Jazz Kocsma Szegeden

A Jazz Kocsma Szegeden 1992-ben nyílt, de az új szellemű, jellemzően underground zenei intézmény fokozatosan elvesztette varázsát. Amióta Kis Gábor és Tóth Péter Zoltán üzemelteti a klubot, az élőzőnevél a régi közönség egy része is visszatért, és újak is jöttek. Legalább heti egy jazz vagy blues koncertet tartanak ingyen, de vannak táncos, DJ-s bulik is. Munkatársunk a klub egyik vezetőjét és szakmai partnerét faggatta a túlélés esélyeiről. INTERJÚ

Fidelio: Mi motivál egy harminc éves fiatal embert, hogy jazzklubot vezessen?

Tóth Péter Zoltán: Tizenegy éve dolgozom a Grand Caféban, ami Szeged első art mozija volt. A műsorban a filmek mellett a társművészetek is megjelennek, mint az irodalom, képzőművészet és nem utolsó sorban a zene. Az ottani tér nem elsősorban a zenének kedvez, ezért -  társammal Kis Gáborral - régóta terveztük egy alternatív zenéket befogadó hely létrehozását. Nem feltétlenül csak jazzben gondolkoztunk, ezért a programok között markánsan megjelenik az alternatív zene is. Az, hogy mégis jazzklubot nyitottunk, valamennyire a véletlen műve volt. 2009. szeptemberében eladóvá vált a Jazz Kocsma. Örültünk, hogy találtunk megfelelő helységet és mivel mi is jártunk ide a kilencvenenes években, természetes volt számunkra, hogy úgy valósítjuk meg elképzeléseinket, hogy közben megtartjuk a hely eredeti jellegét. Az sem volt kérdés, hogy a Jazz Kocsma nevet sem szeretnénk megváltoztatni. Mire átvettük a helyet, a sorozatos tulajváltások eléggé lezüllesztették a színvonalat, ezért elsőként a régi nívóra szerettük volna visszamenni.

F: Milyen forrásokra számíthattok? Ki tudjátok-e gazdálkodni a működéshez szükséges összeget?

TPZ: A koncertek nálunk ingyenesek. Az egy éves fennállásunk során sajnos semmilyen pályázati pénzt nem kaptunk. Túl sok lehetőség nincs is persze, de bíztunk benne, hogy a PANKKK pályázaton nyerünk támogatást. Ez azt jelenti, hogy az egyéb bevételekből kell előteremteni a koncertekhez szükséges pénzt. Egyelőre, bár csak egy picit, de veszteségesek vagyunk. Ez a helyzet megértést követel a zenészek részéről, hiszen természetesen nem tudunk sokat fizetni nekik, cserébe viszont szerintem hangulatos közeget tudunk biztosítani a koncertekhez. Egy koncert van minden hónapban, ami kivételt képez ami Fábián Zsolt és Kovács Balázs segítségével valósul meg.

F: Kik látogatják a jazzklubbot? Van törzsközönségetek? Régebben főleg az itt tanuló egyetemisták jártak jazzt hallgatni Szegeden, ha jól tudom.

TPZ: Jellemzően a húsz és negyven közötti korosztály jár ide. Elsősorban nem az egyetemisták, szerintem. Az itt tanuló és tanító körülbelül 30 ezer ember mellett 160 ezren laknak Szegeden, úgy látom inkább ők azok, akik napjainkban érdeklődnek a nálunk hallható műfajok iránt.

F: Mennyire látod biztosítva a jövőbeli működéseteket?

TPZ: Nagyon sok pozitív visszajelzést kapunk és mi is szeretjük a kocsmát, ezért reményeim szerint a jövőben is tudjuk folytatni, amit elkezdtünk. Megpróbálunk majd újra pályázni, bár a kis költségvetésű intézmények nehezebb helyzetben vannak, mint a nagyok.

F: Milyen konkrét terveitek vannak a közeljövőben?

TPZ: A The Robot Ate Me nevű egyszemélyes zenekar, azaz Ryland Bouchard a következő külföldi fellépőnk, magyarok közül pedig Kurina Kornél zenekarát és a Jelen triót látjuk vendégül nemsokára.

F: A Jazz Kocsmában megtartott koncertek közül hány valósul meg a ti segítségetekkel?

Kovács Balázs: Havonta körülbelül nyolc koncertre kerül sor ebből egyet szervezünk, támogatunk mi.

F: Milyen arányban szegediek a fellépők?

KB: Kisebb köztük a szegediek aránya, sőt, elég sok külföldi zenekar is megfordul itt,  most például egy amerikai zenekar érkezik a közeljövőben.

F: Gondolom ezt a kocsma bevételei nem mindig tudnák finanszírozni...

KB: Sok múlik az emberi kapcsolatokon. Amióta egy éve újra nyitott a Kocsma, elterjedt a híre, hogy jó a hangulat, jók a koncertek. Nem ritka, hogy Pestről is jönnek koncerteket hallgatni. De ez persze külső források nélkül azért nem lenne mindig elég.

F: Miért döntöttél úgy, hogy havi rendszerességgel támogatni fogod az itteni programot?

Fábián Zsolt: Mielőtt megalapítottam volna a cégemet, a Factory Creative Stúdiót, tíz évig kulturális menedzserként dolgoztam. Egyik legfontosabb feladatom volt, hogy tőkét vonjak be a kulturális szférába. A vidéki egyesületek között talán az egyik legmarkánsabb az általunk létre hozott és a mai napig is működő MASZK. Az egyesület fő profilja a színházi programok mellett a zene.

F: Számodra evidens volt, hogy támogass kulturális programokat, amikor ezt megengedhetted magadnak?

FZS: Inkább azt mondanám, hogy nem volt törés. Nem támogatni, hanem csinálni kell a kultúrát. Balázs hozzáállása ilyen szempontból példaértékű. Mint egy cég vezetője, nekem evidens érdekem, hogy a nálam dolgozók kreatívak maradjanak, ez pedig nem képzelhető el anélkül, hogy elérhetővé legyenek számukra erős művészi impressziók. Mindössze ezt segítem elő ilyen módon.

F: Milyen távon látod elképzelhetőnek az együttműködést a Jazz Kocsmával?

FZS: Bízom benne, hogy hosszú távon is tud majd működni egy a mostanihoz hasonló rendszer, de mindenképpen érdemes gondolkozni azon, hogy milyen írányba tudunk fejlődni. Szeged olyan, mintha missziós területté vált volna. Ötven embert is alig lehet egy jazz koncertre becsábítani. Bár hangsúlyozom, hogy ez elsődleges célom, mégis ez elszomorít, ezen mindenképpen jó lenne ha változna.

További információk: http://jazzkocsma.blog.hu/