A Magyar Telekom, a Művészetek Palotája stratégiai partnere ajánlásával

Dudamel két koncertet is vezényel Budapesten

Február 2-án és 3-án is az Egyesült Államok legprogresszívebb szellemiségű szimfonikus zenekarát, a Los Angeles-i Filharmonikusokat dirigálja.

 

„Minket a jövő érdekel - nyilatkozta a Los Angeles-i Filharmonikusok tiszteletbeli zeneigazgatója, Esa-Pekka Salonen -, nem a múlt dicsőségeit akarjuk újrateremteni, mint oly sokan." Ennek megfelelően szoros a kapcsolatuk a kortárs művészettel, sikerrel szólítják meg a fiatalokat, nem érzik rangon alulinak televíziós sorozat, sőt szerepjátékos videojáték zenéjét sem feljátszani. A jazz-művészeti vezető 2010-től Herbie Hancock, két éve pedig rezidens zeneszerzőjük a tengerentúlon rendkívül népszerű, könnyen befogadható stílusban komponáló, a neoromantikát minimalizmussal párosító John Adams. 1996-ban írta a magyarországi bemutatóként felcsendülő, Slonimsky's Earbox című munkáját, amely - a Los Angeles-i Filharmonikusokat egykor gyakran dirigáló - Igor Stravinsky művéből, A csalogány énekéből meríti zenei anyagát. A mintegy negyedórás kompozíció Adams orosz-amerikai barátja, Nicolas Slonimsky emlékére született, aki megalkotta a nagy hatású, John Adams által is gyakran forgatott Dallamfordulatok és skálák című gyűjteményt. 

A koncerten a New York Times szerint az amerikai történelem egyik legragyogóbb tehetségű és legsikeresebb muzsikusa, Leonard Bernstein alkotása, az 1942-ben komponált, Jeremiás siralmait feldolgozó szimfóniáját is hallhatjuk, a második félidőben pedig a Richard Wagner által „a tánc apoteózisának" nevezett Beethoven-művet. 

Gustavo Dudamel (fotó: Mathew Imaging)

A karmesteri pulpituson először üdvözölhetjük Magyarországon Gustavo Dudamelt, aki második évadját tölti az együttes zeneigazgatójaként, és akinek mesébe illő karrierje a venezuelai diákzenekartól a Los Angeles-i csúcszenekarig ívelt a mögötte álló mindössze harminc év alatt.

Arturo Márquez: Danzón, no. 2
Km.: Simon Bolivar Orchestra
Vez.: Gustavo Dudamel
BBC Proms Fesztivál

 

2011. február 2. 19:30 - Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Los Angeles-i Filharmonikusok

Km.: Kelley O'Connor (mezzoszoprán)
Vez.: Gustavo Dudamel

John Adams: Slonimsky's Earbox
Bernstein: I. szimfónia - Jeremiás
Beethoven: VII., A-dúr szimfónia, op. 92

 

2011. február 3. 19:30 - Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Los Angeles-i Filharmonikusok

Vez.: Gustavo Dudamel

Mahler: IX. szimfónia

Böngésszen kulcsszavak segítségével!

A témához csak belépett felhasználók szólhatnak hozzá. Kattintson ide a belépéshez! Regisztrálni itt tud.
  1. 25 18:41 2011.02.16
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Hát igen. Erről van szó.

    Reménykedjünk, hogy Abreu halála után nem fog ez is félresiklani.

  2. 24 10:59 2011.02.16
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Maradjunk abban, hogy Abreu Sistemája Venezuelában működik, míg az Ádám-Kodály módszer nem.

  3. 23 18:02 2011.02.08
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Még ha őrizték volna !

    Nekem az az érzésem, hogy nem is nagyon kellett leépíteni, hiszen fel sem épült. Az Ádám Jenő által megírt 8 kötet, ami heti egy énekórára alapozott, 1948-ban jelent meg és 1950-ben már be is zúzták. Ezután mindenféle kulturpolitikai kurzustól függően módosították, hamisították, átírták, össze-vissza, kényükre-kedvükre a legnagyobb hozzá-nem-értéssel; viszont beindult a nagy business.

    Ma már tényleg ott tartunk, hogy megszámlálhatatlan mennyiségű népdalunk létezik, rendszerezve, kötetekben - múzeumban, holtan. Egyszer talán még majd el is vész. És akkor, saaaajnos ... ... ... egyszer volt, hol nem volt ... ...

    De ez már nagyon nem Dudamel-topic, ki is szállok.

  4. 22 15:27 2011.02.08
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Sőt, az általad említett latin-amerikai zene nyilván közelebb áll az ottani gyerekekhez, mint a hazaiakhoz a zeneoktatói kinyilatkoztatók által "zenei anyanyelvünknek" nevezett. Én az ÚZÚ kis kerekasztal-beszélgetéséhez annyit tennék hozzá, hogy minálunk a (nem)-Kodály módszer leépítése szerintem nem annyira 1975 táján kezdődött meg, amikor az Orinoco partján szárba szökkent "A Rendszer", hanem népfrontba tömörülve 1989 után a számítástechnika-angol-sportmaffia hatására. Ehhez járul a művészi zene visszaszorÍTása a gagyimédia által, mely utóbbi  SZERINTEM csak az általános elhülyülés katalizátora, nem előidézője. Megérne egy tanulmányt, milyen egyéb zeneoktatási koncepciókat siklattak ki idehaza az elmúlt 30-40 évben ama mottóval, hogy őrizni kell Kodály örökségét.

  5. 21 23:26 2011.02.07
    -
     
    a hozzászólást még senki nem értékelte

    Köszönöm 1Gigi,

    de azért Te se értsd félre. Ebben az El Sistemaban nem a profi zenekarokról van szó.

    Itt az a lényeg, amit kb ötéves Fidelio-tagságom alatt több, de inkább kevesebb sikerrel folyvást papolok - olykor gyakrabban, olykor csak ritkán -, vagyis hogy a művészet lényege az, hogy művelik. Itt az történik, hogy összeszedik a csellengő gyerekeket és csinálnak egy zenekart. (Lehet, hogy mellékesen még egy kicsit [!] sportolnak is).

    Nem történik más, mint hogy a közösség nem engedi elveszni Őket. Nincs ebben semmi új, csak a falusi életforma (mint áttekinthető kis közösség) ott is megszűnt és Abreu ezt felismervén cselekedett.

    Szóval kezdetben vala egy zenekar, amelyik borzalmasan szól, de mindenki szeret ott lenni. A többit nem kell mondanom. Hát ez maga a kodályi álom !!!

Tovább a témához tartozó fórum oldalra.