Sötét idők
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Ha továbblép Shop oldalunkra, folytathatja a vásárlást.
A mégsem gomb megnyomására rendelési szándékát töröljük.
A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA
Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ
Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ
Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.
Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.
A Budapesti Operettszínház egy jól futó szekérhez hasonlítható – vélekedik Kerényi Miklós Gábor, az intézmény igazgatója. INTERJÚ
A Mihályi Gábor által rendezett Hajnali Hold című új előadás premierje június 7-én lesz a Hagyományok Házában.
A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.
Mindkét új helyen jártam, a Take Five szimpatikus és hangulatos, a Budapest Jazz Clubban több a lehetőség, nagyon jó a koncertterem hangzása, szóval koncertileg, zenei élmény terén profibb. Mindkettő jó helyen van, a T5 egy héten négy napot vállal, és néha egészen olcsó, olykor ingyenes, a BJC minden nap csinál valamit, és nem láttam, hogy lenne ingyenes nap. Egyszerűen nem értem, hogy lehet az, hogy egyik helynek sincs valamilyen utcai reklámtáblája, mindkettő mellett elmentem, mikor először be akartam térni. Nagy hajrá mindkét helynek, akkor lesz élet, ha van miből válogatni.
opszi, az soraiban akart lenni:)
Nemrég voltam ott, zseniális:)
Pont olyan amilyennek egy jazzklubbnak lennie kell, hangulatilag, emberileg, stílusilag teljesen el van találva, és tökéletes helyen van a városban.
A nagy belmagasság miatt nincs fuldoklás a cigifüsttöl, az akusztika jó, mégis barátságos és nem csarnokszerű. A közönség is elég kevert, szóval valószínűleg elég széles skálán sikerült eltalálni az emberi igényeket, ráadásul másfél hónap után már kezd befutni és tömegnyomor van, én ezt elég jó jelnek veszem, nekem mindenesetre a hely szerelem első látásra:-)
És bár ez nagyon szubjektív, de nagyon tetszenek azok a hihetetlenül bizarr ibolyalila műbőr kanapék, talán pszichedelikus állapotokat tud előidézni ha az ember sokáig nézi:-)
U.i.:melone98: nem tudom te milyen huszonévesekkel vagy körülvéve, de én inkább ellenpéldákat ismerek a kortársaim saoriban...de lehet hogy én mozgok túl kíváncsi emberek között:)
Már több zenésszel beszéltem, mindegyik lelkes a Take 5 miatt, ami mindenképp biztató. Szóval beszédtéma a Take 5 a fiatal zenészek közt. Hogy a 20-25 évesek nem beszélnének semmiről, az egyik másik topik témája, de maradjunk annyiban, hogy ez szerintem tévedés - meg kell hallani azt, amiről beszélnek.
Az embereket ma alapvetően nem igazán érdekli semmi és ez bizony borzasztó! Körbevesznek 20-25 évesek és katasztrófa mennyire nem beszélgetnek semmiről. Persze nem akarom pesszimista mondatokkal illetni az új kezdeményezést, én nagyon szurkolok a Take 5-nak! Adja az ég, hogy megmaradjanak!
A Nyitott Műhely valóban nem egy kategória a profit-orientált klubbokkal, nem érdemes összehasonlítani egyikkel sem, de tény, hogy élő példa arra, hogy igény és szükség van a jazz-re és valójában sokminden másra is.
Nna, puding próbája az evés, új jazzklubé az asztalfoglalás, képletesen. Szeretem, mert közel van (vagy én oda), nincs beugró (azaz több marad jó borra), szép a dizájn (naprakész, de semmi pucc), pont elég a fény, és jól látni a színpadot. Kicsit sajnálom ugyan, hogy nem lehet vacsorázni, de annyi baj legyen. Végre van egy hely, ahová be lehet esni, csak úgy, mikor jólesik. Hajrá, Take5!
A Nyitott tényleg üdítő ellenpélda, de pénz tekintetében az is hónapok (évek?) óta a működésképtelenség szélén áll - de legalább valóban civil kezdeményezés által, valóban civilek által fenntartott kulthely (számos spontán gyűjtés adományai mentették meg sokszor a helyet) - ilyen értelemben kivételes helyzete van, és nem lehet összevetni a példáját a profitorientált vállalkozásként működtetett jazzklubokkal. Mindenképp jó, hogy a Nyitott Műhely alapítója-működtetője nemrég Pro Urbe díjat kapott a Fővárostól.
Kedves emerzoli!
Menj el néha a Nyitott Műhely nevű műintézetbe! Meg fogsz lepődni...
Volt szerencsém a rendszerváltozás (?) utáni klub-boom időszakban ott lenni a Biliárd fél 10, majd a Jazz Café, majd a Merlin Jazz klub, ésatöbbi ésatöbbi megnyitásán - ma egyik sem üzemel már.
A közönség rendre háttal ült a színpadnak, és qrvára zavarta őket a zene.
Több szerencsét a Take Five-nak!