Zene a babaházban

Május 10-én a marionettbábok veszik át a főszerepet a Művészetek Palotájában. E napon megnyitja kapuit az Orosz Klaudia díszlet- és jelmeztervező által a Szöktetés a szerájból című Mozart-operához tervezett bábokat bemutató kiállítás, majd délelőtt és délután a régvolt Eszterháza hangulatát megidéző marionettbáb-operát láthat a közönség.

Aki hűtlen, pórul jár

Ha bábokról hallunk, szinte mindannyiunknak gyermekkori kedvenceink jutnak eszünkbe - kinek Böbe baba, kinek Süsü, kinek pedig Vitéz László. Pedig nem is volt olyan rég az az idő, amikor a bábok még nemcsak a gyermekek számára igyekeztek vidám perceket szerezni, hanem a felnőttek számára alkotott, kifinomult művészi produkciókban is helyet kaptak. Nem volt ez másképp Haydn idejében sem, ráadásul a zeneszerző igen kedvelte a bábszínházat: kismartoni házában saját marionettszínpada volt. Rajongása szerencsés módon találkozott Eszterháza akkori ura, Pompakedvelő Miklós herceg elképzeléseivel, aki birtokán a korábbi teátrumok leégését követően az akkori Magyarország legmodernebb színpadtechnikájával felszerelt, káprázatos, valósághű díszletekkel ékesített opera- majd bábszínházat építtetett. Eszterházán komponált operái közül a szerző így ötöt eleve a marionettszínház részére írt. Az előadások egyetlen ismert dátuma 1773 ősze, amikor Mária Terézia császárnő jelenlétében mutatták be Haydn első báboperáját, a Philemon és Baucist. Az idők során a legtöbb marionettekre írt opera főszereplőikkel együtt odaveszett, ahogyan festmény vagy rajzdokumentum hátrahagyása nélkül semmisült meg az eredeti színház is.

Az következő évszázadok során a hazai bábjátszás érdeklődése elsősorban a gyermekirodalom felé fordult, s a múlt század hetvenes éveitől fogva egyre ritkábban hozott létre olyan színvonalas báboperai előadásokat, mint a Budapest Bábszínházban ma is műsoron tartott, még a teátrum Állami Bábszínház korában készült Bartók- és Stravinsky-feldolgozások. Szemben a szomszédos Ausztriával, ahol a Salzburgi Marionettszínház a mai napig is őrizve a tradíciókat, az elvárt igényességgel tartja repertoáron majdnem az összes Mozart-operát. S bár nemrég zajlott le nagy érdeklődés mellett egy négynapos, felnőtteknek szánt bábfesztivál a Király utcai Sirályban, idehaza opera és bábművészet újbóli, szoros egymásra találása még várat magára. A május 30-ig látható kiállítás célja ezért éppen az, hogy a marionettek világának bemutatásával megidézze méltatlanul elfeledett bábszínházi hagyományainkat, ugyanakkor betekintést engedjen a bábművészet és - Haydn kapcsán - a zene együttműködésének területére. Ennek szellemében fogott össze a Művészetek Palotája és a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház, hogy közös szervezésben kiállítsák Orosz Klaudia díszlet- és jelmeztervező a Szöktetés a szerájból című Mozart-operához tervezett marionettbábjait.

A bolgár származású díszlet és jelmeztervező szófiai tanulmányokat követően a budapesti Bábszínház műhelyében szerelmesedett bele a bábművészetbe, s élete ettől kezdve e mellett köteleződött el. Nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Budapest Bábszínházban játszott Lázár Ervin-mű, A legkisebb boszorkány, a Babits-mese nyomán készült Barackvirág, a Kolibri által az idei évadban is műsoron tartott Róbert Gida és barátai, A lila majom vagy a Locspocs, a kis tengeri szörny. A tervezőnő a kisebbeknek szánt produkciók mellett természetesen szerepet vállalt számos felnőtteknek szánt produkció, így például a már említett Mozart-opera színre vitelében is.

A kiállításra kerülő bábok a Kolibri Színházban 2003 óta sikerrel játszott Szöktetés a szerájból című bábopera főszereplői, s a bemutatón jelmezeikben, barokk és rokokó ruhákba öltöztetve lesznek láthatók. A 10-12 darab, egyenként 45-50 centiméter nagyságú marionettfigura némileg eltér az Eszterházán annak idején alkalmazott báboktól, mivel az eredeti produkciókban az akkor szokásos zsinóros bábokat használták, szemben a jelenlegi vezetőpálcás megoldással. Művészileg mindkét megoldás hitelesnek tekinthető, eltérés csak a bábok mozgása terén érzékelhető, mert amíg az előbbiekkel szinte minden apró, emberi gesztus majdnem élethűen kifejezhető, addig a vezetőpálcás bábok mozgása kicsit groteszkebb. Hátrányuk azonban egyben előnyüket is jelenti, hiszen a pálca miatt könnyebben mozgathatók, alkalomadtán letámaszthatók, ami nagymértékben egyszerűsíti az egyszerre két figurát mozgató színészek dolgát. Ha az elképzelések maradéktalanul teljesülnek, a közönség a bábok mellett kiállított tervrajzok segítségével a megvalósulás folyamatát is végigkövetheti.

Orosz Klaudia szerint a kiállítással a bábok egyedülálló, az élő emberek lehetőségeinél sokrétűbb látványteremtő képességére is igyekeznek felhívni a figyelmet. Egy éneklés hatására léggömbbé változó főhős vagy egy csodálkozástól valóban leeső áll ugyanis lényegesen többet meg tud jeleníteni a komponista által elképzelt látványvilágból, amit esetenként gazdagítani is képes. Hogy az érdeklődők minderről a saját szemükkel is meggyőződhessenek, ezáltal képet kaphassanak az opera és a bábművészet együttműködéséről, aznap operaelőadás keretén belül két alkalommal színpadra lépnek a kiállított bábokhoz hasonló alkotások. Az egykor Mária Terézia csodálatát kiváltó eszterházai előadások hangulatára emlékezve, s egyben a Haydn-évforduló előtt tisztelegve, a kiállítás szervezői bemutatják Haydn Aki hűtlen, pórul jár! című operájának bábváltozatát. A Novák János rendezte előadásokon a Zeneakadémia növendékei énekelnek az Oberfrank Péter dirigálta Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar kíséretében, a bábokat pedig Török Ágnes és Szívós Károly mozgatja.

Május 10-30.
Haydn marionettszínháza - kiállítás
Művészetek Palotája - Zászló tér