Nem komoly
Bryn Terfel koncertjén az áriák kifogástalan kivitelezésénél fontosabb szempont volt a szórakoztatás. KRITIKA
Bryn Terfel koncertjén az áriák kifogástalan kivitelezésénél fontosabb szempont volt a szórakoztatás. KRITIKA
Az új Nemzeti Színház megnyitásának jubileumára nagyszabású programsorozattal készülnek.
Az improvizáció kétségtelenül rizikós vállalkozás - akárcsak a párbaj. Karosi Bálint és Sietze de Vries improvizációs orgonapárbajára február 10-én, a Müpában kerül sor.
80. születésnapját ünnepli a Kossuth-díjas rendező, színházigazgató, a Magyar Állami Operaház örökös tagja, mesterművésze.
Hangszerészek és borászok bemutatkozása mellett klasszikus és népzenei koncerteket kínál a budai zeneház három februári szombaton.
A közelgő Mozart-maraton aprópóját megragadva a BFZ új vezetősége stratégiai együttműködési megállapodást kötött Káel Csabával.
A Madách Színház következő premierje az Én, József Attila című darab. A produkcióban a költő egyik megszemélyesítője Posta Victor. INTERJÚ
Novák Eszter Tanítónő-rendezéséből megkapjuk a választ arra a kérdésre, miért nem lehet száz évvel ezelőtti színházat csinálni. KRITIKA
én szóltam...
Igazad van, mert tipikus amerikai primitívségről van szó-kép és hang a filmben, amit csak az irántad most kissé megcsappant tiszteletből néztem meg, azt hívén, szellemes a dolog :-(
http://www.youtube.com/watch?v=iLV2UL5qipE&feature=related
akkor egy kis amerikai "humor"- hátha ez is tud szólni a liftben...
én mindenesetre elhatárolódom magamtól....
Múltkor olyan liftben utaztam, ami halkan bimbammozott, mikor megállt. Hihetetlen. Fogadok, hogy a svédeknek nincs ilyen.
Szerintem az autókra olyan lökhárítót kéne szerelni, ami zenél, ha elütsz valakit. De valami vidámat, hiszen egy gázolás amúgy olyan szomorú esemény tud lenni.
Pár napja jöttem haza Törökországból, ahol az ismert Pamukkale fölötti Hierapolisban a várost elpusztító földrengés után viszonylag jó állapotban maradt meg a színház, amelynek - a többi korabelihez hasonlóan, pl. a még jobb állapotú Aspendosban lévőnek - kitűnő volt az akusztikája.
Arról is tájékoztattak minket, hogy a latrináké viszont hasonlóan tökéletes volt, vagyis éppen hogy nem lehetett hallani a szomszédot, ami pl. az utazás közben megismert szállásokra nem volt jellemző.
Az utóbbiban több mint 15 ezer ember fért el, és rendszeresen tartanak benne főleg monumentális operaelőadásokat, habár éppen felújítják, aminek idejére egy ideiglenes "hasonlót" építettek a közelében.
Steff egyik jelzőjét és kívánságait viszont nem akceptálom, eléggé otromba :-((
Igazad van.
Kéne egy kis világháború vagy valami nemzetközi gazdasági válság. Akkor nem azon agyalna a sok elkényeztetett puhány, hogy jujj, majd zenél a lépcső a lábam alatt, meg jajj, a Bernstein Mahlerjei nem olyan jók, mint a Kubelikéi.
Nem lenne egyedülálló, hisz a debil svédek meg a macskazabáló olaszok már megvalósították. Jódolgukba nem tudnak micsinálni.
a menetszél kihasználására pedig a metrókocsik üléssorait üléseket kéne átalakítani , a blockflőte mintájára. Csak néhány wc-deszka felszerelése szükséges- és a t utazóközönség a fenekével játszhatná a boldog lelkek táncát- ez is van olyan ökörség mint a városliget melletti homokóra vagy a nemzeti vágta. Ephesosban már megvolt a vízi-wc- fuvola -íme az előkép.
Hajrá fiúk, húzzatok bele.
Szerintem remek ötlet és tényleg egyedülálló kezdeményezés lenne európában. Tudod steff nálunk az emberek vannak kussban és tűrnek és nem a mozgólépcsők...legalábbis ZAK ügyekben ez tapasztalható.
hát egy nyikorgó mozgólépcsőnél mindenképp jobb lenne...
De ne adjon hangot. A lépcső egy normális polgári világban kussba van, és tűr.
lépcsőn ..., persze
Járhatsz a lépcső kézen állva is, mert az is járás, ahogy a szájad is jár, meg az órád is, meg a vány is .-)
Kikérem magamnak, hogy egy lépcső hangot adjon ki a talpam alatt. Halál az ötletgazdára!
Persze. A zeneszerzést meg majd a Műegyetemen fogják oktatni a Közlekedésmérnöki Karon :-)
Akár bele is költözhetne a Zeneakadémia.
Már ismertem ezt az igazán funtasztikus ötletet, és a Combínókkal kapcsolatban közreadom a sajátomat, amely kizárná a csúcsidejű dugók okozta egy helyben álldogálást.
A világcsúcs-méretű körúti villamosokat elől-hátul átjárhatóvá kell tenni, és ha bedugul a villamosjárat és egymást érik a szerelvények, meg kell nyitni az első és hátsó frontot, és akkor az utazók gyalog haladhatnak előre a járműveken át, mint a vonatokon. Ez főleg csapadékos időben és a klimatizáció miatt a nagy hőségben lenne különösen kedvező. Ilyen esetekben a megállók is értelműket vesztik, mert az álló szerelvénysorról bárhol le lehetne szállni, ill. a megálló közötti helyeken ugrani. Az ilyen dugókban persze fizetni is kevesebbet kellene. A villamoson gyalogló emberek többet találkozhatnának, megbeszélhetnék pl. a Fidelio és a ZAK ügyeit, hiszen mindkettő a nagykörút vonzásában van. Lehetne büféket is berendezni, és akár olvasótermeket is, sőt zongorákat beállítva az akadémisták gyakorolhatnának ezen a fővárost átölelő csodálatos szerelvénysoron, és többet találkozhatnának tanáraikkal.
Ennek az új budapesticumnak a híre vetekedne bármilyen egyéb itteni látványossággal.
Az ötlet megvalósításához persze a Nagykörútat valóban körösíteni kellene, tehát a Móricz Zsigmond körtér és a Moszkva tér közti szakaszra is ki kellene terjeszteni a 6-os vonalát, így a teljes kör közel 8 km-es hosszán éppen 147 Combínó férne el.
A kereszteződéseknél persze felül- vagy aluljárók építése szükséges, amivel meg lehetne oldani az ország munkanélküliségi gondjait.