Az énekesnő tíz év után újra népzenei szólóalbummal jelentkezik. A Tüzet viszek bemutatója február 24-én lesz a Müpában. tovább...

Az ötödik rendezvény már hagyományosnak mondható, A népzene ünnepét ugyanis 2008 óta rendezik meg, évente, Boldogasszony havának harmadik hetében a Művészetek Palotájában. tovább...

Az Etnozenei Napok négy estjén hat produkció mutatja meg a közönségnek, hogy milyen távoli(nak gondolt) stílusokat fog össze a közös inspiráció, a népzenei indíttatás, a világzenei hatás. Olyan hagyományos hangszerek kerülnek fókuszba, mint a tárogató, a cimbalom, a kaval, vagy éppen a didzseridú és a sámándob, de ezeket olykor a legmodernebb technikával együtt szólaltatják meg a muzsikusok. tovább...

A csodálatos magyar zongoraművészek hosszú sorából is kiemelkedik Mocsári Károly, aki anno megnyerte a budapesti Nemzetközi Liszt-Bartók Zongoraversenyt, Liszt-lemezeit külföldön is magasan jegyzik, és a Francia Liszt Társaság művészeti tanácsadójaként is dolgozik. Ezen az estén társaival, népzenészekkel, cigányzenészekkel és a MÁV Szimfonikusokkal a Magyar rapszódiák két ciklusából válogatva felfedi ezek eredetét, forrásait. tovább...

Berecz András énekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. Idén megkapta előadóművésznek adható az egyik legnagyobb állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. tovább...

Hatvanadik születésnapján barátai és zenésztársai vele együtt zenélték és énekelték Weöres Sándor szövegeit Gryllus Samu hangszerelésében. A koncert annyira jól sikerült s az erre az alkalomra verbuválódott társaságot úgy összekovácsolta, hogy senkinek sem volt ellenére a folytatás. Azóta mindössze egyszer játszott együtt a hazai folk- és világzene sztárcsapata, s most a Müpa színpadán prezentálják a sokak számára fontos útravalóul szolgáló A teljesség felé című Weöres "bölcsesség-gyűjteményt". A koncert kapcsán Gryllus Dániellel beszélgettünk. tovább...

A középkor vándorlantosai az énekelt versek segítségével szállították a nagyvilág híreit a információra éhes várnépnek, a huszonegyedik századi lantosok ugyanezen műfajt bevetve éppen, hogy kiragadni próbálják közönségüket a hétköznapok információrengetegéből. Hírszolgáltatás helyett a költészet népszerűsítése, megszerettetése lett a modernkori énekelt versek talán legfőbb funkciója. tovább...

Egyre több együttes merít itthon a népzenéből. Van, amelyik azzal a misszióval teszi, hogy valamely érdekes stílussal fuzionálva talán több, mai zenéhez szokott fül hallja meg a tradicionális dallamokat, és van, amelyiknek egyszerűen csak jól esik a hagyományos dalok feldolgozása. Az igazán érdekes az, amikor a nagyon különböző stílusokat elegyítő zenekarok egymással játszanak. tovább...

„Három ága” – javítana ki azonnal, aki egy kicsit is járatos a magyar népköltészetben. „Alatta ül három árva” – folytatná, aki már a Három árva balladát is hallotta, ahol nyilvánvalóan a három ág szorosan összefügg a ballada főszereplőivel. Azonban én – lehet, hogy kicsit képzavarosan – most az ezer ágról szeretnék írni: a magyar népzene terebélyes diófájának ezer ágáról és egy koncertről, melyben jó néhány „ág” is jelen lesz és a nagy, évezredes diófa is legalább virtuálisan bebólint a Bartók Béláról elnevezett Nemzeti Hangversenyterembe. tovább...

Új zsoltárfeldogozásokat is előad Sebestyén Márta, Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos a Müpában. tovább...

Az egykor a Vujicsics körül „söndörgő” zenekar immár 15 éves, amit hatalmas gálával ünnepel. tovább...

Eleftheria Arvanitaki gyökereit mindig tiszteletben tartva harminc éve járja az öntörvényű, újító művészek útját. tovább...

A Magyar Állami Népi Együttes produkcióinak köszönhetően a néptánc a táncházak falain kívülre került. A gyökereket azonban nem tépték el, mindössze az új kor új követelményeihez igazodtak, s ezáltal a megalakulás óta eltelt 49 évben létrejött néptáncszínházi előadásaikkal széles közönségrétegekhez jutottak el. tovább...

Énekek Éneke, táncok tánca, szerelmek szerelme, istenek istene, böjtök böjtje. Háromszék Táncegyüttes, csodás erdélyi népzene, szenvedélyes felföldi vokál. Hagyományos és új. Férfi és nő. Szentháromság és ember. tovább...

Adyról talán kijelenthetjük, hogy nem volt az a kimondottan érzelgős típus. Az örök háborgó, békétlen poétának Erdély közepén, jó száz évvel ezelőtt, az A Kalota partján fogantatásának pillanatában mégis úgy tűnt, hogy a templomból kijövők látványa az univerzum nyugvópontját, az idők folyásának lassú, állandó és megkérdőjelezhetetlen biztonságát jelképezi. tovább...