Rippl-Rónai - Művek régi gyűjtők kezéből

A Magyar Nemzeti Galéria grafikai kabinetsorán nyíló tárlattal emlékezik a 150 évvel ezelőtt született Rippl-Rónai Józsefre.

Az október 26-tól látható, Rippl-Rónai - Művek régi gyűjtők kezéből című kiállításon a szervezők olyan művekkel szemléltetik Rippl-Rónai gazdag rajzi és sokszorosított grafikai munkásságát, amelyek magától a művésztől, illetve három, a magyar századelő képzőművészeti életében jelentős szerepet játszó, gyűjtő szakember - Petrovics Elek, Meller Simon és dr. Majovszky Pál - ajándékaként kerültek a gyűjteménybe.

A Magyar Nemzeti Galéria nyolcvanezer darabot számláló grafikai gyűjteményének a jelentősége kevésbé köztudott, mivel a papíralapú tárgyak igen érzékenyek és állandó kiállításon nem szerepelhetnek. Ezért a grafikai kabinetsor- immár hatodik éve - félévente változó tematikával kíséri a 20. századi állandó kiállítás képeit és szobrait.

Rippl-Rónai 1887-ben érkezett Párizsba, az 1890-es évek elejétől kereste a korszak modern, impresszionizmus utáni művészei, elsősorban a szimbolista-szecessziós festők között saját útját. Az áttörést az 1894-es év hozta meg számára: ekkor lett a rokon művészi gondolkodású festőcsoport, a nabik tagja. A nabik összművészetről vallott felfogása elragadta a magyar művészt, aki hatásukra kezdett komolyan foglalkozni grafikával, litografálással, plakáttervezéssel, iparművészettel.

Rippl-Rónai színes litográfiái úttörő jelentőségűek a magyar grafika történetében. A Lámpánál olvasó nő (1894), a női sors szimbolikus állomásait megjelenítő Les Vierges (Szüzek, 1895), valamint a francia kiadó, Ambroise Vollard albumában megjelent Bretagne-i népünnep (1896) Rippl-Rónai párizsi főművei közé tartoznak. A Les Vierges négy kőnyomatos lapjához, amelyeken sétáló, olvasó, almát szedő fiatal lányok jelennek meg, számos előtanulmányt, variációt, ceruzarajzot is készített. Az 1890-es évek közepétől Rippl-Rónai iparművészeti feladatokkal is foglalkozott: többek között kerámiacsempét (Körhinta), könyv előzékpapírt (Emlékezések táblája) és számos falikárpitot tervezett.  A kárpitokat későbbi felesége, Lazarine hímezte ki, ezt örökíti meg a Szőnyegszövő nő című kis rajz.

Rippl-Rónai grafikai munkásságának jelentős részét teszik ki a nagyméretű tusrajzok. Az 1890-es évek második felében, Franciaországban készült lapok többségének Lazarine Baudrion, Rippl-Rónai párizsi életének társa volt a modellje. A néhol akvarellel színezett tollrajzokon Lazarine öltözködik, hímez, varrogat, állát tenyerébe hajtva olvas. A korai tollrajzok kiemelkedő darabja a Női akt (Marguerite Renard), valamint közeli barátja, Aristide Maillol feleségéről készített gyengéd arcképe (Clotilde Maillol, 1899). Kaposvárra való hazatelepülése után Rippl-Rónai folytatta tusrajzainak sorozatát, a lapokon háza népe, vendégei, modelljei elevenednek meg. Kedvvel rajzolta a Párizsban megismert Fenella Lowellt, aki 1910-1911 folyamán vendégeskedett a művésznél (Fenella 18 éves korában, 1910) vagy éppen a zongoraszóban gyönyörködő családját (Lajos, Margit, Fenella, Lazarine hallgatják Liszt rapszódiáját, 1910).

A kiállítást Rippl-Rónai nagyméretű szénrajza zárja (Pitacco hegedűművész elmondja szenvedése történetét. A hallgatók), amely a művész franciaországi internálásának állít emléket. A hallgatók között magát a művészt is felismerhetjük, amint sétabotra támaszkodva figyeli a rajzon nem látható hegedűművész elbeszélését.

Nem csupán a 150 éve született művész alkotásai előtt tiszteleg a tárlat, hanem a múzeumi szakemberek előtt is. Petrovics Elek (1873-1945), Rippl-Rónai közeli barátja 1914 és 1935 között volt a Szépművészeti Múzeum igazgatója, majd főigazgatója. Meller Simon (1875-1949) 1901-től 1923-ig dolgozott a Szépművészeti Múzeumban, 1910-től ő vezette a Grafikai Osztályt. A Rippl-Rónaitól vásárlás révén szerzett grafikák is az ő biztos ízlésének köszönhetően gazdagítják most a gyűjteményt. Dr. Majovszky Pál (1871-1935) a vallás- és közoktatásügyi minisztérium művészeti ügyosztályának munkatársa, majd vezetője volt 1894-től 1917-ig. Kiemelkedő 19. századi európai rajzgyűjteményét a Szépművészeti Múzeumnak ajándékozta. Az európai nagy művészek mellett Majovszky szívesen gyűjtötte a magyar rajzművészet mestereinek munkáit is, így Rippl-Rónai József műveit.

A tárlat 2011. november 4-én, pénteken 19:00 és 21:00 órától tárlatvezetéssel is megtekinthető a Galéria MNG Extra programsorozata keretében. Földi Eszter, a kiállítás kurátora előadást tart az estén 18:30-tól 150 éve született Rippl-Rónai József címmel.

Rippl-Rónai - Művek régi gyűjtők kezéből
Magyar Nemzeti Galéria - 2011. október 26 - 2012. szeptember 23.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-18:00
Kurátor: Földi Eszter