Érdekli, milyen hangszeren játszanak, és milyen eszközöket használnak a profik? Gearbox rovatunkban titkaikat nem féltő zenészek felszerelését ismerhetik meg. Ezúttal Wayne Shorter eszköztárát mutatjuk be.
|
|
Wayne Shorter 1933. augusztus 25-én született a New Jersey állambeli Newarkban. Tenor- és szopránszaxofonos, sokak szerint a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. 16 évesen kezdett klarinétozni, csak később váltott tenorszaxofonra. 1952-56-ig a New York University-n tanult zenét, és egy helyi zenekarban szerepelt. A katonaság előtt rövid ideig Horace Silverrel játszott, 1958-ban pedig Maynard Ferguson zenekarába került. Itt ismerkedett meg Joe Zawinullal. Ezután fontos időszak következett az életében: Art Blakey Jazz Messengers-ének tagja lett, sőt később annak művészeti vezetőjővé lépett elő. Ezt követően saját zenéjén dolgozott, szólólemezeket készített, majd 1964 szeptemberében csatlakozott Miles Davis kvintettjéhez. 1970-ig dolgoztak együtt, nála kezdett szopránszaxofonon játszani, amikor Davis az elektronikus hangzással kezdett kísérletezni. Ugyanezen idő alatt Shorter saját zenekarjait is vezette. 1970-ben Joe Zawinullal megalapította a Weather Report együttest, amely a legjelentősebb fúziós zenekarrá nőtte ki magát, és egészen az 1980-as évek közepéig fennmaradt. Közben szólókarrierjét is folytatta, 1974-ben nagy sikerű albumot adott ki Milton Nascimento közreműködésével. 1976-77 között a Herbie Hancock-féle V.S.O.P. kvintettel turnézott, és lemezeket is készített az együttessel. 1985-től kezdve új, elektronikus zenét játszó zenekarával készített felvételeket és turnézott több országban, s 60-as évekbeli kollégáival lépett fel néhányszor. 1995-ben nagy sikert aratott High Life című lemezével, de 1997-ben súlyos családi tragédiák érték, ennek hatása némileg érezhető Herbie Hancockkal készített duólemezének hangvételén. 2002-ben jelent meg első koncertlemeze Footprints Live! címmel. Ezen már a máig is változatlan felállással működő, abszolút etalonnak számító kvartettjével hallható, amelynek tagjai: Danilo Perez - zongora, John Pattitucci - bőgő, valamint Brian Blade - dob. Ez a zenekar nem egyszerűen a kamara jellegű jazz magasiskolája de új formanyelvet is teremtett. Máig kiadott utolsó lemezük, a Beyond the Sound Barrier 2006-ban Grammy díjat kapott hasonlóan a 2003-ban megjelent Alegria című lemezhez, ami Shorter zeneszerzői munkásságának egyik csúcspontja.
Szaxofonok:
- Martin (az első szaxofon)
- Bundy Buescher Aristocrat (korai Davis időszak)
- Selmer Mark VI. tenor (Miles Davis adott rá kölcsön, hogy megvehesse)
- Selmar Mark VII. (Art Blakey zenekar)
- Selmer Mark VI. szoprán ('60-as, 70-es évek)
- ezüst Yamaha Custom (a '80-as évek óta)
Fúvókák:
- metál Otto Link New York 7 (1958-62)
- metál Otto Link Pompano 11 (1963-66)
- ebonit Otto Link Florida Slant Signature 5 (1964-74)
- korai, ebonit JJ Babbitt 8 szopránhoz 10-re átalakítva
(1974-87)
valamint rövidebb ideig: RIA 8, Phil Barone NY, ebonit Otto Link 10 és Ponzol M2
Nád:
- LaVoz médium
Párniczky András
Fidelio
Hozzászólás
Ajánlom a cikket






