Fontos, hogy énekelnivalót adjak

Gyerekgenerációk dúdolták a dalait, és éneklik ma is, főként autók hátsó ülésén és a koncertjein. Gryllus Vilmosnak tíz évbe telt, hogy csellóját a gyerekek nagybőgő vagy hegedű helyett a nevén titulálják, de ma már olyan csellós is akad, aki azért döntött a hangszer mellett, mert meghatározó élménye volt, ahogy Gryllus „kukorékolt” a húrokon. A Kaláka tagjaként felnőttekkel is ünnepel: az énekelt versek zenekarának negyvenedik évfordulója van idén.

- Minden verset meg lehet zenésíteni? Miért nincs a Kaláka-repertoárban Kassák vagy Petri?

 

- Pilinszkytől sincs dalunk, és még számtalan költő hiányzik. Vannak, akik közelebb állnak hozzánk: a Kaláka életében talán Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, és Weöres Sándor a meghatározó. Kétféle módon születnek a dalaink: valaki előáll valamivel, és ha tetszik, bekerül a repertoárba, vagy magunktól rendelünk. A Hangzó Helikon sorozat Kosztolányi-fejezetéhez az évtizedek alatt majdnem összegyűlt egy lemezre való, de egy-két darab kellett még hozzá. Így készült a Hajnali részegség is. Egy lemez vagy rádiós felkérés anyagából azonban nem minden kerül repertoárra, mert vannak dalok, amelyek színpadon kevésbé hatnak, mint felvételen. Sok minden van a fiókban is, talán valamelyikünknél akad Pilinszky, vagy más. Nem ártana leltározni, de nem szándékunk a teljes magyar költészet reprezentálása. Viszont inspiráló hatások érnek bennünket: a Friss Tinta! című kortárs kötetből származik a Madáretető lemez anyagának jelentős része, mert csupa mai költő gyerekversét zenésítettük meg. Mostanában pedig Áprily-verseket olvasok, válogattam is belőlük, de zenét még nem írtam egyikhez se.

 

- Mi indította a gyerekeknek szóló művek felé?

 

- Levente Péter és felesége, Döbrentey Ildikó zenei partnert kerestek a gyerekműsoraikhoz, így jutottak el a Kalákához. Addig gyerekeknek szóló dalunk nem volt, a Bőrönd Ödönt és a Tengerecki Pált is a magunk korosztályának írtuk, de innentől kezdve a gyerek vonal tudatos lett. Nagyon tetszett, amit Péterék csináltak, úgy éreztem, ez közel áll hozzám, volnának hozzá ötleteim, ezért váltottam. Becze Gábor lett az utódom a Kalákában, én pedig Péterékkel kialakítottam a mi gyerekeknek játszó társulatunkat, amellyel kipróbáltuk magunkat a rádióban, tévében, színházban. Ezzel telt a következő tizenöt év, majd megint jött egy váltás. Huzella Péter, már a Kaláka tagjaként, szintén váltani akart, én pedig visszajöttem az ő helyére, mivel éppen véget ért az Égből pottyant mesék sorozata, és több, felnőtteknek szóló dalom is összegyűlt. Csakhogy a saját nevemen megvalósított gyerekprogramról nem akartam lemondani, így végül sikerült úgy megegyeznünk, hogy Gryllus Vilmosként játszom a gyerekeknek, és Kaláka-tag vagyok a felnőttdaloknál.

 

- Más módon nyúl egy gyerekdalhoz, mint egy felnőtthöz?

 

- Az igényesség ugyanaz. Kétféle megközelítés van, az egyik a Kalákás: itt ez a vers, hozzuk ki belőle a hangulatot. Így készült a Csigahéj című lemezem, de hamarosan fontosabbá vált számomra egy másik irány. A gyerekelőadásokban többször szerepelt egy vezérdallam, amit a gyerekek a produkció közben megtanulhattak. Nem direkt módon vettük rá őket, hanem kerestünk egy dramaturgiai okot, amiért érdemes megtanulni: például, ha a dalt elénekeljük, akkor a béka királylánnyá tud változni. A motiváción túl azonban az is fontos volt, hogy aki énekel, el is tudja énekelni a dalt, vagyis a hangterjedelem, -magasság és ritmika egy gyerek képességeihez igazodjon. A gyerekdaloknál korlátozom magam, nem teszem bele mindazt, amit én belehallanék. A szöveget is korlátozni kell, ezért kialakítottam egy gyerekeknek szóló stílust, és újabban én írom a szöveget is. Fontos, hogy énekelni valót adjak a gyerekeknek, és úgy tűnik sikerült, mert néhány dalom tankönyvekbe is bekerült.

 

- Akkor a koncertjein, és a Levente Péterékkel folytatott munkában egyaránt az volt a cél, hogy a gyerekeket bevonják az előadói folyamatba?

 

- Igen. Az egyik lehetőség, hogy egyes gyerekekkel kapcsolatot teremtsünk, feladatot, szerepet adjunk neki. A másik, hogy a közönséget egy közösségként kezelve adjunk neki közös szerepet. Nekem testhezállóbb mindenki megszólítása, a közös éneklés, részben azért is, mert egyik félnek se lenne jó abba belefutni, hogy akit esetleg kihívok, nem tud énekelni, mert nincs hallása, miközben a szöveget kívülről fújja.

 

- Mi lett az Égből pottyant mesékhez hasonló legendás műsorokkal?

 

- Semmiféle mecenatúra nincs, ami velünk foglalkozna. Próbálkoztunk jó néhány dologgal, de egyikből sem lett felkérés.

 

- Ha összeveti a rendszerváltozás előtti és utáni időszakot, akkor melyikben volt könnyebb minőségi gyerekproduktumokat megvalósítani?

 

- Teljesen felemás. A rendszerváltozás előtt volt helyünk a Mikroszkóp Színpadon matiné-előadásokra, és 100 előadást játszottunk évente ideális gyerekszínházi körülmények között. Most senki nincs, aki ezt biztosítaná. Hanglemezt viszont, ha a Lemezgyár nem engedte, akkoriban nem lehetett kiadni, és nem volt máshová menni, mert egyeduralma volt. Az első gyereklemezem csak 1991 után jelenhetett meg.

 

- A rendszerváltozás után nem is volt olyan színház, ahová befogadták volna magukat?

 

- Mikor a Komédium megalakult, rövid ideig ott játszottunk. Mára annyi maradt a kapcsolatból, hogy elkészült előadással most is mehetünk, de műhelymunkára, új produkció létrehozására nincs mód. Jó ideje nem is dolgozunk együtt Péterrel, bár fegyvertársak maradtunk. Nincs is közös lehetőségünk, meg az sem árt, ha az ember időnként változtat.

 

- Mik a Kaláka és Gryllus Vilmos további tervei?

 

- A Kaláka negyvenedik születésnapját egy nagy koncerttel ünnepli novemberben a Müpában, előtte országszerte koncertezünk. Kaláka-lemezkiadásban nem tudom, mi lesz a következő. Ami a gyerekeknek szóló lemezeimet illeti, a Dalok-sorozat kiindulása foglalkoztat, őszre megcsinálom a „nulladikat". Ez egy népdalgyűjtemény lesz, ami azért készül, hogy ezeket is ugyanúgy hallgassák, szeressék és énekeljék, mint a saját szerzeményeimet. Ha körbenéz az ember a lemezpiacon vagy az oktatásban, akkor a hagyományos népzenei stíluson kívül alig talál gyerekek számára használható népdalfeldolgozást, viszont rengeteg a dilettáns munka. Jó lenne közelebb vinni a gyerekekhez ezeket a dalokat is, természetesen minőségi formában.

 

Gryllus Vilmos portréja a Gyermekszínházi portálon

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

 
A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 2 14:34 2009.08.03
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Bocsánat, nem Gryllus, de énekelnivaló, remélem, mindenki örömére.
    http://www.impresario.ch/karaoke/index.php?query=

  2. 1 10:16 2009.07.21
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Kedves Gryllus Vilmos! Köszönjük a sok szép dalt a gyermekeknek, és nagyon várjuk a "Dalok" "nulladik lemezét. Egy nagypapa.

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.

 

 

 

 Bóbita Magazin

 

Bóbita címmel gyerekprogram-magazint indít a Fidelio Média

Az új kiadvány elsősorban a gyerekes családoknak segít ajánlataival a szabadidő hasznosabb eltöltésében.

 

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG