Habzsolni: másképp

Négyszáz éves Shakespeare-szonettekbe lehelt új életet a W.H. formáció 2009-ben készített bemutatkozó lemezén, amely Shakespeare's Sonnets címmel jelent meg a maga szerény körülményei közepette, mint, ahogy az egyszeri kortárs csodáknak kijár. Április 10-én ismét egy koncert keretében, élőben hangzanak fel a pazar, halhatatlan sorok .

A zenekart 2006 őszén alapította Márkos Albert csellista-zeneszerző, akit a Tilos Rádiótól kezdve a Pont(y) Műhelyen át a Nemzeti Színházig sokfelől ismerhet a közönség, mint komponistát és egyben a hazai kortárs improvizatív zene egyik meghatározó "filozófusát". Sokszínű csapatot állított össze a hazai zenei élet különböző területeiről verbuvált figurákból, akik nemcsak előadókként, de zeneszerzőként, illetve szövegíróként is megjelennek saját produkcióikban. Gryllus Samu lett a basszusgitáros, ütőhangszereken és dobon G. Szabó Hunor játszik, az énekes pedig MC Sena, a magyar hip-hop sztárja, aki a szonetteket eredeti, angol nyelven adja elő.

A formáció megnevezése tiszteletben tartja a szonettek körül kialakult misztériumot - ahogy azt kell -, ezzel borsot tör a kortárs értetlenkedők orra alá. Annak a titokzatos úrnak a monogramját takarja ugyanis a név, akinek Shakespeare a nyomtatásban megjelent szonettjeit ajánlotta. Mr W. H. személye körül, akárcsak a szövegek tartalmát érintően, máig nem zárultak le a viták. Ami nem baj, hiszen az utódművészeknek így talán még több újraértelmezésre ad lehetőséget. A szonettek legendájához tartozik az is, hogy William Shakespeare akarata ellenére, és Thomas Thorpe korabeli kiadó kitartó munkájának köszönhetően adták ki először 1609-ben nyomtatásban a verseket. Vajon miért nem akarta kiadni a szerző ezeket a valóban nagyon pikáns, intim hangulatú műveket?

A W. H. formáció legendájához pedig annyit, hogy mindezek emlékére (és persze saját kedvére) jelentette meg négyszáz évvel később a bemutatkozó albumát, amely a veretes költeményeket vakmerően párosítja az improvizatív kortárs zenével, és újra bedobja a köztudatba a megfejtésre váró titkokat. Megfejteni persze nem is szükséges, hiszen vers és zene arra való, hogy ki-ki magának találjon benne élvezetet és érvényes mondanivalót.

A koncerten elég inspirációt kaphatunk a kalandra, mert a minimalista felállás ellenére igen sokrétű a hangzás. A tizenhárom kiválasztott szonetthez szerzett "nagyon 21. századi" zenék bőven tartalmaznak zenetörténeti utalásokat, hogy a vájtfülűek is élvezkedhessenek, de bizonyos részek simán beleillenének egy jazzes könnyűzenei programba is. A modern jazz, az absztrakt hiphop, az avantgárd jazz, a spoken word és a populárisabb tónusok is megtalálhatók benne, ami az akcionárius előadásmóddal együtt radikálisan eklektikussá teszi a produkciót: felfogható ez irodalmi estként, színházként, koncertként és Vajna Balázs aka VJ Lee Unflyable vetítéseivel, illetve videotechnikai show-jával akár egy intelligens parti nyitányaként is.

A verseket érdemes ismerni vagy átismételni annak, aki nem érti az irodalmi angolt, de Sena előadásában, sajátos ritmizálásában a szöveg értelmezése nélkül is élvezhető az előadás. Az élő produkció részeként azonban kivetítésre kerülnek a kiválasztott szonettek facsimile másolatai és a szövegek fordítása, úgyhogy különösebben készülni sem kell. Csak éppen élvezni a lendületes életteli előadást, vagy utazgatni a szemlélődőbb, gondolkodni pedig a nyersebben szóló részeken. Mindenesetre a W.H. meggyőzi a közönséget arról, hogy múltat olvasni, újraértelmezni és megzenésíteni lehet úgy, hogy az ne szóljon hamisan.

Shakespeare szonettek - W. H. Együttes

2011. április 10. 20:00

Művészetek Palotája - Fesztivál Színház

Tagjai: Dagadu Veronika Sena (ének, szöveg), Márkos Albert (cselló), Gryllus Samu (basszusgitár), G. Szabó Hunor (ütőhangszerek, basszusgitár), Vajna Balázs aka VJ Lee Unflyable (vetítés, videotechnika)