A hatodik kerületi Pótkulcsban hetente táncházat tartó Rekontra együttes maga is hagyományőrző, de nem egészen ugyanúgy, ahogy azt megszokhattuk a híres bandáktól.
A zenekar elődje Berkó néven működött, a tagok ott is az autentikus népi kultúrát akarták elsajátítani, mint minden más zenekar. A tízéves közös zenélés során kialakult együttes tagjai most 20 és 30 közöttiek. Tanáraik az első táncházi zenész nemzedék nagyjai: ifj. Csoóri Sándor, Lányi György, Havasréti Pál és Éri Péter. Az iskola mellett első kézből is bővítve tudásukat igyekeztek minél több falusi zenészt fölkeresni Magyarországon és a határon kívül, főleg Erdélyben.
Ott viszont azt voltak kénytelenek tapasztalni, hogy az elmúlt években már Erdély sem olyan, mint volt. „Én már az újabb generációhoz tartozom, és amikor kikerültem Erdélybe a kilencvenes évek végén, addigra már a rendszerváltás felborította a korábbi eredeti, hagyományos kultúrát, észrevehető volt, hogy az erdélyi emberek eltávolodtak a népi hagyományaiktól" - mondta el a zenekarból Éri Márton, a Rekontra brácsása. „Mi nem azt tanultuk meg, hogy hogyan kell autentikusan muzsikálni, mi már ahhoz a csoporthoz tartozunk, akik a zenélést sajátították el" - tette hozzá.
Tárkány-Kovács Bálint ezzel kapcsolatban a következőket mondta a Pótkulcs honlapján is idézett nyilatkozatában: „Egyszer Dumnezutól tanult Nyitra Tamás, és kérte, hogy mutassa már azt a cifrát lassan, lebontva is. Mire Dumnezu azt felelte, hogy nem mutatja meg, mert az az ő cifrája, és az ő cifráját ne játssza más, Tamás találja ki magának a sajátját. Mi is ezt próbáljuk megvalósítani. Az nem volna élő népzene, hogy egy felvételt úgy, ahogy van, lemásolunk. Helyette igyekszünk a magunk képére formálni, amit hallottunk."
A Rekontra zenekar tagjai: Hegedűs Máté - hegedű; Tárkány-Kovács Bálint - cimbalom; Bobár Zoltán „Boby" - brácsák, tangóharmonika, tamburabrácsa; Éri Márton - brácsák; Bognár András - bőgő; Balogh Melinda - ének. A videón közreműködik: Balogh Guszti - ének.


Zipernovszky Kornél
Fidelio
8 Hozzászólás
Elküldöm































Aha. És ettől a lambada az mindjárt magyar népzene, ugye?
(Jajj, Kodály tanárúr...:((()
Sok fogalmad nincs arról ,hogy valójában mi a szájhagyomány útja, azt látom, de ezt a kérdést már tisztázta Zseton. Az az, amit ő ír.
Nagyon sok népzenét hallottam, EZ nem az. Ez sokkal inkább a mulatós cigányzenéhez áll közel. Maradj a saját szakmád területén, ha kérhetem. Ez ugyanis mind ritmikában, mind dallamvezetésben rendkívül távol áll az igazi magyar népzenétől. És én nagyon rühellem ezeket az utánzatokat, pont azért, mert annyian fölcserélik a valódi, tiszta forrással, pláne idegesít, mikor ezt a gagyit valaki népzeneként akarja eladni, és ezzel megtéveszti a laikusokat. Annak idején persze Lisztet is megtévesztették a cigányzenészek.
Szóval nagyképűség helyett maradj te a szakterületeden, és ne akard bizonygatni a gagyiról, hogy népzene, mert nem az, és elég szégyen, hogy annyian bedőlnek.
El kell keserítselek, a teljes Pátria gyűjtés anyaga nekem megvan, sőt, nemcsak az. Kiadványban majdnem minden, ami megjelent 1950 óta a témában, különösen Erdélyről, hiszen magam is onnan származom.
Hűha...
Mulatni bizony lehet Balázs Pulira meg Postás Józsira is...:)
Ha ez a szint, akkor már elég nagy a baj.
Hogy ki milyen zenekarban muzsikál, nagyon is jól tudom.
Véletlenül kétszer is jártam már Csáváson és érdekességképpen megemlítem, hogy nemcsak lambadát de még a dallaszt is játszották az "autentikus cigányzenészek" .
Ez viszont nem jelenti azt, hogy bizonygassuk büszkén íme, ez is szászcsávási muzsika!
Egy gyakorló muzsikus igazán tudhatná, hogy egy megírt szám SOHASEM népzene, az ugyanis egy adott közösség "szűrőjén" kell, hogy átmenjen.
Ezek nem mentek át.
Legfeljebb a lemezeladási adatok alapján..