Háromszor...?

Kicsit furcsán érthetetlen ez a fórummotor. Miért ment kétszer...?

Kimaradt: "Adolf Hitler Németországban betiltja..."

Többféle művészet, és többféle irányzat, ahogy írod.

A deklarált művészetfelfogás még nem jelent elzárkózást a stílusban, sőt ugyanaz a korszellem lengi be a nagyjából egyidőben kibontakozó stílusokat. 

Németországban betiltja a Bauhaus-t, sőt üldözi, mközben utasítást ad Ferdinand Porsche-nek, hogy tervezzen egy autót, ami négy embernek (két felnőtt, két gyermek), kézipoggyásznak ad helyet, és egy rovarra emlékeztet. Első a praktikum. Ebből lesz a későbbi VW Bogár, ami a mai napig az autógyártás ikonja, és kedvelt példája a Bauhaus-nak. 

A Bauhaus kopár, geometrikus, funkcionális házai már szinte a szocreált előlegezik. A különbség a szocreál ítészek idealista homlokzatábrázolásaiban van, és a megvalósítás méltatlan minőségében, a felhasznált anyagokban. 

Tágabban nézve a dolgot, még a MÜPA is belefér valahol, az is visszanyúlás a Bauhaus-hoz.

Szóval ne tévesszen meg az elnevezés, és a művészettörténeti besorolás, mert azok csak szemellenzővel értelmezhetőek. Ezért írtam, hogy inkább szocideálnak kellene hívni.

Többféle művészet, és többféle irányzat, ahogy írod.

A deklarált művészetfelfogás még nem jelent elzárkózást a stílusban, sőt ugyanaz a korszellem lengi be a nagyjából egyidőben kibontakozó stílusokat. 

Németországban betiltja a Bauhaus-t, sőt üldözi, mközben utasítást ad Ferdinand Porsche-nek, hogy tervezzen egy autót, ami négy embernek (két felnőtt, két gyermek), kézipoggyásznak ad helyet, és egy rovarra emlékeztet. Első a praktikum. Ebből lesz a későbbi VW Bogár, ami a mai napig az autógyártás ikonja, és kedvelt példája a Bauhaus-nak. 

A Bauhaus kopár, geometrikus, funkcionális házai már szinte a szocreált előlegezik. A különbség a szocreál ítészek idealista homlokzatábrázolásaiban van, és a megvalósítás méltatlan minőségében, a felhasznált anyagokban. 

Tágabban nézve a dolgot, még a MÜPA is belefér valahol, az is visszanyúlás a Bauhaus-hoz.

Szóval ne tévesszen meg az elnevezés, és a művészettörténeti besorolás, mert azok csak szemellenzővel értelmezhetőek. Ezért írtam, hogy inkább szocideálnak kellene hívni.

Többféle művészet, és többféle irányzat, ahogy írod.

A deklarált művészetfelfogás még nem jelent elzárkózást a stílusban, sőt ugyanaz a korszellem lengi be a nagyjából egyidőben kibontakozó stílusokat. 

Németországban betiltja a Bauhaus-t, sőt üldözi, mközben utasítást ad Ferdinand Porsche-nek, hogy tervezzen egy autót, ami négy embernek (két felnőtt, két gyermek), kézipoggyásznak ad helyet, és egy rovarra emlékeztet. Első a praktikum. Ebből lesz a későbbi VW Bogár, ami a mai napig az autógyártás ikonja, és kedvelt példája a Bauhaus-nak. 

A Bauhaus kopár, geometrikus, funkcionális házai már szinte a szocreált előlegezik. A különbség a szocreál ítészek idealista homlokzatábrázolásaiban van, és a megvalósítás méltatlan minőségében, a felhasznált anyagokban. 

Tágabban nézve a dolgot, még a MÜPA is belefér valahol, az is visszanyúlás a Bauhaus-hoz.

Szóval ne tévesszen meg az elnevezés, és a művészettörténeti besorolás, mert azok csak szemellenzővel értelmezhetőek. Ezért írtam, hogy inkább szocideálnak kellene hívni.

Nem " hibás definíció " a szocreál ( szocialista realizmus. ) és nincs rokonságban a Bauhaus-zal.

Két  különböző felfogás és törekvés. A szocreál a sztálinista diktatúra hatására jött létre Magyarországon 1948-tól kezdve, rákényszerítve az építészekre azt, hogy alkalmazzák a történeti korok elemeit és stílusjegyeit , amelyeknek eredménye képpen jött létre olyan abszurd alkotás, hogy egy transzformátor ház görög dór templomra emlékeztet műkő oszloprenddel, párkányokkal és timpanonnal. Ebben a korszakban épült  Sztálinváros / ma Dunaujváros / mert  itt fogalmazódott meg  maradéktalanul az új szocreál településkoncepció, és itt található a szocreál alkotások jelentős része.

Bauhaus:  nemzetközi művészcsoportjának ( 1919 -től kezdődően ) legfőbb törekvése az volt, hogy szakítson minden addig létező stílusirányzattal és az akadémizmussal, és  egy teljesen új, minden "dekorációtól" mentes művészeti alkotást hozzon létre, elsősorban az építészetben.

A képzőművészek is szakmai légüres térben dolgozhattak a szocreál időszakában, rájuk kényszerítve a színtelenséget.Például: nonfiguratív ,vagy szürrealista alkotásokat nem hozhattak létre.

Az ötvenes évek emblemetikus alkotása a szocialista példaképnek tekinthető Derkovits Gyula és annak Dózsa György parasztfelkelését feldolgozó fametszet-sorozata volt.

A művészet nyitottá válása a  szocreál után bontakozhatott ki, nemzetközi művésztelepek létesültek, megerősítve a képalkotás szabadságát.

Ennek köszönhetően világossá vált, hogy többféle művészet él egyidejűleg Magyarországon.

Helyretehetnénk már ezt a hibás definíciót. A "szocreál" valójában egy idealista stílusfelfogást tükröző, naiv művészeti elemeket tartalmazó visszacsökevényesedett "művészeti" irányzat volt, ami rokon a Bauhaus-szal. Építészete annyiban különbözött tőle, hogy ngyenge minőségű anyagokkal, és fércmegoldásokkal, de lényegileg azonos felfogással alkottak.