenszkij, Klaus Tennstedt, Leonard Slatkin és Charles Dutoit. Solti György meghívásának tett eleget, amikor 1971-ben a chicagói szimfonikusokkal debütált az Egyesült Államokban. Azóta szólistaként a legtöbb amerikai zenekarral koncertezett már együtt. Nagy-Britanniában Pauk György valamennyi neves londoni zenekarral fellépett már, játszott a Henry Wood Promenade koncerteken, és visszatérő vendége és az edinburghi, cheltenhami, brightoni és bath-i fesztiváloknak is. Koncertjeit rendszeresen közvetíti a BBC rádió. Pauk kivételesen gazdag repertoárral büszkélkedhet, amelyben a XX. század legnagyobb mesterművei szerepelnek. Számos Lutoslawski-, Penderecki-, Schnittke-, Maxwell Davies- és Tippett-művet mutatott be a szerzők vezényletével. Pauk György számos hangfelvétele nyert nemzetközi díjat, és mind szülő-, mind választott hazájában részesült állami elismerésben. Itthon 1998-ban Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki nemzetközi zenei tevékenységéért. Pauk az 1714-ben készült „Massart” Stradivari hegedűn játszik. A Naxosnál megjelent Bartók hegedűszonátákról szóló kritikájában The Strad folyóirat dicséri Pauk „következetesen gazdag és aranytónusú hangzását” – amelyet a muzsikus a Bartók-hegedűversenyek, rapszódiák és duók, valamint a Zongorakvintet előadásában produkált. A Berkes Kálmánnal (klarinét) és Jandó Jenővel (zongora) felvett Kontrasztokat a Gramophone folyóirat Editor’s Choice díjjal jutalmazta.

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.