Reigl Judit Párizsban átvette a Kossuth-díjat

A festő kartörése miatt miatt nem vehetett részt a budapesti ünnepségen.

A Párizsban élő magyar festőművésznek az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számon tartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként ítélték oda a március 15-i nemzeti ünnepi alkalmából a kitüntetést. Reigl Judit, aki májusban ünnepli 88. születésnapját, egy korábbi kartörése miatt nem tudott két héttel ezelőtt Budapestre utazni, hogy a Parlamentben vegye át a Kossuth-díjat.

A Párizsi Magyar Intézet tetőteraszán rendezett személyes hangulatú ünnepségen jelent volt a párizsi Pompidou Központ vezetősége és Gulyás Gábor, a Műcsarnok igazgatója, a debreceni Modem korábbi vezetője, ahol tavaly Reigl Judit műveiből rendeztek retrospektív tárlatot.
Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára,  a díjátadáson elmondta: a hivatalos indokláson túl Reigl Judit a „megvásárolhatatlan következetességért, fantáziájáért, kísérletező erejéért" is megérdemli a Kossuth-díjat. Emellett „morálisan és művészileg egyaránt példát mutatott több generációnak az elmúlt fél évszázadban, s hozzájárult a magyar nemzet és a magyar kultúra megbecsüléséhez Franciaországban, Európában és világszerte". Reigl Judit köszönetében arról beszélt, hogy az alapvető kérdés számára, hogy „honnét jöttünk, kik vagyunk és hova tartunk". Számára ebben a gondolatsorban „összekapcsolódik az, ami látszólag ellentétes", mégpedig az, hogy ő magyarnak tartja magát. „A lényeg, hogy a végtelenből jövünk, mint ahogy a csillagpor ér a Földre, abból lett az ember, abból pedig ki tudja, mi lesz. És van egy fázis, ahol (az ember) magyar. Ez eltörölhetetlen, felbecsülhetetlen, kikerülhetetlen" ‒ mondta a festőművész.

Reigl Judit 1950 óta él Párizsban. Egész életét a festészetnek szentelte, soha nem is ment férjhez, hiszen a festészet az ő örök szerelme. 1945-ben még Magyarországon látta az Európai Iskola kiállítását, megtetszett neki és utána 15 évig absztrakt képeket festett. Párizsban 1954-ben ismerkedett meg André Breton francia íróval, költővel, a szürrealista művészeti irányzat megalapítójával, akit lenyűgöztek a magyar festőnő alkotásai, a Hasonlíthatatlan gyönyör című képe váltotta ki a legnagyobb visszhangot.
Reigl Judit az egyetlen olyan magyar kortárs festő, akinek művei megtalálhatók a világ nagy múzeumaiban a párizsi Pompidou Központtól a New York-i Metropolitan Múzeumon át a londoni Tate Modernig. Budapesten 2005-ben a Műcsarnokban volt az első nagy egyéni kiállítása.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1941 és 1945 között a Képzőművészeti Főiskolán Szőnyi István tanítványa volt. Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951 és 1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista automatikus írás módszerét használták. Híres az eksztatikus állapotban készült műveiről. Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá. A kilencvenes években újra visszatért a figuratív ábrázoláshoz.