Változó játékok New Yorkban

Jakab Magda a kiállítás képeiről: "Ezek is antropológiai fotók valamilyen szinten. Egyik ismerősöm kis parasztangyalkáknak nevezte őket, igazából van egy sajátos története, hogy miért születtek meg így ezek a képek".

Jakab Magda fotográfus, aki egy évtizede jár a Székelykeresztúr közelében élő gábor-cigányokhoz, jövőre átfogó fotóalbumot készül megjelentetni az erdélyi romákról. Munkája közben tanulta meg, hogyan tud egy erősen férfidominanciájú társadalomban, amilyen az erdélyi gáboroké, nőként fényképezni, és ezt a tapasztalatát kamatoztatta megrendezett fotóin is. Szintén az etnofotó etikai problémáin való gondolkodás juttatta őt arra a vizuális antropológiai álláspontra, hogy alanyait saját önreprezentatív szándékaik figyelembevételével "rendezze össze".

A fotós tudatában van annak, hogy a képeket konstruáló fotósnak óriási felelőssége van abban, hogy mit láttat a valóságból. Ezért döntött úgy, hogy egy amerikai óceánjárón fotósként dolgozva megörökíti a lélekvesztőn a hajó útjába vetődő kubai menekülteket, holott ez elvileg tilos lett volna. A fotográfus ezen a sorozaton is finom erővonalakban fogalmazza meg véleményét, és távol tartja magát a riportfotóban népszerű témák expresszív kifejezőeszközeitől.

Megrendezett fotóiban a fenti tapasztalatok és munkamódszerek kamatoznak. A Változó játékok (Nyári nagytakarítás a fészerben) a művész szülőföldjén, Erdélyben készen talált környezetet, tárgyakat, embereket rendezi össze a giccs logikájának felhasználásával, hogy rámutasson Erdély-képünk összetettségére, egyszerre fájóan érvényes, de veszélyesen idealizált voltára is. A képek finomsága egy belülről jövő, alanyait óvó, de kegyetlen tapasztalatait nem eltitkoló fotográfusi attitűdöt sugallnak, valamint egy olyan önálló esztétikai látásmódot, mely ismeri, de nem érzi kényszerítőnek a kortárs fotográfia áramlatait.

Képeiről egy interjúban így beszélt: "Ezek is antropológiai fotók valamilyen szinten. Egyik ismerősöm kis parasztangyalkáknak nevezte őket, igazából van egy sajátos története, hogy miért születtek meg így ezek a képek. Ez a parasztház ott állt a saját elhanyagoltságában, nagyapám kérésére takarítottunk benne, és a szekrényből előkerültek a régi ruhák, hálóingek, amiket felpróbáltunk, és persze előkerült a fényképezőgép is. Úgy tűnhet a képekről, mintha az egész meg lenne rendezve egy giccses szituációnak, minden ott van, ahol annak lennie kellene, pedig a kislányok, a cirkula (fűrészgép), a macskák tényleg mind ott voltak a helyszínen, csak fel kellett őket használni."

Szilágyi-Nagy Ildikó (2010-ben Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjas író) képekhez készült novellái olyan rövid írások, amelyek néhány sorban mondanak el egy történetet vagy rögzítenek egy jelenséget. Az író a redukált retorikai készletet használó nyelv és a visszafogott terjedelem mögé visszahúzódó, elhatárolódó, befelé forduló elbeszélőt teremtett. Ezekben az elbeszélésekben a rövidség, a tényszerűség látszatát keltő nyelv alapos poétikai megmunkálást igényel, a tematikus és a retorikai munkának tehát egyensúlyban kell lennie, és kölcsönösen hangsúlyozni egymás összetettségét és szerteágazásait. A tartalomhoz és célhoz jól megválasztott nyelv pontosítja egy történet fókuszát. Ez a potenciál jelentős érték az értelmezés során, ha meggondoljuk, hogy az ilyesféle minimálpróza egyébként növeli a jelentésmezők szétszóródását. Habár ezek az írások kifejezetten Jakab Magda fotósorozatának ihletésére készültek, önállóan is megállják a helyüket, szövegként a Műút 2008/10. számában jelentek meg.

Az eddigi két magyarországi kiállítás (A38 Hajó, 2008; Mai Manó Kávézó, 2010) tapasztalata azt mutatja, hogy a Változó játékok esetében szöveg és fotó egysége növeli a befogadás komplexitását, több látogatót vonz, vitát indít és emlékezetesebb élményt ad a nézőknek/olvasóknak. A kiállítás helyszíne, a Trans Art Area Gallery a 10 Ezer Lépés Magyar Könyvesboltban kitűnő terep a szöveges fotókhoz. A könyvesbolt és pincegaléria pezsgő közösségi tér, amely a hétköznapokban ad találkozóhelyet a New Yorkban élő magyarok több generációjának, tehát a művészetet nem elitkultúraként, hanem közösségi élménylehetőségként kezeli. A Szilágyi-Nagy Ildikó fotóiból ugyanitt rendezett kiállításon és író-olvasó találkozón szerzett tapasztalat alapján azt várjuk, hogy a Változó játékok is a kint élő magyarok többségének érdeklődésére számíthat. A szövegek angolul is olvashatók, mivel a New York-i magyarok egy friss generációjának ez segítség, ugyanis ők, esetleg már a második kint született generációként az anyanyelvüket nem vitték magukkal, hanem visszatanulják. A Trans Art Area Gallery a magyar nyelvű könyvesbolt mellett működik ugyan, de nemcsak magyarnyelvűeket, hanem helyi amerikaiakat is vonz, akik a magyar kultúra iránt érdeklődnek, és nyelvhez nem kötött élményeket vagy angolra fordított magyar irodalmat keresnek.

A kiállítás anyaga fotókönyv formájában itt érhető el.

Jakab Magda, Szilágyi-Nagy Ildikó: Változó játékok
Trans Art Area Gallery - 10 Ezer Lépés Magyar Könyvesbolt, New York, USA
2011. december 18. - 2012. február 29.