Gödöllői Királyi Kastély Barokk Színháza

A XVIII. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf (1694–1771) 1735 után kezdte meg a gödöllői kastély építtetését, ahová később többek között Mária Terézia is ellátogatott. A kastély második fénykora 1867-ben kezdődött; ekkor a magyar állam által megvásárolt és átalakított kastély – koronázási ajándékként – I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. Bár a második világháborúban az épületet nem érte komolyabb kár, az 1944-ben bevonuló német, majd orosz csapatok a berendezés nagy részét elszállították, illetve helyben tönkretették. 1950-től a gazdasági épületekben szovjet alakulatok állomásoztak, a műemlékké nyilvánított főépületben pedig szociális otthon kapott helyet. A kastély lassú pusztulásának az 1985-ben megindult állagmegóvási munkálatok vetettek véget, majd néhány évvel később megkezdődött az épület felújítása. A rekonstrukciós munkák első ütemének lezárásaként 1996-ban átadták a kastély főhomlokzati szárnyát a díszteremmel és a 19. század végét idéző királyi lakosztályokkal. A következő év nyarán a királyi lakosztályok újabb szobái készültek el, majd 2001-ben a kastély barokk időszakát megidéző termeket is megnyitották a nagyközönség előtt. A kastély különlegessége, hogy 2003 augusztusától ismét látogatható az európai ritkaságnak számító Gödöllői Barokk Kastélyszínház, amelyet Grassalkovich II. Antal az 1780-as évek első felében alakított ki, s előbb nyílt meg, mint a budai karmelita templomból 1787-ben kialakított Várszínház, így ez tekinthető Magyarország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínházának. A gróf nem emeltetett új épületet, hanem a kastély korábbi, alápincézett, földszint–mezzanin–emelet beosztású szárnyát alakíttatta át a födémek elbontásával. Az így nyert 24,5 méter hosszú, 8 méter széles és 9,5 méter magas teret a proszcénium fal osztotta 13 méter hosszú nézőtérre és 11 méter mély színpadra. Az 1986 őszén feltárt kastélyszínház Magyarország egyetlen megmaradt kulisszás rendszerű színháza, amelynek szakszerű helyreállítása rangos hazai és külföldi elismerésben részesült. Mivel Európában ebből a korszakból fennmaradt néhány olyan főúri színház, amely a színpadtechnikát is megőrizte, ezen minták alapján lehetővé vált a kastélyszínház színpadi gépezetének korhű helyreállítása is.

Fax: (28) 423-159