Charlie Parker és az Ő havi egy millió dollár álllami támogatása a nagylelkü amerikai kulturális tárca részéről.

Elmondom mi a baj ezzel. Az hogy akik fenn ülnek és adnák a lét azok azt gondolják hogy rendben ha oda adunk x vagy y millió forintot akkor befogtuk a jazzisták száját egy időre. Tehát ők képviselnek mindenkit aki ebben a szakmában van. Magyarul csak ők vannak és senki más. Így lehetséges hogy kisebbség a többség és a többség a kisebbség, mert ez nem összefogás illetve csak addig az amíg meg nem érkezik a lé. Utána már csak azok fognak ebből részesülni akik nevét olvashatjuk. És a többiek?

r

különben is b.bandi már előttem ugyanezt sokkal jobban leírta.

de nem contrapunctum

Contrapunctnak tökéletesen igaza van.

Punctum.

Nem tudok olyan helyet a világban, ahol jazzisták valamilyen költségvetésből lennének támogatva. Én inkább kérek szépen olyan havi fizetést, hogy nyugodtan eldönthessem, kit támogatok avval, hogy belépőt vásárolok az előadására. Előadói oldalról meg kérem a közönség tagjainak fizetését olyan szintre emelni, hogy tudjanak engem támogatni azáltal, hogy eljönnek és meghallgatnak. Az összes többi meg kamu. Cisz moll már megbocsáss, de nem kéne ilyen elemzésekbe belekezdeni. Nem ezek az ismérvek különböztetik meg egymástól a két "műfajt" (nem is volna szabad így nevezni). Nagyon nem ezek ...

A komolyzene nem a kötöttségekről szól és a jazz nem maga a szabadság. Ez így, megbocsáss banalitás.

3 és 5.Igen.

Általában probléma a hazai kultúra támogatási gyakorlata. Mintha többször olyan tevékenységet akarnánk támogatni, amit egyáltalán nem szükséges. Amit kellene támogatni, azt meg nem tesszük. Ha négyen nem tudnak megtölteni egy házat, ne lépjenek fel. Az amerikai jazzt nem az USA költségvetése  tartja el. A művészek megélnek, mert amit játszanak az jó, és a jó zenének van közönsége. A közönségnek meg van annyi pénze, hogy kifizesse a jegyét. És a legjobbra vált jegyet.

Jelen cikkben persze nem az elismerésről van szó, hanem a megélhetésről. Gázsira és költségre kellene a támogatás. Fix összegben, a lehívást már pályáznák.  Az elismerés más: az egy kézfogás, egy darab papír, esetleg egy kitüntetés.

A Kht meg egy fából vaskarika. Nem eurokonform szervezet és nem eurokonform gondolat.

Természetesen és is kérem a gázsimat és a költségtérítésemet.

Ismerem egy részét személyesen- a krémjének egy részét.

Lehet, hogy van "majmolás" , de legalább jól csinálják némelyek. No nem mindenkit értek, hogy mire a nagy sztárolás, de azért van, aki valóban van olyan jó, hogy megérdemelje a támogatást: ismerek olyan családos basszushangszereken játszó jazz-zenészt, aki siralmas pénzért játszik siralmas helyeken és mindezt úgy, hogy Magyarország egyik legjobbja a maga területén és ráadásul már nem éppen "pályakezdő" a szakmában. Persze ismerek olyat is, akire viszont nem annyira fér rá ugyanez: érdekes módon ugyanabból a körből és ugyanabból a csapatból.

Ismered a hazai jazzéletet?

Látom, ráizgultál az etnikumokra: most az afro-emberek jönnek.

Lesújtó véleményem van a hazai jazzéletről:

a) szakmai: két irányzat létezik, az egyik a dögunalmas mainstream, amit az ombudsmanvédettek szolgai másolatban, cseppnyi önálló gondolat nélkül játszanak, a másik a freeblöff.

b) szervezeti: egy szigorúan behatárolt kör kapta az eddigi pénzeket, aki ennek nem tagja, annak annyi.



U.i.:

utoljára a Syrius hozott létre valódi, maradandó értéket, a többi helybenjárás, a külföldi stílusok szolgai másolása.

Drága cisz, megnézném én azt a hidat, egészen felvillanyoztál!

hümm...."egy KHT..." 2 évvel ezelőtt lett egy már állami pénzből egy KHT. -igaz, kijárták, hogy legyen. 

-Egy, a magyar jazzművészeket és jazzművészetet "segítő" KHT. 

Volt egyszer 18 millió, meg 5 millió meg még ki tudja mennyi... évente kb 50 millió. és ebbe nem tartozi bele sem az egykori minisztériumi jazzklub támogatás, sem az NKA-hoz csapott "könnyűzenei" besorolás alatt működő jazzklubok támogatása pályázati forrás.



Az "egy KHT..." gondolata csodás. A jazzműfaj érdekében létrejött összefogás is csodás. Támogatom, de azt is elvárnám, hogy ne csak a holdudvar  tündököljön az "eredmények" fényében. Előszö valaki kérje már számon az elmúlt két év államilag támogatott jazz pénznyelőjét, aztán jöjjön az a 190 misi. Segítünk felhasználni, ígérem.

Nem értek egyet Parsifal Veled. A jazz borzasztóan jó zenei irányzat, felszabadít, összehozza az együtt zenélőket és nemcsak őket, hanem a hallgatókat is egy laza, fantasztikus világba viszi.



Életem egyik legemlékezetesebb jazz élménye az volt, amikor 2 éve a Benczúr Ház/ Erkel Ferenc Zeneiskola jazz tanszakának tanárai adtak egy fergeteges koncertet -ahogy Márkus Tibor és Csuhaj Barna Tibor nyomta, elmondhatatlan!!!! Főleg Csuhaj nagybőgő szólója tetszett, lehidaltam tőle!

Akkor kezdtem gondolkodni, hogy át kéne menni jazzra a klasszikus tanszak helyett... borzasztóan tetszik, ahogy érzik egymás minden rezdülését impró közben a jazz zenészek,  ez valami egész más, mint egy kamara zenekarnak komolyzenei művet előadni, fix belépési helyekkel, kottahűen ugye. A komolyzene a kötöttségekről szól. A jazz viszont maga a szabadság!



Megérdemli ez a műfaj is a támogatást. Igen, máshová is kéne pénz, tudom. De legalább ez a része nem megy rossz helyre.

manapság semmi másra nincs szüksége Magyarországnak mint egy jazz-támogatása alapra.Mindenünk megvan.Mi a fasz kéne még nekünk....gondlkozott 1oo Sárközy hatásvadász-semmitmondó köcsög jogász-közgazdász.Tökéletes az egészségügy,Magyarországon nem hal meg senki rákban,nincsenek éhenhaltak,nincsenek depressziósak,üresek az elme-kórházak..hová tegyünk a milliárdjainkat?....csináljuk a jazz alapot üvöltött fel a kis törpe és lön igazságosság!l