Gustav Mahler a csehországi Kalischtban (Kaliste) született 1860. július 7-én. A bécsi konzervatórium, majd az egyetem hallgatója, emellett Anton Bruckner magántanítványa. Korai műveinek jelentős része elveszett illetve megsemmisült, a megmaradtak pedig jelenleg kiadatlanok. 1880-tól kezdve karmesterként működött a monarchia kisebb-nagyobb városaiban. Munkásságára jellemző a hatékonyság: új próbarendet készített, szólampróbákat vezetett be és előtérbe helyezte a mély drámaiság ábrázolását. 1888-tól 1891-ig a budapesti Operaház igazgatója. Az ő vezetése alatt került az Operaház műsorára többek között Richard Wagner Ring tetralógiájának első két darabja és a Parasztbecsület Pietro Mascagni-tól. 1891-től a hamburgi városi színház, a Stadttheater első karmestere. 1897-ben Bécsbe utazik és a bécsi Hofoper karmestere és igazgatója lesz. Ezekben az években vette fel meggyőződésből a keresztséget; és ugyanekkor már kezdett megjelenni Európában az antiszemitizmus is, tehát ennek meglépése nélkül jövője bizonytalanná válhatott volna. 1907-től a New York Metropolitan Operájának dirigense és 1909-től a New York Philharmonic Society vezetője.
A szerző első művének a Das klagende Lied (A panaszos dal) című kantátáját tartja, melyet 1878-ban komponált: „Első művem, amelyben Mahlerként magamra találtam... Ezt a művet számítom opus 1-nek." (Briefe, 1924, 201,1.)
Mahler a dalok terén is jelentőset alkotott: 1892 és 1898 között írta meg a Des Knaben Wunderhorn (A fiú csodakürtje) című dalciklusát. Ezek a dalok népi versekre íródtak, melyeket Achim von Arnim és Clemes Brentano gyűjtött. Friedrich Rückert verseit is megzenésítette - Kindertotenlieder (Gyermekgyászdalok) - melyek a halálköltészet remekei. Utolsó műveinek egyike a Lied von der Erde (Dal a földről); ebben kínai költemények hangoznak fel.
Mahler kilenc befejezett szimfóniát hagyott ránk, a II., III., IV-ben énekhang is megszólal. A nyolcadikban, az „Ezrek szimfóniája" néven egy monumentális kantáta hangzik fel. Az utolsó szimfóniáját, a tizediket Krnek fejezte be 1932-ben.
Mahler 1911-ben egyik kislánya halála után és saját egészségének romlása miatt visszautazott Bécsbe. Itt hunyt el május 18-án.
