Budapesti Tavaszi Fesztivál
HozzászólásAz együttes 1984-es megalakulása jelentős űrt töltött be a magyar zenei életben azzal, hogy egyfelől a Magyarországon még előadatlan, ugyanakkor klasszikussá vált ütőhangszeres kompozíciók bemutatását, másfelől pedig a magyar zeneszerzők műveinek hazai és külföldi megismertetését tűzte ki célul maga elé.
Az ugandai eredetű hangszerről elnevezett együttes tagjai - Rácz Zoltán művészeti vezető, Holló Aurél, Váczi Zoltán, Bojtos Károly - alapvető fontosságot tulajdonítanak annak, hogy működésük új művek megírását inspirálja itthon és külföldön egyaránt: John Cage például az együttesnek ajánlva komponálta meg Four4 című művét, s Ligeti György Síppal, dobbal, nádihegedűvel című darabja is az ő számukra készült. A kezdetektől aktívan együttműködtek neves hazai és külföldi művészekkel, mint például Ligeti György, Kurtág György, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán, Schiff András és Keller András, vagy John Cage, Rosemary Hardy, Steve Reich és Bruno Canino. A velük való együttműködés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy mára az Amadindát az egyik legeredetibb ütőhangszeres együttesként tartja számon a világ szakmai közvéleménye. Az utóbbi években a már meglevők mellett három új, markáns célkitűzés jelent meg az együttes munkásságában: a tradicionális ütőhangszeres kultúrák kutatása, az együttes tagjainak zeneszerzői tevékenysége, valamint ütőhangszeres átiratok készítése korábbi zenetörténeti korszakok darabjaiból.
Wan-Jen Huang: Kaland
A kompozíció az emberi természet olyan jellegzetességeit próbálja megközelíteni, mint a bátorság, a szenvedély, a kíváncsiság vagy a kockázatvállalás. A darab három szakaszból áll. Az első részt a marimba indítja, a szabályos ritmika egy magányos felfedező alakját vetíti elénk, aki épp egy újabb kaland előtt áll. Ismeretlen dolgokkal fog találkozni, ezt jósolja a folytatásban hallható dobok hangja. Nagy kedvvel veti magát az újdonságok világába, nem zavarja, hogy nem tudja, mi fog történni ezután. A második szakasz energikusabb zenéje a mozgást, a szabadságot, egy képzeletbeli préri tágasságát sugározza. A harmadik szakasz fordulatai, meglepetései misztikus világba vezetnek.
Jo Kondo: A Volcano Mouth
A tokiói születésű Jo Kondo (1947) kompozícióinak szigorú felépítése, szerkezete nemegyszer matematikai elvekre vezethető vissza. Szívesen építkezik nagyon egyszerű elemekből. Érdeklődik a középkori hoquetus technika, valamint az antik görögség zenéje iránt. Kondo zenéjét olyan együttesek tűzték műsorukra, mint az Arditti Vonósnégyes, a London Sinfonietta, a NEXUS, a Balanescu Quartet vagy a Philharmonia Zenekar. Az 1970-es években munkakapcsolat fűzte John Cage-hez. A Volcano Mouth című kompozíciója 1986-ban keletkezett.
Holló Aurél: Gamelan-bound / beFORe JOHN²
„A gamelán zenével való személyes kapcsolatom viszonylag új keletű. Bár autentikus indonéz együtteseket régebben is hallgattam, a gyakorló muzsikus szemszögéből figyelve a gamelán új hangszeres tapasztalatokkal, felismerésekkel szolgált, és idővel zeneszerzőként is inspirálni kezdett. Elsősorban a Bali szigetén honos, rendkívül gyors tempójú gamelan gong kebyar stílus komplementer-figurációi foglalkoztattak. Ezt a virtuóz, nagy kézügyességet és komoly figyelmet igénylő technikát szerettem volna a saját hangjaimmal ötvözni. Bár gondolatban egyre inkább felidéztem a számomra csak felvételekről, filmekből, útleírásokból ismert kultúra hangjait és képeit, nem a gamelánra emlékeztető, inkább abból építkező hangzásra törekedtem. Ugyanakkor a hagyományos és különleges ütőhangszerek mellett eredeti hangszereket is használtam, például a balinéz ceng-cenget és sok, különböző méretű és többféle módon megszólaltatott gongot. Az előadó-apparátus felépítése is némileg a bali zenekarokéhoz hasonlít: a sebes figurációkat játszó zenészek 2 x 2 fős párokat alkotnak, a tematikus, lassabb zenei anyagot a basszuscsövek szólaltatják meg, és külön játékos felel az egyenletes tempóért, a zenekar egységéért." (Holló Aurél)
Yoshihisa Taïra: Hiérophonie V
A japán zeneszerző Tokióban született 1937-ben. 1966-ban Párizsba költözött, zenei nyelvére André Jolivet, Henry Dutilleux és Olivier Messiaen gyakorolt hatást. Az ütőhangszerekre komponált Hiérophonie V 1975-ben keletkezett a Royan Fesztivál felkérésére. Az ősi, rituális dobzenéket idéző, kiáltásokat is felhasználó első szakasz egyfajta természeti állapotot idéz meg. A második részben ugyanez a hangulat már differenciáltabb zenei technikák révén alakul ki. A befejező rész szabadon (véletlenszerűen) válogat a megelőző részek anyagából.
2010. március 28. 19:30 - Thália Színház, Nagyszínpad
Elküldöm
