Bartók Szegeden

Bartók szegedi koncertjeit dolgozza fel egy most nyílt tárlat.

A fellelhető korabeli dokumentumok, fényképek, kéziratok és kották alapján Bartók Béla (1881-1945) összesen kilenc koncertet adott Szegeden. Az első hangversenyt 1910. november 10-én rendezték a Tisza szálló hangversenytermében. Bartók Béla az esten Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel Beethoven, Brahms és Chopin műveit adta elő, s zeneszerzőként is bemutatkozott. Az első koncertet még nyolc követte, a belvárosi hotel mellett a virtuóz zongorista játszott még a Kass szállóban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Belvárosi moziban. Az utolsó, 1939. október 27-iki hangverseny helyszíne is a Tisza szálló volt, és ahogy a korabeli plakáton olvasható, ekkor Bartók Zathureczky Ede hegedűművésszel egy Beethoven-szonátát adott elő.

A koncertekről a város lapjaiban, a Szegedi Naplóban, a Szeged és Vidékében, valamint a Szegedi Friss Hírekben, számos kritika jelent meg. A beszámolók szerint Bartók Béla játéka bensőséges és igényes volt, de inkább ésszel játszott mint szívvel. A cikket összevetve azonban kiderül: akadt olyan újságíró, aki elhallgatta, hogy volt olyan koncert, amely csak fél ház előtt zajlott. A kritikusok között akadtak neves írók, Csáth Géza már 1910-ben felismerte Bartók tehetségét, és felhívta a figyelmet arra, hogy követni kell a virtuóz művész pályafutását.

A komponista szegedi látogatásait népdalgyűjtésre is fölhasználta. A városon belül és a környező településekre Szabadkára, Horgosra egy fiatal tanárjelölt, Balázs Béla is elkísérte. A kiállításon látható Bartók 1924-ben megjelent Magyar népdal című kötete, amelyben szeged-alsóvárosi dalok is szerepelnek. A tárlat külön szekciója számol be a komponista színpadi műveinek szegedi bemutatóiról. Az egyik legérdekesebb előadás A kékszakállú herceg vára című opera Harangozó Gyula rendezte előadása volt. A darabot 1944 februárjában mutatták be Varga Mátyás díszleteivel és Vaszy Viktor dirigálásával Kolozsvárott. A karnagy feljegyzései alapján, amelyek az egyik kiállított kottában olvashatók, az operát az erdélyi városban öt-hat alkalommal játszották, majd 1946-ban Szegeden is előadták.

A kiállítás március 31-ig látható a szegedi Somogyi-könyvtárban.

 

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.

Kiemelt cikkeink

Sötét idők

A kínai közelmúlt egy még mindig elhallgatott időszakáról, az 1959 és 1961 közti éhínségről huszonévesek készítettek megrázó előadást. KRITIKA

Eltemették Seregi Lászlót

A Kossuth-díjas művésztől a családja, balettművészek, énekesek, színészek búcsúztak az Opera előcsarnokában és a Farkasréti temetőben.FOTÓRIPORTTAL

Edward Perez és barátai a BJC-ben

Pannonica mindig felnézett Thelonius Monkra

A fiatal New York-i jazz-generáció kiemelkedő bőgőse Oláh Tzumo Árpáddal és Csízi Lászlóval lép fel.

Köteles Géza: "Puccini tökéletes zeneszerző"

Az Operaház idei évadában még négy alkalommal tűzik műsorra a Toscát. A darabról Köteles Géza korrepetitor-karmesterrel beszélgettünk. INTERJÚ

Komlós Péter: "A legfontosabb a műismeret volt"

Hamarosan elkezdődik a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Verseny. Az előzsűri munkájáról kérdeztük a Bartók Vonósnégyes primáriusát. INTERJÚ

Papíron már össze is olvadt?

Az MNG és a Szépművészeti Múzeum a tervek szerint hamarosan összeolvad - utánanéztünk, mi a helyzet a július elsejére ígért lépéssel.

És mégis megszólal a pálca

Ugrin Gábor

Az idén 70. születésnapját ünneplő Medveczky Ádám és Simon Erika írónő beszélgetéséből a Kairosz Kiadó jelentetett meg könyvet.

Új keretek között folytatja a Fidelio

könyv

A Fidelio Média Kft. és kiadványai a Libri Csoport új médiacége, a Zsoldos Dávid által vezetett Libri Média részeként működnek tovább.

Programkereső

MIT HOL
 -TÓL   -IG 

Fidipédia