Senki sem menekülhet

Kovalik Balázzsal a Budapesti Őszi Fesztivál művészeti vezetőjével Eszéki Erzsébet beszélgetett A halál diadaláról.

Kovalik Balázs már első, főiskolás korában vállalt, rendezésével nagy feltűnést keltett, azóta pedig mintegy negyven operabemutató fűződik a nevéhez. A 2006-os Budapesti Tavaszi Fesztiválon hatalmas sikert aratott három Mozart-rendezésével, a Mozart-maratonnal, több kritikus ezt a három produkciót az utóbbi évtizedek legjelentősebb operaelőadásainak nevezte. Eszéki Erzsébettel azonban nem az operáról, hanem Brueghel A halál diadala című festményéről beszélgettek. Az interjúból alább olvasható egy rövid részlet, az izgalmas, teljes képes „mese" megtalálható Eszéki Erzsébet: Így látunk mi című, a Corvina Kiadó gondozásában nemrég megjelent kötetében, amelyben ismert emberek - főként írók, rendezők, színészek - mesélnek egy-egy választott festményről. 

„Brueghel A halál diadala című festményén akkor tűnődtem sokat, amikor Ligeti György Le Grand Macabre című operáját rendeztem Budapesten. Nyilvánvaló, hogy A halál diadala hatott Ligeti Györgyre, az opera Brueghellandban játszódik, és a kép számos motívuma ismétlődik benne. Érdekes a festmény mozgalmassága, a sok elemből összeépülő zagyvalék, ahogy Ligeti posztmodern operájában is különböző zenei foszlányok szövevényéből áll össze a zene és a történet.
Sajnos Brueghel szimbolikus világa ma már kiment a divatból. Az emberek nem szeretnek szimbólumokkal találkozni, mert azokat meg kell fejteni. A színházban is azt tapasztalom, hogy a nézők mesére vágynak, nem pedig olyasmire, amin töprengeniük kell. Pedig jó játék a szimbólumok megfejtése, nem is értem, miért nem szeretnek az emberek játszani. Illetve értem. Nem játéknak tartják ezt, hanem munkának, feladatnak.
Ez a Brueghel-festmény rendkívül mozgalmas, első pillantásra is bőven van mit nézegetni rajta. Emellett temérdek szimbolikus mozzanat, gesztus és figura fedezhető fel benne. (...) Ez a festmény a borzalmassága ellenére azért izgalmas, mert fölfedezhetjük, ahogyan a jelentések egymáshoz kapcsolódnak. A kép a halál diadalát mutatja be, azt, ahogy a csontváz-hadsereg letámadja az emberiséget. Két fél küzdelmét látjuk, amelyben a halál legyőzi az emberiséget. Mindenkit magával ragad, senki nem menekülhet."

Kérdésünk: Milyen nemzetiségű volt Pieter Brueghel?

Ha a helyes választ augusztus 15-ig megjelöli, sorsoláson vesz részt, amelyen egy szerencsés megfejtőnk egy példányt nyer Eszéki Erzsébet legújabb, Így látunk mi című könyvéből.

A kötet kedvezményes áron megrendelhető a Libri webáruházában.