Fidipédia / Zeneszerző

Mahler, Gustav

Gustav Mahler

Gustav Mahler a csehországi Kalischtban (Kaliste) született 1860. július 7-én. A bécsi konzervatórium, majd az egyetem hallgatója, emellett Anton Bruckner magántanítványa. Korai műveinek jelentős része elveszett illetve megsemmisült, a megmaradtak pedig jelenleg kiadatlanok. 1880-tól kezdve karmesterként működött a monarchia kisebb-nagyobb városaiban. Munkásságára jellemző a hatékonyság: új próbarendet készített, szólampróbákat vezetett be és előtérbe helyezte a mély drámaiság ábrázolását. 1888-tól 1891-ig a budapesti Operaház igazgatója. Az ő vezetése alatt került az Operaház műsorára többek között Richard Wagner Ring tetralógiájának első két darabja és a Parasztbecsület Pietro Mascagni-tól. 1891-től a hamburgi városi színház, a Stadttheater első karmestere. 1897-ben Bécsbe utazik és a bécsi Hofoper karmestere és igazgatója lesz. Ezekben az években vette fel meggyőződésből a keresztséget; és ugyanekkor már kezdett megjelenni Európában az antiszemitizmus is, tehát ennek meglépése nélkül jövője bizonytalanná válhatott volna. 1907-től a New York Metropolitan Operájának dirigense és 1909-től a New York Philharmonic Society vezetője.


A szerző első művének a Das klagende Lied (A panaszos dal) című kantátáját tartja, melyet 1878-ban komponált: „Első művem, amelyben Mahlerként magamra találtam... Ezt a művet számítom opus 1-nek." (Briefe, 1924, 201,1.)


Mahler a dalok terén is jelentőset alkotott: 1892 és 1898 között írta meg a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) című dalciklusát. Ezek a dalok népi versekre íródtak, melyeket Achim von Arnim és Clemes Brentano gyűjtött. Friedrich Rückert verseit is megzenésítette - Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok) - melyek a halálköltészet remekei. Utolsó műveinek egyike a Lied von der Erde (Dal a földről); ebben kínai költemények hangoznak fel.


Mahler kilenc befejezett szimfóniát hagyott ránk, a II., III., IV-ben énekhang is megszólal. A nyolcadikban, az „Ezrek szimfóniája" néven egy monumentális kantáta hangzik fel. Az utolsó szimfóniáját, a tizediket Krnek fejezte be 1932-ben.


Mahler 1911-ben egyik kislánya halála után és saját egészségének romlása miatt visszautazott Bécsbe. Itt hunyt el május 18-án.

Olvasson tovább!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

A balerina, aki nem nézett vissza

Csinády Dóra az 1940-50-es évek meghatározó hazai balettművésze volt, a forradalom után azonban elhagyta az országot. OPERA MAGAZIN

Lovas Rozi: "Ébernek kell lennem"

A Pesti Magyar Színház firss Junior Prima Díjas művészével beszélgettünk. INTERJÚ

A népzene a közös nyelv

2015-benben Magyarországon rendezik meg a világ egyik legfontosabb világzenei eseményét, a Womexet. Lelkes Andrással beszélgettünk. INTERJÚ

"Minden rezdülésből érezzük egymást"

Feledi János Psyché című új darabjában, melyet a MOM Központban mutatnak be, ismét Krausz Alíz és Bajári Levente az alkotótársai. INTERJÚ

Így szédítette a nőket Caruso

Peres iratok, valamint a legendás tenorhoz írt szerelmeslevelek is kalapács alá kerültek.

Kép és képtelenség

Democracia (Fotó: Nemzeti Galéria)

Kortárs technológiákat bemutató interaktív kiállítás nyílt a Robert Capa Központban. INTERJÚ

Székhez nyűgözve

Csaknem egy évtizede annak, hogy a Berlini Filharmonikusokat Sir Simon Rattle vezényletével Magyarországon járt. KRITIKA

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Tisztelt olvasóink!

Megváltozott fórumszabályzatunk értelmében a jövőben a cikkektől független témák indítására nem lesz lehetőség. Megértésüket köszönjük.

A Fidelio szerkesztősége