Bács, Csernus, Ensor

Indul a szezon a KOGART háza táján is

Három kiállítás közül is válogathat a nagyérdemű, ha a KOGART Galéria vagy Ház felé veszi az irányt: Bács Emese szőnyeginstallál, Csernus Tibor hagyatéka feldolgozás alatt áll, James Ensor műveiből pedig válogatást lehet megnézni.

Urbánus vízió
Bács Emese 2004-ben diplomázott a Képzőművészeti Egyetem festő szakán, ahol Maurer Dóra és Gaál József voltak a mesterei. 1999-től aktívan foglalkozott grafikával, manapság figyelme elsősorban az épített és festett tárgyak, reliefek és festmények felé irányul. Aktív és termékeny tízéves alkotói múltjának elsődleges jellemzője, hogy a látható valóság leképezésétől ez egyre elvontabb, ironikus világlátás kibontása felé tart. Bács Emese öntörvényű és örökösen kísérletező festő, aki a hagyományos festészeti eljárások és az egyedi anyaghasználat ötvözésével hívta fel magára a figyelmet az elmúlt években. Ócska bulvárújságokból meríti kompozícióinak motívumait a banális, az egyszeri, a mulandó inspirálja. A felvállaltan ösztönszerű festésmód, ami sokszor elnagyolt, absztrahált formákkal vagy még inkább tömegekkel jellemezhető, "csóró anyaghasználattal" párosul. Szőnyegre, műanyag kárpitra, gyékényre, vastag és brutális lábtörlőre applikálja, építi, festi, hányja városképeit, ezeket a zűrzavaros hangulatú urbánus víziókat. A KOGART Galéria kiállítása a művész legújabb munkáiból válogat: tizenkét festménye mellett néhány szoborkísérlet és egy nagyméretű szőnyeg-installáció is látható.

Bács Emese: STRUCTUS
KOGART Galéria - 2012. január 6. - 2012. február 3.
Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 10:00-18:00

Bács Emese: Utcán V. (KOGART Galéria)

Nem szépen kiglancolt hagyatéki bemutató
Csernus Tibor képzőművészeti hagyatéka 2009 őszén került a Kovács Gábor Művészeti Alapítványhoz, ekkor kezdték el feldolgozni a művészettörténészek. A KOGART új kiállítása az ő munkájukba enged bepillantást: végigvezeti a látogatót a feldolgozás folyamatán, az állapotfelmérés, a konzerválás, a katalogizálás, az életműelemzés fázisain, bemutatja, hogyan válik egy hagyaték egy gyűjtemény részévé. Az egyes lépések megismerésével nemcsak a szakmai háttérmunka folyamata rajzolódik ki, hanem az adott művészi életmű elhelyezése, újraértékelése is lehetővé válhat. A cél most nem az volt, hogy megállapítások szülessenek, hanem hogy az új kérdések felvetésével felvázolódjanak az értelmezési keretek. Ezáltal felszínre kerülhetnek új összefüggések és kapcsolódási pontok Csernus Tibor művészetében. A rendhagyó kiállítás tehát - ahogy a címe is érzékelteti - nem egy szépen kiglancolt hagyatéki bemutató. A falon ott lógnak ugyan a művek, de a térben elhelyezett infópontokon - installációk, monitorok, szemléltető eszközök és interaktív módszerek segítségével - a látogató bejuthat a színfalak mögé is. Megtudhatja, hogyan zajlik a Csernus-grafikák restaurálása, mit jelent a leltári szám, hogyan datálják a műveket, miként helyezik el az életműben az egyes darabokat és a többi. Ami a kiállított műveket illeti - Csernus Tibor közel nyolcvan grafikája, pasztell és akvarell képe látható a falakon -, ez egy időben és témában jól körülhatárolható műtárgycsoport az 1980-as évek végéről és az 1990-es évek elejéről. Túlnyomó részük aktábrázolás, és van néhány önarckép is - komoly darabok, többségük önálló mű - egytől egyig Csernus bravúros grafikai tudásának bizonyítékai.

Feldolgozás alatt - Grafikák a Csernus hagyatékból
Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, KOGART Ház - 2012. január 13. - február 26.
Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 10:00-18:00

Csernus Tibor: Spárgák (KOGART Ház)

Impresszionizmus, szimbolikus művészet, realizmus, rézkarc és démonok
James Ensor (1860-1949) a 19. század végi belga művészet az egyik legfontosabb alkotója, akit nem lehet egyetlen áramlat képviselőjeként sem jellemezni. Bár művészete a késői szimbolizmus formai megoldásaihoz kötődik, a szürrealizmus és az expresszionizmus egyik legjelentősebb előfutárának tekinthető. Korai műveit még az impresszionista festésmód jellemzi, később eltávolodott ettől a stílustól, és képzeletének teremtményeit - démonokat, maszkokat, csontvázakat, amelyek mind a halál és a frusztráció jelképei - a szimbolikus művészet szolgálatába állította. Ugyanakkor csendéletei, portréi és enteriőrképei a realizmus hagyományához kapcsolódnak. Alkotásain az 1800-as évek végétől egyre gyakrabban bukkannak fel a sokalakos, groteszk karneváli jelenetek, amelyeknek főszereplői egy kifordított világ karikaturisztikus alakjai: csontvázak, fantomok, maszkok mögé bújtatott figurák, olyan lények, akikkel szatirikus módon utal saját korának társadalmi problémáira. Ensor egyéni hangvételű művészete sok esetben a flamand és francia festészeti hagyományokból nyert inspirációt: Pieter Brueghel (ca. 1525-1569), Honoré Daumier (1808-1879) és Auguste Doré (1832-1883), Rembrandt (1606-1669) és az angol William Turner (1775-1851) hatását integrálta festményeibe.

James Ensor: A halál uralkodik a hét főbűn felett (KOGART Ház)

A művész 1860-ban a belga tengerpart kedvelt üdülővárosában, Ostendében született. Az irodalom és a zene iránti érdeklődését brit származású apjától örökölte, későbbi témaválasztásait, vonzódását a különös, furcsa tárgyakhoz pedig nagyban befolyásolhatta, hogy édesanyjának kagylókat, maszkokat és kínai stílusú tárgyakat forgalmazó ajándékboltja volt a városban. A társadalom és a kortárs művészeti közeg elitizmusa ellen lázadó szemlélete már fiatal korában megmutatkozott; húszéves korában otthagyta a brüsszeli Királyi Akadémiát és visszavonult Ostendébe. A KOGART Ház kiállításának törzsanyagát képező grafikai sorozatok különleges helyet foglalnak el Ensor életművében, itt látható most leghíresebb művének, az 1889-ben készült Krisztus bevonulása Brüsszelbe (Getty Museum, Los Angeles) című festményének rézkarc változata is. (A kompozíción maga a művész jelenik meg Krisztusként, kortársai által meg nem értett prófétaként.) Ensor a 19. század végén leginkább alkalmazott műfajnak tekintett rézkarc technikát önálló értékű, a festészettel egyenrangú műfajként kezelte. A belga székhelyű KBC Bank jelentős gyűjteményének egy izgalmas szegmense a több mint száz művet számláló James Ensor-kollekció. A Bank jóvoltából a KOGART Házban Ensor korai grafikai sorozatai mellett néhány festménye is látható, összesen 41 alkotás.

James Ensor (1860-1949) - Válogatás a KBC Bank művészeti gyűjteményéből
Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, KOGART Ház - 2012. január 13. - február 26.
Nyitva tartás: hétfőtől vasárnapig 10:00-18:00

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Edward Perez és barátai a BJC-ben

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.

Köteles Géza: "Puccini tökéletes zeneszerző"

Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ

Komlós Péter: "A legfontosabb a műismeret volt"

Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ

Papíron már össze is olvadt?

Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.

És mégis megszólal a pálca

Ugrin Gábor

Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.

Új keretek között folytatja a Fidelio

könyv

A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Fidipédia