Hagyományok Háza: végéhez közeledik a kettős jubileum

Alapítása tizedik évfordulóját ünnepelte 2011-ben a Hagyományok Háza, amelynek idei programjai között a Magyar Állami Népi Együttes létrehozásának 60. évfordulója is kiemelt helyet kapott.

Az elmúlt hónapokra visszatekintő sajtótájékoztatón a Hagyományok Háza vezető munkatársai felidézték az évfordulós eseményeket és a közösen eltöltött évtized eredményeit. Kelemen László főigazgató kiemelte: rendkívül fontos mérce, ki hogyan üli meg az ünnepeket. "Tíz éve folyamatosan ellenszélben dolgozunk, az emberek egyre inkább elveszítik a közös emlékezetüket, az anyagi világ legyőzte a spirituális értékeket. A mi feladatunk tehát az, hogy őrködjünk a ránk bízott kincs fennmaradásán" - fogalmazott a főigazgató.

Mint elhangzott, az idei év során a költségvetési zárolások nehéz körülményeket teremtettek, ennek ellenére sikerül az eltervezett programot szakmailag hitelesen teljesíteni. A HH saját bevételei elérik az állami támogatás 30 százalékát, ami egy ilyen sokrétű kulturális intézmény esetében szép eredmény. Agócs Gergely, a HH munkatársa korábban az MTI-nek azt mondta, a Hagyományok Háza állami támogatása 2001 óta nominálisan a felére csökkent (800 millióról 430 millió forintra), ez az összeg az inflációt is számítva a harmadát éri manapság, a feladatok azonban maradtak, és fejleszteni is szeretnének. Hogy a következő évnek milyen reményekkel indulhatnak, arról Kelemen László megjegyezte: aggódva és reménykedve várja, miként alakulnak a költségvetés számai.

A saját adataik közül Ferenc Mária menedzserigazgató megemlítette, hogy az utolsó tíz évben több mint 796 ezer néző látta a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) előadásait, szám szerint 1689 produkciót. Több mint 370 kiadványt jelentettek meg, 40 ezer gyerek vett részt ismeretterjesztő foglalkozásaikon és a könyvtáruk csaknem 13 ezer kérést teljesített. Mihályi Gábor, a MÁNE igazgatója bemutatta a kettős évforduló lezárásaként megjelenő Időben című fotóalbumot, amely - mint fogalmazott - nem csupán az együttes hatvan évét térképezi fel, hanem megismerhető belőle a színpadi néptánc története is.

Az év elején nyílt meg a Fő utcában a Népi Iparművészeti Múzeum, amely állandó anyagán túl időszaki kiállításokat is rendez, ízelítőt adtak például Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményből. A Lajtha László Folklórdokumentációs Központ szakmai vezetője, Pávai István személyes tapasztalata az, hogy az ifjúság egyre jobban érdeklődik a folklór iránt. A 2012-es Lajtha-évfordulóról megemlítették, hogy a Művészetek Palotájával megállapodtak egy Lajtha-emlékkiállítás megrendezéséről a Müpában. A tervek szerint  odaszállítják a zeneszerző-folklorista zongoráját, amelyet valószínűleg kamarakoncerteken meg is szólaltatnak.