Én meg azért szeretlek, John, mert van benned annyi alázat, hogy világhírű nyugati zenész-szátr létedre el tudtál szegődni egy indiai guruhoz, hogy évekig tanuljál indiai pengetős játéktechnikát és zenelméletet. Ezért is a Shaktinak mindörökre bravo -vagy stílusosabban: SABASH!!!

Számomra a shakti - ismerve JMc korábbi munkásságát - pusztán egzotikum. Ugyanilyen csalódás JMcLaughlintól a mainstream jazzben való tevékenysége - nem, mintha nem csinálná ezt profin - de ilyet sokezer jazz előadótól hallhatunk. A 3 gitáros-produkció pedig színtiszta üzletnek bizonyult.
John!
Nem ezért szerettelek!!!!
Hanem azért a zseniális szintézisért, amit a Mahavishnu Orchestrában megvalósítottál!
Ahol szerves egységbe olvadt a megkomponált zenei szövet az előadók helyben rögtönzött hangrobbanásaival... ahol a nyugati kultúra egy másik gondolkodással találkozhatott... Ami nem a kritikusok által igen rosszul nevezett "fúziós" zene, hanem színtiszta, "új" zene volt!
Hová lett az eredetiséged, amit megcsodálhattunk a Mahavishnu Orchestrában????
Minden ezt követő dolgod színtiszta profizmus - de semmi több!
A Mahavishnu Orchestra tevékenységében zseniális szintézisre került a komolyzene abszolút megkomponált gyakorlata, a jazz azonnali rögtönzése, és az újonnal felfedezett nem-európai zenék másféle gondolkodása.
Mindez virtuóz muzsikusok előadásában, John McLaughlin elemi erejű gitárjátékával elővezetve.
Óriási csalódás számomra JMc minden további tevékenysége: az ezután következő, dögunalmas jazz-mainstreambe való belesímulása, a 3 gitár üzleti összeállása és a shakti belterjessége.
John!
Vissza ahhoz, amit úgy hívnak: eredetiség!!