Százéves a Kaposvári Csiky Gergely Színház

Az elmúlt évszázadot bemutató kiállítás az évad végéig látható a színház előterében és folyosóin.

A színház Magyar Ede és Stahl József tervei alapján 1911. szeptemberére elkészült Rákóczi téri épületében 1955-ig különböző vidéki társulatok léptek fel - 1945 után főleg a pécsi színház és az Állami Faluszínház nyári és őszi játszóhelye volt -, majd 1955. október 15-én, Huszka Jenő Szép Juhászné című operettjével nyílt meg az első olyan évad, amikor önálló társulattal, repertoárrendszerben dolgoztak Kaposváron. Az első igazgató Sugár László volt.

1971-ben Komor István lett az intézmény vezetője, az 1968-ban friss diplomával odaszerződött Zsámbéki Gábor pedig a főrendező. A Zsámbéki rendezte Sirály jelentette az új korszak nyitányát. Ezekben az években olyan művészek alkották a társulat magját, mint Koltai Róbert, Molnár Piroska, Timár Éva, Csikós Gábor, Kiss István, Andai Kati, Vajda László, Pogány Judit, Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Vajda László, a rendezők közül pedig Babarczy László és Ascher Tamás. Komor halála után, 1974-től 1978. április 1-jéig Zsámbéki Gábor igazgatta a színházat, a társulat pedig kiegészült Lukáts Andorral, Monori Lilivel, Reviczky Gáborral, Helyey Lászlóval, Csákányi Eszterrel, Rajhona Ádámmal, Szőke István rendezővel. 1978-ban - Zsámbéki elszerződése után - Babarczy László, az addigi főrendező vette át a Csiky Gergely Színház vezetését. A legandás korszak legendás előadásai közé tartozik az Ahogy tetszik, az Egy lócsiszár virágvasárnapja, az Ivanov, a Mesél a bécsi erdő, a Szeget szeggel, az Esküvő, a Don Juan, az Élnek mint a disznók, az Átváltozások, a Mester és Margarita, az Állatfarm, a Mizantróp, a Jean-Paul Marat üldöztetése és bukása, a zenés produkciók közül az Állami Áruház vagy a Csárdáskirálynő. Babarczyt Schwajda György váltotta, majd Schwajda 2010. áprilisi halálát követően a 2010/2011-es évadtól Rátóti Zoltán került az igazgatói székbe, akinek a kinevezése 2014-ig szól.

Rátóti Zoltán a kiállítás megnyitóján úgy fogalmazott: felemelő érzést megnyitni egy ilyen tárlatot, főleg itt, Kaposváron, egy művészileg elkötelezett teátrumban. Mint mondta, büszke arra, hogy a színház felkérésére a kiállítás megnyitásának napján egy ősbemutatóval - Háy János és Lovasi András A kéz című darabjával - ünnepelhetik az évfordulót. Majd sorolva az egyéb, büszkeségre okot adó eseményeket, megemlítette, hogy előző nap átadták két fiatal kaposvári színésznek a Nagymama-díjat, amelyet Molnár Piroska Kossuth-díjas színművésznő alapított. A színház felújítására kiadott téglajeggyel is a százéves épület iránti tisztelgésüket fejezték ki valamint azzal is, hogy ezt az évfordulót a névadó Csiky Gergely születésnapjához igazították. Rátóti Zoltán szól arról is, fontosnak tartotta, hogy a papírtervek alapján elkészüljön egy makett, amelyen a már felújított színház látható, "amire mindannyian vágyunk". 

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere köszöntőjében kiemelte: "Méltán lehetünk büszkék színészeinkre, és lettünk büszkék a 70-es 80-as években is, amikor a kaposvári színház a fénykorát élte, és ha Kaposvárt említették bárhol az országban, akkor a színház volt az első, amit hozzákapcsoltak. Közel húsz olyan Kossuth-díjas színész van, aki itt kezdte a pályafutását, vagy  társulati tagként részt vett az itt folyó munkában - mondta a polgármester, hozzátéve: ők és a kollégáik tették naggyá ezt a színházat, és az elődök, akik megépítették." Szita Károly, utalva az igazgató által említett makettre, azt mondta: "Csak az a reményem, ami 2003 óta reményem, és nagyon sokaknak ebben a városban, hogy nem csak remény marad ez a makett, hanem valósággá is fog válni". A jelenlegi áron hétmilliárd forintba kerülő beruházáshoz a polgármester szerint az kell, hogy az új európai pénzügyi ciklusban a kőszínházak is legyenek a támogatandó célok között.