Fidelio
3
Hozzászólás
Melyik volt Ön szerint a 2009-es esztendő legjobb jazzkoncertje? Idézze föl a Fidelióval a legemlékezetesebb idei jazzeseményeket, majd szavazzon!
Szájtátiság különösnek vagy furcsának nevezni egy zenei produkciót, de nincs mit tenni: az alsó állkapcsunk mindig le fog billenni, ha egy reménytelenül ismeretlen zenekar lép fel nálunk. Ilyenből pedig van sok, a jazz területén a fősodor mentén hajózó és annak mellékhullámaival egyáltalán nem érintkező törekvések innen szemlélve mintha nem is léteznének. A helyzet azért komikus, mert az ilyen, népszerűségre egyáltalán nem törekvő előadók pontosan tisztában vannak az irántuk mutatkozó érdektelenséggel, ám jobb helyeken valamiféle kultusz mégis kialakul körülöttük. Végső Zoltán írása a Barbez Trafó-beli koncertjéről (2009. február 3.)
Legkevesebb húsz, nemzetközi szinten is kiválónak minősíthető magyar jazz-zongoristát sorolhatnánk fel, különösebb agyalás nélkül – s további húszat, akik ”csak” jók. Ezekkel a számokkal nem tudni hányadik helyezettek lennénk a világon a népességarányos jazz-zongoristák számát illetően, de gyanítható, hogy valahol nagyon elöl. Mégis alig akad kettő-három közülük, akik egészestés szólózongora-koncertre vállalkoznának (vagy képesek lennének). Talán ehhez többre van szükség, mint a kiváló hangszeres képesség? Binder Károly szólómunkáinak bizonysága szerint ez nagyon valószínű… Matisz László kritikája Binder Károly szólózongora-estjéről (2009. január 9.)
|
|
Néhány év alatt harmadszor látogatott Magyarországra Wayne Shorter kvartettje: Debrecen után Veszprém (ekkor fúvósegyüttessel kiegészülve), majd március 18-án végre Budapest következett. Shorter betartotta az ismert sportszabályt, hogy győztes csapaton ne változtass, ugyanis ennél nincs jobb zenekar most a világon, legfeljebb ugyanilyen jó. Bajnokok, mert semmilyen módon nem ismétlik önmagukat, a keresést nem hagyják abba. Zipernovszky Kornél beszámolója a Wayne Shorter Quartet fellépéséről (2009. március 18.)
|
|
Már semmi meglepőt nem találunk abban, hogy a győri Mediawave szervezői minden évben meghívnak városukba néhány jazz-világhírességet, akiket ráadásul szinte soha nem láthatunk/hallhatunk más magyarországi fesztiválokon. Idén többek között Lee Konitz és Jamaaladeen Tacuma koncertje gazdagította a győri programot. Máté J. György írása a 2009-es Mediawave fénypontjáról (2009. április 30.)
|
|
Az idén hetedik alkalommal megrendezett MOL Jazzfesztivál lendületére jellemző, hogy a szervezők két évre előre tervezik jövőjét: 2011-ben reményeik szerint a Közraktárak helyén megnyíló CET kulturális központ várja majd a fesztivál közönségét. Addig is itt a Fidelio beszámolója a nyitókoncertről.
A Dave Douglas Quintet első budapesti koncertjén – az este minden esetlegessége ellenére – olyan formációt hallottunk, amelyre a „Maradjatok együtt!”-szlogen alkalmazása elenyészően kevés lenne. Szabó Dániel kritikája a Dave Douglas Quintet budapesti látogatásáról (2009. november 10.)
|
|
Melyik volt Ön szerint a lassacskán magunk mögött hagyott év legjobb jazzkoncertje? Szavazzon!
Ajánlom a cikket
Kedves Fidelio!
Miért nem adják meg olvasóiknak a lehetőséget az igazi választásra? Miért gondolják, hogy ezek koncertek voltak a legjobbak? Van-e így értelme a szavazásnak?
Én az említettek közül egyet láttam, de az sem tetszett, a többi meg sajna nem is érdekelt.
Szavazni így nem tudok, de azért itt van néhány számomra emlékezetes buli, ami fájóan hiányzik a fenti "legjobbak" közül.
Sex Mob - Trafó, Bp.
The Thing - Petőfi Mozi, Székesfehérvár
Zu - Mediawave, Győr
Marc Ribot - Trafó, Bp.
sorry, a sok pezsgő, amit előre iszunk már a medve bőrére
(v.d.)
Sziasztok, kérlek javítsátok ki az írásomnál a zenekar nevét. A Tzadik nem a zenekar neve, hanem John Zorn kiadója, ezért volt Tzadik Night a koncert címe. A zenekar neve (ahogy az a kritikából is kiderül) viszont Barbez.
Köszi és üdv