sziasztok

 döglödik aa gépem

totálisan lefagyott. ha nem jelentkezek. akkor nem tüntem el. hanem a gépemet javitják

mikor lesz meg ? holnap vagy egy hétmulva nem tudom

ez a minet egy irtópocsék cég

próbálom. nem tudom mi lesz vele ?????

Persze sem idén, sem jövőre nincs kitűzve a Salome. Viszont a piros topikok között ott van a Rózsalovag is és oda is bemásoltam egységenként a magyar szöveget (mármint a Rózsalovagét), akárcsak ide a Salomét avagy a Mahagóni-westernbe a Mahagonnyét... :)

na nem baj--mindjárt(értsd:ma ) megoldom

biz' Isten nem kaptam semmit...

van fontosabb dolgunk is. mint Galen

mot hogy Tann elment egy hétre, pihenni a szigetre. hát akkora kupit hagyott itt, amit rendbe kéne szedni, hogy szinte fáj a fejem

albi:

átküldtem neked egy csomó kocsikibocsátási anyagot. megkaptad !!!???

Többször kértük többen is, hogy ne foglalkozz Galennel. Tudjuk jól, hogy sunyi módon csak téged provokálni jött át a filmkatalógusról, de csak úgy védekezhetnél ellene, ha nem veszed föl, nem reagálsz SEMMIT(!!!!) arra amit ír. Mert ezzel csak okot szolgáltatsz arra, hogy tovább provokáljon, és a moderátornak, hogy kitiltson, ez utóbbit pedig jó néhányan nem szeretnénk.

nincs mondanivalóm virius

galenről lenne. de még meg sem irtam a hozzászólásom. de már ez az "uj seprü" anélkül hogy geghallgatna törli a hozzászólásom

viszont nyiss egy " őrült naplója" topikot

garantáltan telefirkálom Galenröl

Nos, Tannhäuser és Főnix, ha a Saloméval kapcsolatban van mondanivalótok, ide megírhatjátok! :)

Végül újra jómagam:
Május 29-én néztem meg a Salome előadását, az éppen húszéves rendezés jó ideje nem volt műsoron (jövőre sem lesz, ezért is néztem meg újra, no meg a sok új szerepbeállás miatt).
A címszerepre hívott orosz vendégművésznő, Natalia Ushakova kezdetben nem tetszett, középhangjai kicsik voltak, nem jöttek át. De a végén magára talált, színészileg is sokat adott hozzá a figurához, ráadásul a szerephez tánctudás is kell, nos, Ushakova bravúrosan lejtette a Hétfátyoltáncot.
Meglepően jó Gulyás Dénes Heródese (pár éve még Narrabothot énekelt), Temesi Mária mint Heródiás halványabb volt elődeinél (Mészöly, Kasza, Sudlik), nagyon jól énekel (és játszik!) Nyári Zoltán mint Narraboth. A régebbi szereplők közül kiemelendő Gurbán János Jochanaanja.
Mivel Kovács János a Vecsernye premierjére készült, ezúttal Dénes István vezényelte a darabot, nagyszerűen.

Judit válasza:
Hát, ez valójában bizony az anya, Heródiás ötlete volt, és nem Saloméé. Mivelhogy Heródes Antipás testvére feleségét vette el, és ez vérfertőzésnek számított az Ótestamentum törvényei szerint. Csak akkor vehette volna el Heródiást, ha testvére, annak előző férje már halott, de nem így volt. Keresztelő János pedig nem sz*rt be beszólni a királynak az Úr nevében, és emlékeztetni őt annak törvényeire. Ezért Heródiás gyűlölte őt, Heródes pedig ezért vettette börtönbe, mert bizony a Keresztelő nem fogta be a mocskos pofáját. Megöletni őt félt, és persze tudta jól, hogy a prófétának igaza van. Heródiás pedig ilyen módon, lánya táncának áraként szabadult meg a kellemetlen élő lelkiismerettől.

Erre pedig Tannhäuser Dezső barátunk:
kedves Juditkám,
és mégis az a megdöbbentö, AMIÉRT csinálja, nem "ahogy
mert-mint tudjuk, ez Keresztelö János fejébe került
én ugy hallottam, hogy elöször a szalome kiszenmelt énekesnöje, Richard strausst elöbb képentörölte a partiturával, majd azt földhözvágta

Judit pedig erre így reagált:
Hát, ami a Salomét illeti, az azért... izé... hát mégiscsak valóban erről szól.

Kabát hsz-a átmásolva, ide illik:
Találtam egy nagyon durvát: http://www.youtube.com/watch?v=nBAbXZptfIk&feature=related 
Gyerekek ne nézzék meg!

HERÓDES
(halkan Heródiáshoz)[/i]
A lányod szörnyűséges,
A te lányod, én mondom azt,
A lányod szörnyűséges!
 
HERÓDIÁS
Amit lányom tett, jól van így!
Jó volna még ittmaradni.
 
HERÓDES
Ah! Most bátyám neje szólt!
Jöjj, én már nem kívánok ittmaradni.
Jöjj, ha mondom!
Meglásd, még ma végzetes baj ér!
Rejtőzzünk el a palotában, Heródiás,
Én máris reszketek tőle...
(A rabszolgákhoz) [/i]
Manassah, Izakar, Óziás,
Nem kell fáklyafény.
A hold sem kell,
A csillagfény sem!
Meglásd, még szörnyű baj ér...
 
SALOME
Ah!
Megcsókoltam hát ajkadat, Jochanaan.
Ah!
Megcsókoltam tehát a te szád,
Ah, de keserű íze volt,
Rossz volt az ajkad!
Vérízű volt talán?
Nem! Szerelem íze érzik rajta...
Azt mondják, keserű a szerelem íze...
S ha így is van?
Nos, hát?
Én megcsókoltam a szád, Jochanaan.
Megcsókoltam az ajkad én.
 
HERÓDES
(a katonákhoz)[/i]
E nőt öljétek meg!
(A katonák megrohanják és pajzsaikkal elborítják Salomét)[/i]
 
FORDÍTOTTA: [/i]
PÁSZTOR ÁRPÁD[/i]
 

SALOME:
Ah! Nem tűrted el,
Hogy a te szád csókom érje, Jochanaan!
Lásd, most csókolom hát ajkad!
Jaj, most enyém már ajkad!
Csókom vár, Jochanaan!
Ne mondtam-e én,
Nem mondtam-e,
Ugye, megmondtam én?
Ah! Ah! Hadd érje most csókom!
De mondd, miért nem nézel reám,
Jochanaan?
Szemed párja, mely oly borzasztó volt,
Haraggal telt megvetéssel,
Most le van zárva.
De miért van lezárva?
Nyissad hát fel szemed,
És emeld fel pilládat, Jochanaan!
Ó, miért nem nézel reám,
Mondd csak, félsz talán,
Jochanaan, nem akarsz ram felnézni tán?
És a te nyelved egy szót se szól,
Jochanaan!
Ez a bíborkígyó,
Mely fullánkjával felém vágott.
Nemde, furcsa? Nem?
De mért van, hogy ez a bíborkígyó
Nem mozdul már?
Ó, mért szitkozódtál ellenem:
Ellenem, Salome, te, Heródiás lánya, te,
Nagy Judea hercegnője!
Ah! Ah! Jochanaan, Jochanaan, szép voltál!
A tested mint a márványszobor,
Hajad fekete sátor,
A tested kert volt, gerlefészek,
Ezüst liljomfényben állt.
Semmi sem volt fehér, mint e test,
Semmi sem volt oly sötét, mint e haj,
Nem volt oly piros a föld színén, mint e száj!
És a hangod tömjénillattá vált,
És ha rád néztem,
Bennem szólt egy bűvös muzsikaszó...
Ah! Miért is nem néztél énreám, Jochanaan?
Mért vontad gyönyörű szemedre a fátylát
annak,
Ki csak az Úrt kívánja látni?
Jó, az Úristent láttad hát, Jochanaan!
Ó, miért nem néztél te rám?
Ó, tudom jól, hogyha látsz,
Úgy bizton megszeretsz!
Én tudom jól, te megszerettél volna,
És hogy a titka a szívnek csodásabb,
Mint bűvös titka a sírnak.

HERÓDES
(kétségbeesetten)[/i]
Adjátok néki azt, amit kért!
Az anyja lánya! Az, valóban az!
(Heródiás lehúzza a tetrarcha ujjáról a [/i]
halálgyűrűt és odaadja az egyik katonának, aki azt [/i]
nyomban a hóhérhoz továbbítja)[/i]
 
HERÓDES
Gyűrűmet ki vette el?
(A hóhér leszáll a ciszternába)[/i]
Egy gyűrűm volt nekem,
Itt volt az ujjamon.
A boromat ki itta meg?
Színig telve volt a serleg,
Benn óbor gyöngyözött,
És most valaki mind kiitta.
Ó, én érzem,
Balsors fog valakit érni.
 
HERÓDIÁS
Mit Salome tett, helyes!
 
HERÓDES
Bizton tudom,
Hogy még ma szörnyű baj ér.
 
SALOME
(a ciszternánál hallgatózik)[/i]
Egyetlen hangot se hallok.
Mily néma csend!
Mért nem jajgat hát, miért?
Ah, ha valaki engem megölni jönne,
Hogy kiabálnék, magamat hogy védném,
Nem tudnám elviselni!
Sújts hát, sújts hát, Naaman,
Mit vársz? Csapj le rá...
Nem... mily szörnyű csend!
De borzasztó, rémítő csend ez!
Ah! Valami most a földre hullott,
Hallottam, hogy lehullott
A hóhér súlyos bárdja.
(Az apródhoz) [/i]
Jöjj hozzám,
Te hű voltál Narraboth-hoz? Szólj!
Nos, hát, figyelj reám:
Hadd legyen itt még több holttest!
Menj gyorsan az őrcsapathoz el,
S rendeld el nekik nyomban
A mélybe szállni s felhozni nékem
Mit a király esküvel ígért,
Mert enyém az!
Nos, hát, katonák,
Induljatok gyorsan a mély ciszternába!
Hogy végre fejét hadd látom!
Nagyúr! Király! Mondd meg a katonáknak,
Hozzák fel Jochanaan fejét!
(Egy óriási fekete kar, a hóhér karja kinyúlik [/i]
a ciszternából, ezüst tálon Jochanaan fejét [/i]
tartva, melyet Salome megragad)[/i]

HERÓDES
(Heródiáshoz)[/i]
Csend! Hozzám ne szólj!
(Saloméhez) [/i]
Salome, arra kérlek én, ne légy makacs!
Lám, hisz mindig oly kedves voltál nekem!
Talán nagyon is szerettelek.
Ezért ez egyet tőlem ne kérd!
Egy embernek fejét
Porba hullva látni,
Ó, mily szörnyű látvány!
Halljad, mit mondok!
Van nékem egy szép smaragdom,
E kő a legszebb a nagy világon.
Ezzel beéred, ugye?
Hát kívánjad ezt és mindjárt tiéd lesz
A drága smaragd!
 
SALOME
Add nekem tehát Jochanaan fejét.
 
HERÓDES
Nem hallgatsz rám, nem hallgatsz rám,
Hát hallgass a szóra, Salome!
 
SALOME
A Jochanaan fejét.
 
HERÓDES
Csak azért kéred, hogy megkínozz,
Mert mindig úgy néztelek téged!
De a bájad zavart meg úgy.
Ó, ó! Hozz bort, úgy szomjazom!
Salome, Salome,
Legyünk hát jó barátok, gondold meg!
Hát értsd meg!...
Ej, ej, mit akartam?...
Mit is?...
Ah! Tudom már, megvan!
Salome, van nékem sok hófehér pávám,
Büszke, hófehér, szép pávám,
Mely a kertben mirtuszlomb árnyán jár-kel.
Ezt kérjed hát, s mind tiéd, tiéd lesz!
Bár a nagy világon nincs párjuk,
Nincs másnak egy sem, de nekem van száz is,
Mind a százat odaadom néked!
 
SALOME
Add nekem hát Jochanaan fejét!
 
HERÓDIÁS
Jól beszélsz, én leányom,
(Heródeshez) [/i]
És te
Nevetséges vagy páváddal együtt!
 
HERÓDES
(Heródiáshoz)[/i]
Csend hát!
Úgy károgsz, mint a varjú te,
A te hangod kín nekem. `
Csönd legyen hát!
(Saloméhez) [/i]
Salome! Vigyázz,
Mert ez ember hátha tán mégis az,
Kit az ég leküldött!
Azt mondják, szent férfi ő,
Kit Isten küldött a földre le.
Te várod azt, hogy balsors érjen engem?
Salome, hallgass reám!
 
SALOME
Add nekem hát Jochanaan fejét.
 
HERÓDES
Mondd, mért nem hallgatsz engem?
Légy nyugton, Salome!
Én,
Lásd, én nyugodt vagyok!
Halld csak!
Egy titkos hely rejtekén
Van drágakő és sok ékszer.
Anyádnak sem mondtam meg, hol őrizem.
Van köztük egy nyaklánc négy sor drágagyönggyel,
Topázok, mint tigrisszem, oly sárgák,
Topázok, halványpirosak, mint a galambszem,
És zöld topázok, mint a macskaszempár.
És van sok opálom, mely mindig csillog,
Oly hideg tűzzel, mint a jég.
Ha akarod, mindez tiéd, halljad!
(Egyre izgatottabban)[/i]
Van nekem krizolitom és berillem,
Krizoprázom és rubinom,
Van nekem szardonikszem, hiacint-ékem
És kalcedon kristályom.
Elibéd szórom,
És tiéd lesz ez a sok drága ékszer!
Enyém a legszebb kristály,
Tüzébe még soha nő-szem nem nézett!
Ragyogó kagyló mélyén villog rejtve
Csodafényű, tündöklő türkiz;
Ha homlokodra fölteszed,
Az álmokat mind megláthatod!
Ezek felmérhetetlen kincsek,
Mit kívánsz még többet, Salome?
Bármit, akármit kérj, megadom neked,
Csak egyet nem!
Csak épp ez ember éltét, azt ne kérjed!
A tiéd a főpap legékesebb palástja,
És tiéd a „Szentek szentje" függönye, ha
kívánod...
(A zsidók: ó, ó, ó!)[/i]
 
SALOME
Add nekem hát Jochanaan fejét!
 

HERÓDES
Nem, nem!
 
HERÓDIÁS
Ah! Jól mondtad, jól, én leányom,
Jól mondtad, jól!
 
HERÓDES
Nem, nem, Salome,
Az nem lehet, hogy ezt kívánd!
Ó, ne hallgass, kérlek, az anyádra!
Kártékony volt ő mindig rád,
Hagyd, ne hallgass rá!
 
SALOME
Nem érdekel sem anyám, sem más beszéde,
Egyedül én vágyom bírni Jochanaan fejét,
Színezüst tálon hozzák nékem!
Megesküdtél nékem erre, Heródes!
Megesküdtél ugye, erre, ne feledd azt!
 
HERÓDES
Tudom, az istenekre mondtam esküt,
Azt tudom jól,
Esküdtem néked, esküdtem az égre,
Most is csak azt kérem én, Salome,
Ám legyen bármi más, amit kérsz,
Bár kérjed az országomnak szebb felét,
Kérd, s odaadom néked.
Csak mit az ajkad most kívánt;
Egyedül azt, ó, ne kérjed.
 
SALOME
De én most tőled kérem Jochanaan fejét.
 
HERÓDES
Nem, nem, ezt mindhiába kéred.
 
SALOME
Te nékem szent esküt tettél, Heródes.
 
HERÓDIÁS
Úgy, szent esküt esküvél te néki!
Mind jól hallottuk szavad.
 
HERÓDES
Csend! Asszony, hozzád nem szólok én.
 
HERÓDIÁS
A leányom, de jól gondolta ki,
Hogy Jochanaan fejét megkívánta!
Csak gúnyt, szitkot szórt és átkot reám.
(Heródeshez) [/i]
Ím, most lásd, anyjára hogy hallgat ő!
(Saloméhez)[/i]
Gyermekem, ne engedj, csak tovább!
Az esküje zálog nekünk!
 

SALOME
Szeretném;
Hogy rögtön most,
Színezüst tálon hoznák...
 
HERÓDES
Színezüst tálon hoznák, -
Hát hogyne, -
Színezüst tálon hoznák...
Milyen kedves! Nem?
Mi az, mit te ezüsttel ékes tálban vágyva
vágyol?
Ó, kedves, drága Salome,
Te, ki szebb vagy, mint Judea minden
leánya?
Mit hozzanak, szólj, ezüsttel ékes tálban
neked?
Mondd, ó, mondd!
Bármit is kívánsz, nem lesz drága nekem,
Minden ékszerem csak téged vár.
Mondd, mi az, amit megkívántál, Salome?
 
SALOME
Csak a Jochanaan fejét!
 

HERÓDIÁS
No, végre bemennénk,
Hisz majd megőrjít engem e hang, rémítő!
(Saloméhez) [/i]
Sehogy sem tűröm, hogy addig
táncba kezdj,
Amíg ez itt vijjog szüntelen!
(Heródeshez) [/i]
Nem tűröm táncát semmiképp,
Míg te rá oly merően tekintesz!
Végső szavam: táncát nem tűröm, hallod-e?
 
HERÓDES
Ne menj el, maradj, én királyi nőm,
Mert nem segít semmi.
Nem megyek addig, nem megyek,
Míg nem táncolt!
Táncolj, Salome, táncolj hát!
 
HERÓDIÁS
Hallgass rám és ne táncolj!
 
SALOME
Készen vagyok, nagyűr!
(Salome eltáncolja a hét fátyol táncát.) [/i]
 
HERÓDES
Ah! Szép volt
Ó, mi szép!
Ó, mi szép!
(Heródiáshoz) [/i]
Lásd, mégis táncolt nekem ő,
a leányod!
Jöjj hát, Salome, jöjj hát,
És válaszd ki díjadat.
Legyen a díj dicső, királyi!
Ha bármit kérsz is, lányom,
Legyen mind tiéd!
Mondd el, mit kívánsz? Szólj!