Ott voltál a fűtőműben?

Én ugyan nem futamodtam, meg de nem mondom, hogy hány km-t gyalogoltam és mikorra értem haza....:))

Kedves Cleo, nem baj, ha kevésbé szigorú jelzőket használsz, bár kétségtelen, hogy A fűtőmű diadala felettébb harmatosra sikerült.

Harom cikkrol lesz szo a mai nap folyaman. Az osszekoto kapocs Rameau Hippolyte et Aricie cimu zenetortenei merfoldkove.

Az elso cikk egy regebbi darab, Kolozsi Laszlo tollabol. A cim "A fűtőmű diadala - III. rész", es a 2007-es miskolci eloadast taglalja.

A biralat annyira lapos es osotbasagot sugarzo, hogy egyszeruen nem tudom felfogni, hova tette kritikusunk a jozan eszet:

http://www.fidelio.hu/opera/kritika/a_futomu_diadala_-_iii_resz

Egyertelmunek tunik, hogy a zenebol egy utemet nem fogott fel. Az "Artemisz diadala" cimu bulvarositasa egy ilyen tomenysegu zenei remekmunek mar tulmutat a blaszfemian. Termeszetesen nem a biralo, hanem a rendezo teljes kergi suketsege eredmenyezhet ilyen agyrem megkozlitest, egy olyan munkaval kapcsolatban amit feloras adagokban lehet fogyasztani, olyan hatalmas katarzist okoz.

A gagyi ellepte Ramau-t is, ugy latszik. Annyita hitvany kritika, hogy a 0///-t kap.

A 2. biralat szinten Kolozsi Laszlo munkaja, 4 evvel kesobbrol, a Vashegyi Gyorgy-fele szcenirozott valtozatrol. Elore bocsatom, hogy ennek erdemjegye 4.

Mi tortent? Kolozsi Laszlo agytranszplantacion esett at?  

B.sszus, tenyleg nem ertem, ennyire nem latok a sorok moge.

Az iras a KÉMÉNYSEPRŐK ÜNNEPE (Rameau: Hippolyte et Aricie / Művészetek Palotája) cimmel erheto el a Revizor kritikai portalon:

http://www.revizoronline.com/article.php?id=3291

A biralat tenyleg jo, orom volt olvasni. Minden reszletre kiterjed. Amit negativumnak tartok:

1. Hianyzott a zenei anyag ertobb, reszletesebb targyalasa.

2. Nem kaptak hangsulyt Vashegyi Gyorgy erdemei abban, ahogy letrehozta a fuzionalt verziot.

3. Vashegyi Gyorgy es az Orfeo zenekar perszeverativ nyirasa, holott itt konkret hianyossagok egyszeri megmelitese lenne produktivabb. Valoban a rezek gyengek voltak, mint mindig. De ez elmondhato nehany duettrol es tercettrol is.

Egeszeben azonban jol formalt, aranyos iras. Bar negativan elfogult. Annak viszont orultem, hogy erezheto volt a szerzo olvasgatja a Fideliot.

A harmadik iras Nemeth Zsombor tollabol "A tobb Rameau"-t, az Opera-Vilag hasabjain.

A 2. valtozat valoban magyarorszagi bemutato, az ezt cafolo allitast maga a kritikus annullalja kesobb.

Meglatasai bolcsek, helytalloak az eloadassal kapcsolatosan, bar szerintem tul szigoru volt a szolistakkal kapcsolatosan. Jeffrey Thompson pl. egeszen kivalo volt, semmi ertelme fanyalogni. A rezfuvosokkal kapcsolatban viszont meg kell hajolnom. Valoban szetcsusztak, ismetelten. Ezen a teren mindenkepp tennie kell valamit Vashegyi Gyorgynek, bar nem lattam, milyen hangszert hasznalnak, mennyire lehet gond az intonacio.

Sajnos a kritika a murol alig tesz emlitest, foghegyrol odavetett kisse lekicsinylo ("uresjarat") megjegyzesekben osszegzi. Erdemjegye ezert kozepes (3) 

Ez rendkívül kínos.

Rendkívül komoly problémával kellett szembesülnöm, kedves fórumozók.

Többször, több személytől kaptam eddig visszajelzést, egy bizonyos - általam is már korábban vélelmezett - visszaéléssel kapcsolatosan. Az elmúlt nap folyamán sajnos az otthoni szakmai körök számomra egyedül megkérdőjelezhetetlen személyétől kaptam megerősítést.

Bár minden értékelésem visszafogott és az ártatlanság vélelmével átitatott - "mea culpa" - mint kiderült, sajnos a pozitívan értékelt munkák némelyike egyszerű plágium. Lemezeket kísérő könyvecskék, műsorfüzetek kritikátlan, átdolgozás nélküli átvételeiről van szó. Sajnos ezen arcátlan szélhámosságok kiszűrése rendkívül nehéz és ha érzem is gyakran az összefércelést, de egyértelmű bizonyíték nélkül soha nem szoktam kétkedésemnek hangot adni.

Tehát elnézést kérek mindenkitől, ha egyesek csalással méltatlanul előtérbe kerültek, és nagyon várom, hogy minden ilyen esetről konkrét visszajelzést kapjak. A leleplezés mikéntjéről még morfondírozok, de nagyon fontos ahhoz, hogy a topic zsinórmértékként működjék.

Ahhoz képest, hogy egyetlen komolyan vehető kijelentése nincs, sőt téved. Legyen egyes fölé:

/1

Nagyrészt  valószínűleg nem megfutamodás volt az emberek távozása. Az emberek késő éjjel, kocsi nélkül nem tudnak hazamenni.

Albert Maria alanti borzalma gyenge ketteske

http://hvg.hu/kultura/20110408_tavaszi_opreamesek_gramofon

"A barokk operákkal nincs túl jó viszonyban a magyar közönség. Az ismertebbeket elfogadja, de felfedezésre bírni nehéz. Pedig igazi kuriózummal szolgált a fesztivál, Vivaldi Orlando furiosójával. A teljes mű három korongot foglal el a CD-kiadásban, élőben szinte elviselhetetlenül hosszú, kivált, ha ügyelői botlások, szereplőcserék sújtják a produkciót. Pedig Jean-Christophe Spinosi és az Ensemble Matheus könnyeden, derűsen játssza a velencei pap drámai muzsikáját a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Az előadás sztárja kétségkívül Sonia Prina, a címszerepben. A mezzo olyan elementáris erővel adja a szólamot, mintha csak egy rocksztár lenne a pódiumon. Ha egy kicsit meghúzzák a darabot, és a koncertszerű előadást már hétkor elkezdik, kevesebben futamodtak volna meg a második részről. Aki maradt, nem bánta meg."

A magyar nézők nyitottságáról hiba következtetést levonni annak alapján, hogy a későn kezdődő előadás közben elmentek. A hatkor kezdődő Hippolyte-ot végigülték. Az Orlando furioso egyike volt azon tavaszi fesztiváli előadásoknak, amelyekre már decemberben nem volt szabad jegy.

Rendkívül jó ez a Kolozsi kritika. Épp néhány kiegészítést írtam volna hozzá, mikor eszembe ötlött, hogy jó ez ahogy van. Felesleges az arányokat felborítani, vagy értelmetlen szőrözéssel a lényeglátási képességünket megkérdőjeleztetni. Csillagos 5-ös.

http://www.fidelio.hu/klasszikus/kritika/emberi_nagysag

A [180]-ra. Én is amondó vagyok. Ebben az egyben szekundálok Fáynak. Tulajdonképpen évek óta. Megmondjuk, hogy Fáy hivatásos tehetségtelen.

Nézem ezt a Fáy-Fiala-Bakács triót, a puffadt, torz arcokat és az óvodai menza jut eszembe amikor a kanál hátoldalában nézegettük a tükörképünket. Mégcsak nem is valami egyszerű kanál, hanem egy viharvert, változó hajlásszögű igencsak karcos darab. Persze az indíttatás hasonló: pótcselekvés. Egyik esetben az írásmű nem csusszan le, a másik esetben pedig a tökfőzelék miatt ment az időhúzás.

Mindezt az elsődleges fontosságú külcsín jegyében.

Betoldottam.

Szerintem is fontos, nyugodtan beillesztheted a 1. és a 2. közé vagy a 2. után. Ezek noha összefüggő gondolatok, de elmennek tömbként. Azért kellett rögzíteni mert évszázadok óta megy az agyalás a humor, a zenei, művészi szépség mikéntjén és a valós tudománytól elzárkózó filozófia ezt láthatóan képtelen volt megoldani.

"A hivatásos tehetségtelenséget meg kell erős szavakkal mondani, de akik ebben a műsorban vannak, nem hivatásosak. Azért jöttek, hogy megmutassák szakértő szemeknek, mit tudnak, és azok véleményt mondjanak róluk. Ha valami nem jó, csak le kell őket beszélni arról, amit csinálnak."

Fáy Miklós - delmagyar.hu - 2009. október

(forrás: celebhatározó)

(177) Fontos, kár, hogy nem tudnám a cikkbe illeszteni.

(176) Ha "majd csak beletanul" lenne a követelmény, már nem lenne a lapnál.  94-től a Népszabadságba ír (előtte 87-től a Vigiliába) - 17 év elég hosszú gyakornoki idő, 7 év előzetes gyakorlat után. Úgy is nézhetnénk persze, hogy a Vigiliával csinált kedvet a Népszabadságnak arra, hogy elcsábítsa. Tipikus karrier az övé, rengeteget látni ilyeneket.

Természetesen minden tudományos igényű művészetfilozófiai elemzés "ab ovo" kudarcra is ítéltetik a korábban felvázoltak szerint. Hiszen minden ilyen törekvés fontos eleme a szubjektív tényezők kizárása, és az analízis után az általánosításhoz vezető szintézis. Mivel a művészet (és a humor is) szigorúan személyre szabott katarzis forrása, a szubjektum elminilására és általánosításra irányuló törekvések eredménye az lesz, hogy korábban az analízis során felhasznált eredmények mindegyike szükségképpen kihullik a szintézis rostáján és a filozófus üres kézzel marad. Ezért legfontosabb a helyes látótávolság megállapítása ebben a helzetben, ami azon rövidlátókra emlékeztet, akik idősödve távollátók is lesznek egyben. A túlzott közelítés nemhogy javít de ront a felbontóképességen.

Bár az alábbi fejtegetéseimhez nem kapcsolódik szorosan kedves vörösbegyem, de az általad beszúrt, a [168]-as, hozzászólásban megtalálható videós "ars poetica" szinte orákulumi dimenziókat kölcsönöz pár nappal ezelőtti megjegyzésemnek. Fáy a videón kifejti, hogy ő elkezdett kritikákat írni, és ezzel párhuzamosan tanul és évtizedek múltán is még csak a felszínt kapargatja. Jól látható, hogy pontosan a ballib kontraszelekciós rendszeréről rántja le a leplet. Tehát nem az állásra keresik a megfelelő személyt, hanem a mutyiban megvan a kiválasztott és hozzá keresnek állást, amibe "majdcsak beletanul". Agyrém; így akarunk kitörni a válságos helyzetünkből? Ilyen rendszert éltető, baloldali, véleményformáló, vezető sajtóorgánummal?

Meg különben is hátrább az agarakkal. Hogy meri az rendszeresen mások külsejét kritizálni, aki leginkább egy hanyagul elkészített disznósajtból kivillanó, rosszul pörzsölt, szalonnás bőrkére emlékeztet.

Rendben berakhatod, az átnézett változat tökéletes. Igen, a humor bőven elégséges indikátor.

Vélededésem szerint ennek ugyanolyan konszolidációs szerepe van kreativitási, érzelmi téren, mint a memória esetében az álomnak és az alvásnak.