Sokszínűség = Pat Metheny

Ismét Budapesten járt a világ egyik legkiválóbb jazz-gitárosa. BESZÁMOLÓ

Pat Metheny legutóbb 2010 nyarán látogatott Magyarországra Group-jával (Lyle Mays, Steve Rodby, Antonio Sanchez), most pedig triójával lépett fel 00-11 elnevezésű turnéjának keretében október 28-án a Kongresszusi Központban. Metheny ezzel a felállással több, mint egy évtizede játszik. A dobos, Bill Stewart már szerepelt egy 1994-es Metheny lemezen, de a trió a bőgős Larry Grenadier-rel együtt csak 1999 óta létezik. A csapat 2000-ben debütált a Trio 99-00 című albummal, erre a címre utal az idei turné elnevezése is.

A koncert Metheny és Grenadier duójával kezdődött. Az első pillanattól kezdve magával ragadó volt a két profi művész harmonikus játéka, az összhang, a hangzás. Voltak olyan momentumok, amikor azt is érezni lehetett, hogy szinte együtt lélegeznek. Azért tíz év mégiscsak tíz év, úgyhogy bátran kijelenthetjük: ők tényleg egy húron pendülnek. Amikor a felvezető számok után megjelent a dobos Stewart, akkor tűnt csak fel, hogy egészen addig egyáltalán nem hiányzott. Belépésével egy ideig mintha megszűnt volna a varázs. Olyan érzésem támadt, mintha a dobé lenne a főszerep és a többi hangszer csak kísérné: aránytalan hangerő különbségek születtek, és túlságosan előtérbe került Stewart. Lehet, hogy ez csak a hangosítás hibája volt, és szerencsére egy idő után a helyzet érezhetően javult.

Hármójuk előadásában megszólaltak igazi klasszikusnak számító Metheny-slágerek, hallhattunk számokat Metheny első albumáról, a Brad Mehldau-val együtt töltött időszakból, és a trió 2000-ben megjelent lemezéről is. Metheny kezében folyamatosan cserélődtek a gitárok: a koncert elején a plakátokról is ismerős Ibanez jazzgitáron játszott, majd az egyik szám közepén nyakába akasztotta - a Roland GR-300-as gitárszintetizátornak köszönhetően - a jól ismert Metheny hangszínen megszólaló elektromos hangszerét. A 18 Grammy-díjas gitáros olyat szólózott rajta, hogy aki hallotta, egy életre nem fogja elfelejteni. Innentől kezdődött a koncert „mindenkinek tátva maradt a szája" része. Előkerült Metheny egyik legérdekesebb hangszere, a 4 nyakú, 42 húros Pikasso névre keresztelt csoda, melyen az Into the dream című szerzeményét játszotta el. Ezek után teljesen biztos voltam benne, hogy a gitár-orgiát már nem lehet tovább fokozni. És Methenynek mégis sikerült.

Még 2010-ben jelent meg egy kísérleti lemeze Orchestrion címmel, melyen különböző „távirányítással" megszólaltatott hangszereken (marimba, cintányérok, üvegorgona stb.) játszik egyidejűleg Metheny. A hangszereket felszerelték minden, a megszólaltatásukhoz szükséges egyedi gyártású eszközzel, így ami a gitáron megpendül, az megszólal a többin is. Az egyes hangszerek digitális rendszeren keresztül vannak összeköttetésben, és egy pedálsor segítségével lehet őket vezérelni, továbbá felvétel készítésére és visszajátszására is alkalmas a berendezés. (Metheny ezen a videón mutatja be a teljes projektet.) A koncertre ezt a felszerelést is elhozta magával, és szemünk láttára felépítve a szólamokat villantotta fel az „egyszemélyes zenekar" lehetőségeit. A bemutató végén a trió másik két tagja is becsatlakozott, és a koncert örömzenéléssel zárult. Természetesen volt ráadás, nem is egy. Metheny kétszer is egyedül, akusztikus gitárral a kezében jött vissza a színpadra, szépen lekerekítve a sokszínű és változatos koncertet.

Nem kétséges, hogy a világ egyik legsokoldalúbb gitárosa járt Budapesten október 28-án, és hogy ezúttal is felejthetetlen élményben volt része mindenkinek, aki hallotta a jazz-sztárt.