Glagolita és Szent Sebestyén az NFZ-vel

Két különleges oratorikus alkotást szólaltat meg a Nemzeti Fiharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar november 24-én a Müpában.

A koncert első felében Janácek Glagolita miséje csendül fel, majd a szünet utána Debussy Szent Sebestyén vértanúsága című műve szólal meg Kovács János vezényletével. Az est karmestere így nyilatkozott a koncertről: "Nagyon hálás vagyok a sorsnak, hogy ez a műsor jutott nekem. A közönség egy két ellentétesen erős művet hallhat. Janáček a maga - a szó jó értelmében vett - kontrollálatlanságában, zseniális erővel tölti meg a klasszikus misét, míg Debussy a maga csendes és szelíd módján más világba viszi a közönséget. Mind a két darab kapcsolódik a keresztény eszme-világhoz, amiben csupa gyönyörűség van és mindkét zeneszerző a legszebb dolgokat ragadja meg benne."

A Glagolita mise Janácek szülőfalujában tett egyik látogatásának eredménye, amikoris a morvaországi Hukvaldyban járt és panaszkodott az olmützi bíborosnak, hogy milyen szegényes az a zene, amit a helyi templomban hallott. A bíboros persze azonnal felkérte Janáčeket, hogy komponáljon valami "érdemlegeset" a liturgia számára. Janáček korábban nem mutatott különösebb érdeklődést a liturgikus zene iránt, eltekintve néhány, az 1870-es évekből származó tanulmánytól és egy félbehagyott orgonás misétől (1907). 1921-ben elkezdett foglalkozni szláv liturgikus szövegekkel, de a komponáláshoz csak 1926 augusztusában fogott hozzá. Halála évében így nyilatkozott darabjáról: "Ószláv mise? Tudja ugye, mit írtak rólam akkor: hívő aggastyánnak tituláltak. Nagyon dühös voltam, és azt mondtam: ejnye, fiatalember! Elsősorban nem vagyok aggastyán, és hívő - na, az aztán egyáltalán nem. Csak akkor, ha meggyőződtem. Akkor 1926-ban eszembe jutott valami. Az a Cirill és Metód-légkör! Luhačovicében írtam - szörnyű volt akkor ott. Nap mint nap esett, és én naponta odaültem asztalomhoz - három hét alatt kész voltam. A nemzet biztonságban való hitét akartam kifejezni, nem vallási alapon, hanem az Istent tanúul hívó erkölcs és erő alapján."

Debussy gondolatai a Szent Sebestyén vértanúságáról némiképp derűsebbek: "azt hiszem sikerült megvalósítanom mindazt, amit átéreztem és megsejtettem a mennybemenetel e felfogásával kapcsolatban". Az öt felvonásos misztériumot 1911-ben, Gabriele D'Annunzio librettójára írta a francia zeneszerző, a táncművész Ida Rubinstein számára. Debussy zenéje énekes szólistákat (egy szopránt és két altot), kórust, továbbá hatalmas zenekari apparátust foglalkoztat, hat kürttel, négy trombitával, három hárfával. 

Nemzeti Filharmonikusok

2011. november 24. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Celeng Mária (szoprán), Schöck Atala (alt), Borsos Edith (szoprán), Kovács Annamária (alt), Fekete Attila (tenor), Kálmán Péter (bariton), Nemzeti Énekkar (karig.: Antal Mátyás)
Narrátor: Pápai Erika
Vez.: Kovács János

Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága, L. 124 - misztérium
Janácek: Glagolita mise