Különleges koncertre készül Rost Andrea operaénekes. Egy kirándulás erejéig magyar, cigány és zsidó népdalokat énekel új produkciójában. Az ősbemutatóra április 7-én, Pécsett kerül sor.
A műsor zenei anyagát Rost Andrea koncepciója alapján, népzenei előképek felhasználásával Jávori Ferenc, Szokolay Dongó Balázs és Bolya Mátyás szerezte. Rost Andrea a legnagyobb operaszerepek eléneklése után kezdett el foglalkozni a gondolattal, hogy a pannon térség zeneiségét újra megfogalmazza - de ezúttal nem az opera nyelvén. Három népcsoport különböző karakterén átszűrve rajzol belső képet Magyarország és a közép-európai régió zenei hagyományairól. Mindehhez olyan alkotótársakra talált, akik nemcsak jó ismerői, hanem ismert előadói is műfajuknak. A Szokolay Dongó Balázs - Bolya Mátyás szerzőpáros népzenei ihletésű feldolgozásai, valamint Jávori Ferenc klezmerzenéje rengeteg szegletét bejárja ennek a ritka gazdagságú zenei világnak, az archaikus magyar népdaloktól a cigányság dallamain keresztül egészen a klezmer sok mindent ötvöző szólamaiig. Bognár Szilvia parasztmuzsikusoktól tanult őszinte hangvétele méltó kiegészítője Rost Andrea - Bartók és Kodály népdalfeldolgozásokból már jól ismert - népdal interpretációinak. Ötük zeneiségének találkozása nem csupán műfajok találkozása, annál sokkal mélyebben gyökerezik: egy lelkület, őszinte kamarazenébe öntve.
Pannon dalok - Rost Andrea
2010. április 7. 19:30
Km.: Bognár Szilvia (ének), Budapest Klezmer Band (tagjai: Jávori Ferenc/zongora, Gazda Bence/hegedű, Nagy Anna/harmonika, Kohán István/klarinét, Végh Balázs/dob, ütőhangszerek, Szokolay Dongó Balázs/fúvós hangszerek, Bolya Mátyás/koboz, citera, Lukács Miklós/cimbalom, Glaser Péter/nagybőgő)
Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa


(fv)
Fidelio
4 Hozzászólás
Elküldöm































Én nem találtam benne semmi botránkoztatót. A művésznőnek nem ez a dolga, hanem az, hogy karbantartsa a hangját, és új és új szerepeket tanuljon. Az énekesekről amúgy is az járja, hogy ostobák volnának, egy barátnőm mindig az mondja erre, hogy persze, a rezonáns üregeikre vigyázniuk kell, nem töltheti, meg azokat nagyon. De komolyan: majdnem minden hangszeres is el van foglalva a maga hangszerével. Találkoztam olyan zongorista-zenetudóssal, (pedig ő zenetudós is!) akinek én kellett elmeséljem, miről szól a Trubadúr, nem ismerte az operát. Hát persze, hogy nem. Bizonyára jól ismerte a zongorairodalmat, és bizonyára a művésznő is jól tudja Lauretta áriáját, de ő énekes, és a dolga, hogy a szoprán repertoárt jól ismerje, és kidolgozza technikailag. A zenész egy szakember, nem dolga, hogy a fene nagy operatörténetet fújja, a hangfajának megfelelő szerepeket kell ismernie, és biztosan ismeri is azokat az operákat jól, amikben énekelt. Egy operarajongó bizton tudta volna ezt, és számos operatörténeti dologban meg tudná a művésznőt fogni, viszont ha elé tennék egy kottát, nem biztos, hogy egyáltalán tudna vele mit kezdeni. Szóval: Rost Andreának nem ez a dolga.
Kedves élcelődésed, de megnyugtat tudod miről van szó! Helyesen: Puccini opera a Gianni Schicchi,Dante: Isteni Színjátéka ihletéséből íródott. Ezt így értelmezzük.
Ki a frászkarika lehet az a Schicchi Dante? A Gugli se tudja. Még az MP3 se. Mert a Gianni az egy szakácskirály, aztat tudom. A neve alapján valami talján lehet ez a mégegyszer leírni nem tudom .....Dante. Valami sziciliai? Igen. A Sziciliai Dante. A sziciliai Schcciből származó Dante. Akkor ez valami keresztapa sztori lehet. Vagy gandolfinis. Vagy inkább olyan casanovás? Így is, úgy is jó.
Remélhetjük, hogy a művésznő nem kerül ismét olyan kellemetlen helyzetbe, mint a 2010. február 18-i Fábry Sándor által vezetett kvíz-műsor egyik kérdése során ez megtörtént, miszerint nem tudta a kérdésre a választ, hogy Puccini operája a Gianni Schicchi Dante: Isteni Szinjátéka ihletéséből íródott.
A művésznő azzal próbált az igen kínos helyzetből menekülni, hogy kijelentette: " még most kezdek Puccínit énekelni".
Megütközést keltett bennem, hogy egy ismert és ünnepelt operaénekesnő nem kellően tájékozott az operairodalom egyik leghíresebb művét illetően.