A konkrét esetben persze nem tudom, kinek van igaza, de az egész dolog nagyon izgalmas, mindnekinek így kellene hallgatnia a zenét, tehát nem a nevet, nem a múltat meg a jövendőt, hanem csak azt, ami hallható.

Kedves Mike! (engedd meg, hogy tegeződjünk, így egyszerűbb)
Teljesen egyetértek. Mindig érdekes, hogy egy zenész mit gondol zenékről, különösen izgalmas, hogy mit gondol mielőtt megtudja, hogy ki játszik és mit, aztán mit gondol miután megtudta.
Én Szőke Nikolettával vitatkozom, vagyis nem értem az általa, az utolsó énekesnőről mondottakat.

Tudom, hogy már mondtam, de megint mondom, hogy nagyon nagyon jó ez a sorozat.

Most itten az van, hogy a képzettség arra jó, hogy ne lássuk a fától az erdőt? Egy harmónia, az legyen harmónia! Egy C hang, az legyen C! (szegény Ornette Coleman és a többiek) Már az átütő erő sem érdekel bennünket, ha a rendről van szó, amelynek (mármint a rendnek) barlangjaiban ki gyárt ma bombákat!?
Ez van tisztelt zenehallgatók és zenészek, a tankönyvek leírják a jó és a rossz hangokat is, tehát tessék olvasni és akkor majd biztosan nem cseszünk el semmit.