Byrd, William

Az angol reneszánsz zene óriása 1540 körül született Londonban. Nagysága csak Palestrináéhoz és Lassuséhoz hasonlítható. Az egyházi zenében alkotta a legkiemelkedőbbet; sokat komponált az anglikán egyház számára, de római katolikus lévén a katolikus liturgiának is jelentős műveket szerzett. Feltehetőleg Thomas Tallis tanítványa volt, akinek később zeneszerző-társa is lett. A Chapel Royal-nak, a királyi udvar együttesének valószínűleg többször is tagja volt, először tizenéves korában, amikor Mária királynő számára valószínűleg bemutatták néhány katolikus egyházi művét. 1563-ban már a lincolni katedrális orgonistája és karnagya volt. 1569?-ben Londonban elnyerte a „gentleman of the Chapel Royal” címet kóristaként, majd 1572-től Tallisszal együtt ugyanitt zeneszerző és orgonista tisztséget is betöltött. Bár Byrd Erzsébet királynő és több katolikus főnemesi család támogatását is élvezte – a királynő 1575-ben kottakiadási monopóliummal ruházta fel Tallisszal együtt –, vallása miatt őt és családját is zaklatták. 1577-től a London melletti Harlingtonban élt. 1593-ban családjával Stondon Massey-be költözött, ahol folytatta a komponálást, döntően a katolikus liturgiának szentelve zenéjét. Stondon Massey-ben halt meg 1623. július 4-én. William Byrd életművének legjelentősebb részét vokális művei alkotják. Great Service című kompozíciója – Purcell zenéjét előrevetítvén – „verse anthem” stílusban íródott. 1575-ben Tallisszal közösen adta ki a Cantiones, quae ab argumento sacrae vocantur gyűjteményt, amit 1589-ben (Cantiones Sacrae) és 1591-ben (Liber Secundus Sacrarum Cantionum) két újabb kötet követett. Ezek a motetták öt szólamra íródtak, ragyogó kontrapunkt-technika alkalmazásával. Három latin nyelvű misét komponált. 1605-ben és 1607-ben két Gradualia-kötete jelent meg. Számos madrigált is írt. 1588-ban adták ki a Psalmes, Sonets and Songs, 1589-ben a Songs of Sundrie Natures és 1611-ben a Psalmes, Songs and Sonnets című dalgyűjteményeit, amelyekben világi szerzemények is találhatók. Ezek némelyike „viol consort”-tal is kísérhető. Consort-zenéje fantáziákat, variációkat és táncokat (főleg pavan és galliard) foglal magában, legszebb darabjai hatszólamúak. Byrdöt a billentyűs zene géniuszának is nevezik. 1591-ben jelent meg a My Ladye Nevells Book című gyűjteménye, 1612/13-ban a Parthenia. Ezek a briliáns darabok spinéten, csembalón, virginálon játszhatók, egy részük orgonán is megszólaltatható.